Magyarországon az európai átlagnál nagyobb reálbér-növekedés várható idén. Átlagosan 2,6 százalékos fizetésemelés várható Magyarországon 2015-ben, ami a rendkívül alacsony, 0,3 százalékosnak ígérkező infláció mellett 2,3 százalékos reálbér növekedés lehet.

Továbbra is kiemelkedően magas a hazai külkereskedelem többlete elemzők szerint, akik az import élénkülésére számítanak az idén, a fogyasztás és a beruházások bővülésével.

Az idén is fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom tavaly regisztrált növekedési üteme az ING és a K&H elemzői szerint, akik úgy vélik, hogy tavaly év végén a bértömeg növekedés mellett a magas szinten lévő lakossági bizalom húzta a forgalmat.

A magyarok harmada novemberben kezdi el a karácsonyi ajándékok beszerzését, és átlagosan 7 személyt ajándékoznak meg, karácsonyi ajándékra háztartásonként átlagosan 67 ezer forintot költenek, míg további közel 45 ezer forintot az ünnephez kapcsolódó egyéb kiadásokra.

Az európai vásárlóerő 2 százalékkal emelkedett 2014-ben. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll, megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát. A hazai háztartások az uniós átlag 37 százalékával gazdálkodhatnak.

Szakértők szerint a kiskereskedelmi forgalom a vártnál nagyobb mértékben nőtt augusztusban, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az év hátralévő hónapjaiban 2-3 százalékos, éves átlagban pedig 3 százalékos emelkedésre számít.

A legtöbbet a pénzügyi szektorban keresnek a munkavállalót, a legkevesebbet a szociális ellátásban és az egészségügyben. Az alacsony inflációnak köszönhetően folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon, ami támogatja a fogyasztás bővülését az idei évben.

Megugrott a fogyasztás: nemcsak televízióra és hi-fire, hanem táblagépekre, okostelefonokra is többet költöttek a magyarok idén a futball-világbajnokság alatt, mint 2013 karácsonyán.

Sörből 8, sós rágcsálnivalóból 6 százalékkal vásároltak kevesebbet a magyar háztartások a 2013 február óta eltelt egy évben az előző év azonos időszakával összehasonlítva.

A tavalyi év utolsó időszakában a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe változatlan maradt az őszi értékhez képest. A fogyasztói várakozások mérséklődését hozta a megkérdezettek saját anyagi és az ország gazdasági helyzetének kilátásairól alkotott véleménye, ez utóbbi esetében különösen ötéves távlatban. A pesszimista hangulat kitart mind a munkanélküliség, mind a hitelfelvételi kedv, a család reáljövedelmére és a hitelkamatokra vonatkozó várakozásokra vonatkozóan.

A kormányzat szerint a „rezsicsökkentés” révén jelentős többletjövedelmek keletkeznek a lakosságnál, s ez a kiskereskedelmi forgalomban fog megjelenni. Az összkép azonban nem ilyen kedvező.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán nyilvánosságra hozott első gyorsbecslése szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal nőtt a múlt év azonos hónapjához képest, a naptárhatástól megtisztított növekedés 0,3 százalékos volt.

Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét sem éri el. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát – derül ki a GfK Vásárlóerő tanulmányának 2013. évi adataiból. Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak.

A hipermarketek által idén előrehozott iskolakezdési akciók ellenére a szülők júliusban még nem „rohamozták meg” az üzleteket. Az átlagárak a legtöbb kategóriában csökkentek - feltehetően az akciók eredményeképpen.

Lassan lendül be a jégkrémpiac, hiszen a hosszan elhúzódó tél, a hűvös időjárás nem kedvezett a családi dobozos jégkrémek forgalmának és emiatt némi visszaesés tapasztalható a tavalyi év első feléhez képest. A diszkontok részesedése erősödött, a szupermarketek megőrizték harmadik helyüket, ám részesedésük visszaesett. A többség kedvence továbbra is a hagyományos csokoládés és a vaníliás ízesítés.

A várakozásokat meghaladó mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint.

Februárban, éves összevetésben 1,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. Elemzők biztatónak értékelték a közölt adatot.

Még a legszegényebb családok is vesznek csokoládét az ünnepekre, sonka minden negyedik háztartás asztalára kerül. A legtöbben még mindig a csokinyuszit veszik, de hódítanak a krémes töltött csokicsodák is.

Nem volt könnyű helyzetben a napi fogyasztási cikkek hazai kiskereskedelme 2012-ben. A háztartások kiadásai évek óta változatlanok, a fogyasztókat a gazdasági körülmények egyfajta kényszertudatosságra ösztönözték.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2012. III. negyedévében 0,89. Az előző negyedévhez (1,07) viszonyítva érezhető a negatív folyamatok erősödése (-0,17). A következő féléves időszakra a folyamatok összességét tekintve már nem csupán stagnálást, hanem inkább lassú romlást jelez az index. A vállalati gazdálkodás mutatói esetében különösen egyértelmű a visszaesés.

Csökkenő belső kereslet mellett hogyan is lehetne jó? Azonban e legfőbb szempont mellett van még számos tényező, ami adott piaci konstellációban is megkönnyíti, vagy megnehezíti a vállalkozók dolgát. Ezeket foglalja össze, teszi időben és térben összehasonlíthatóvá a Világbank „Doing Business” mutatószám rendszere.

Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint októberben az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak viszont romlottak.