A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adataira reagálva Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: messze meghaladta az elemzői várakozásokat a magyar GDP tavalyi utolsó negyedéves 3,2 százalékos növekedése, amivel az éves bővülés 2,9 százalék lett 2015-ben, 2007-óta a második legmagasabb érték a 2014-es 3,7 százalék után. Az éves bővülés mögött több szektor jó teljesítménye áll, két kisebb ágazatot – építőipar, mezőgazdaság – kivéve. Részletes adat még nem áll rendelkezésre, de felhasználási oldalon a dinamikus növekedést a beruházások újbóli megugrása okozhatta, az EU-forráslehívások tavaly év végi jelentős élénkülésének köszönhetően. A fogyasztás és a nettó export szintén érdemben hozzájárulhatott a növekedéshez. Balatoni András szerint idén lassulhat a növekedés, így 2016-ban 2,0 és 2,5 százalék közötti éves átlagos GDP-növekedésre számít.
A CIB Bank elemzői kiemelték: a negyedik negyedéves eredmény jelentősen meghaladta a 2,5-2,6 százalékos piaci konszenzust. Az eltéréshez több gazdasági ágazat vártnál jobb teljesítménye is hozzájárulhatott – írták. Az utolsó negyedév statisztikái alapján különösen az ipar, illetve az ipari export hozzájárulása lehetett jobb a várakozásoknál, de a belső kereslet hozzájárulása is jelentős lehetett a CIB szerint.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy vélte, hogy a vártnál jelentősen jobb GDP-adatok mögött a vártnál jobban teljesítő építőipar állhatott az utolsó negyedévben, illetve az, hogy a kormány lehívott minden rendelkezésre álló EU-s támogatást 2015 végéig. Ugyancsak szerepelhet az okok között, hogy a költségvetésben keletkező pufferből a kormány különböző beruházásokat finanszírozott meg – vélekedett. Mindemellett a jó eredményt az autóipar teljesítménye, illetve ezen keresztül az export kiemelkedő eredménye is megalapozta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is arra számít, hogy az idén az első két negyedévben jelentősen lassul a magyar gazdaság növekedési üteme, elsősorban az uniós kifizetések hiánya és a gyengének látszó nemzetközi kereslet miatt, így éves átlagban 2,2-2,3 százalékos növekedéssel lehet számolni.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a tavalyi utolsó negyedévben jelentősen gyorsult az ipar kibocsátása, míg a szolgáltatások szintén jelentősen hozzájárultak a növekedéshez. A növekedést azonban visszafogta a mezőgazdasági termelés visszaesése. Felhasználási oldalon a meglepetést a beruházások ismételt megugrása okozhatta, a tavaly év végi EU-forráslehívások jelentős élénkülésének köszönhetően. A fogyasztás, valamint a nettó export szintén érdemben hozzájárulhatott a növekedéshez. Az elemző szerint idén 2,5 százalékra lassulhat a növekedés üteme az EU-források alacsonyabb felhasználása miatt, ami visszavetheti a beruházásokat, így a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése miatt a fogyasztás lehet a növekedés húzóereje.
