A világgazdaság 2016-ban a korábban prognosztizáltnál lassúbb ütemben növekszik. A politikai bizonytalanság Nagy-Britannia EU-ból való kiválásával fokozódik. A Brexit gazdasági katasztrófa Nagy-Britanniának, politikai katasztrófa az EU-nak. Az EU számára ugyanis a közvetlen gazdasági veszteségeknél sokkal súlyosabb probléma, hogy felerősödhetnek az akár a széteséséhez is elvezető nemzeti törekvések. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy ez a veszély éppenséggel az integráció híveit készteti sikeresebb cselekvésre.(A magyar gazdaság is megsínyli a britek kilépését.)
Változatlanul napirenden van a menekültprobléma és az ukrán válság. A gazdasági kockázatok erősödése főként Kína, az USA és az EU mérsékeltebb GDP-dinamikájára, Latin-Amerika recessziójára, az alacsony kőolajár kedvező növekedési hatásainak kifulladására vezethető vissza. Az USA-ban a monetáris szigorítás lassú lesz. A világ többi országát a növekedés serkentése és a deflációs nyomás elleni küzdelem jegyében továbbra is laza monetáris politika jellemzi.
Az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes, egyensúlyrontó változás kezdődött. A 2017. évi költségvetésben előirányzott lazítás hat az idei döntéshozatalra is. Folytatódik a tulajdonviszonyok és piacok aktív állami szerepvállalással történő átrendezése. Friss példák erre a cafeteria átrendezése miatt az önkéntes pénztárak nehéz helyzetbe hozása, az önkormányzatok számlavezetésének államosítása vagy az FHB-csoport takarékszövetkezeti integrációt vezérlő terjeszkedésének törvénykezési eszközökkel való segítése, majd akadályozása; ez utóbbiban az elvileg független bankfelügyelet megjelenése. A monetáris politika fontos célja a forint gyengítése, s ezzel árfolyamnyereség elérése. Ennek ára a magyar gazdaság egészének leértékelődése. Az MNB messze túlterjeszkedik a jegybanktörvény által lehetővé tett kereteken, döntései rombolják a közbizalmat. A Fitch Ratings májusban felminősítette Magyarországot, az S&P a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt ezt nem tervezi, a Moody’s döntése bizonytalan – írta a 2016-os évre vonatkozó előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Most már nem a munkanélküliség a gond, hanem a munkaerőhiány
A jelek szerint kudarcot vallott az olcsó magyar munkaerőre alapozott növekedési stratégia. Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya erőteljesen behatárolja a növekedés lehetőségeit. Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak igen szerény része képes a versenyszektorban elhelyezkedni. 2016-ban a bruttó kereset 6 százalékkal növekszik. A reálkeresetek a 0,8 százalék körül várható infláció és az szja 1 százalékpontos csökkentése következtében átlagosan 6,5-7 százalékkal nőnek, nagy differenciáltság mellett. A nyugdíjak reálértéke kismértékben emelkedik. A lakosság egy részének dinamikusan emelkedő jövedelme, csökkenő hitelterhe és növekvő vásárlási hajlandósága egyre inkább élénkíti, 2016-ban 4 százalékkal növeli a fogyasztást.
Nagy a visszaesés
Miközben az EU-ban 2016 I. negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva a növekedés 0,3-ról 0,5 százalékra gyorsult, a magyar adat – legrosszabbként az EU-ban – 0,8 százalékos visszaesést jelzett. Az egy évvel korábbihoz viszonyított magyar növekedés (az EU módszertana szerint) mindössze 0,4 százalék volt. Régiós versenytársaink viszont két balti ország kivételével legalább 2 százalékkal, sőt Csehország 3 százalékkal, Szlovákia 3,7 százalékkal, Románia pedig 4,2 százalékkal növelte GDP-jét. A vártnál is sokkal rosszabb adat miatt a GKI 2,3-ről 2 százalékra csökkentette idei növekedési prognózisát, de ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges. A GKI azonban az első negyedévhez képest érdemi javulásra számít. Tavalyhoz képest visszaesés csak az építőiparban lesz, de lassul az ipari termelés és a külkereskedelem bővülése, miközben kissé gyorsul a szolgáltatások teljesítménye. A mezőgazdasági GDP bővülése a tavalyi visszaesés és az eddigi jó időjárás hatására elérheti a 10 százalékot.
A szolgáltatási GDP növekedése 2016-ban 3 százalék körüli lesz, ami egy árnyalatnyi gyorsulás az előző évi 2,8 százalékhoz képest. A közösségi szolgáltatások hozzáadott értéke csak kb. 1 százalékkal növekszik, vagyis az emelkedés főként az üzleti szolgáltatások bővülésétől várható. A közigazgatásban beharangozott hatalmas létszámcsökkentés, a háttérintézmények széles körű megszüntetése a gyakorlatban (szakmai megalapozottság híján) részben elhalt, részben pedig beolvasztássá enyhült. A bürokrácia az államközpontú magyar modell természetes velejárója. Az üzleti szolgáltatások a szolgáltató szektor egészénél gyorsabban növekszenek. Ezt segíti a fogyasztók fizetőképes keresletének emelkedése – a kiskereskedelmi forgalom kb. 5 százalékkal bővül, dinamikusan emelkedik a belföldi turizmus –, miközben a beruházások csökkenése szűkíti a fejlesztésekhez kapcsolódó szolgáltatók lehetőségeit. 2016-ban az áruszállítás teljesítménye összességében 2-3 százalékkal növekszik, elsősorban a közúti áruszállítás bővülésének köszönhetően. A távközlési piacon a növekedés motorja a mobilinternet. Az ingatlanpiacon erőre kap a tavaly kezdődött élénkülés. Tovább emelkedik a szolgáltatási export, főleg a szállítás, a Magyarországra kiszervezett szolgáltató központok, valamint az idegenforgalom területén.
A foglalkoztattak száma 2016-ban az előző éveknél lassabban, 1,5 százalékkal nő. Egyszerre van munkaerőhiány és a statisztikainál nagyobb munkanélküliség. A közfoglalkoztatásra elkülönített keret tovább emelkedett. Az állami foglalkoztatás drasztikus szűkítésével kapcsolatos elképzelések a gyakorlatban csak a költségvetési szektorban dolgozók létszámnövekedését lassítják. Tovább terjed a külföldi munkavállalás. A munkanélküliségi ráta 2016-ban várhatóan 5,8 százalék körülire csökken. Az ország legfejlettebb területein már csak súrlódásos munkanélküliség van (ezt nyugaton a határon átnyúló ingázás is segíti). A fejletlenebb területek egy részén – így Heves és Tolna megyében – a munkanélküliségi ráta ugyancsak jelentősen esett, 5 százalék körülire. Ez arra utal, hogy a konjunktúra javulásán alapuló piaci munkahelyteremtés sokkal eredményesebb, mint a mesterséges beavatkozáson alapuló. Az egy foglalkoztatottra jutó GDP alapján mért termelékenység továbbra is alig, mindössze 0,5 százalékkal javul.
Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta évről évre szinte folyamatosan növekvő többletet mutat, ami 2015-ben elérte a 9,5 milliárd eurót. Ez idén a folyó fizetési mérleg jelentősen növekvő aktívuma ellenére – az EU-támogatások visszaesése következtében – 8 milliárd euróra csökken. Az elmúlt hét évben a magyarországi tőkeállomány a bankszektor kényszerű feltőkésítésén kívül a nemzetközi mozgások eredőjeként nem változott, ami a hazai befektetési környezet kemény kritikája. A külföldi működőtőke helyébe az EU-támogatások léptek. 2015-ben a nettó FDI mintegy 0,2 milliárd euró kivonást mutatott, e tendenciában idén nem várható fordulat. A régió más országai az EU-támogatásokkal nem helyettesítették, hanem kiegészítették a külföldi működőtőkét.
A nemzetközi összehasonlításban is kiugróan nagy finanszírozási többlet érthetetlenné teszi a forint folyamatos gyengítésére irányuló MNB-politikát, igazából enyhe, óvatos felértékelődés lenne indokolt. Ez egyébként segítené a bérek fokozatos felzárkóztatását, a képzett munkaerő itthon tartását. Igaz, nem hozna átláthatatlan módon befektethető százmilliárdokat a jegybanknak.
