A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint augusztusban 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint az egy évvel korábbihoz képest, a kiigazítatlan mutató 2,0 százalékos növekedést mutat. Idén augusztusban az élelmiszerkereslet 2,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg a nem élelmiszer jellegű cikkek forgalma kiugró, 7,2 százalékos növekedést ért el. Az üzemanyag-fogyasztás is megélénkült: 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (Az élénkülés annak is köszönhető, a foglalkoztatási adatok is javultak.)
Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője szerint az augusztusi adat meghaladja az általuk várt 2 százalékos növekedési ütemet. Hozzátette: ez megerősíti, hogy élénkül a belső kereslet, ami a következő években a legfontosabb hajtóereje lehet a bruttó hazai össztermék (GDP) bővülésének. Az augusztusi számok az összetételben hoztak nagy meglepetést, mivel az élelmiszer kiskereskedelem rég nem látott módon 2 százalékkal csökkent éves összevetésben. Ennek valószínűleg köze lehet a tavaly augusztusban életbe lépő dohány kiskereskedelmi átalakításnak, illetve annak, hogy kikerült a bázisból a régi módszertan szerint mért dohányforgalmi adat - vélekedett. Pozitív meglepetést hozott ugyanakkor a nem-élelmiszer szektor, ahol 7,2 százalékos volt a bővülés éves szinten. Ennél részletesebb információ az előzetes számokból nem látszik, de lehet, hogy megint a ruházati termékek húzták fel a mutatót - tette hozzá az elemző.
Az OKSZ közleménye szerint a jelenlegi információk alapján az év eleji nagyobb bővülési ütemnek köszönhetően az éves kiskereskedelmi forgalom 3 százalék körüli emelkedést mutathat. A szövetség értékelése szintén megjegyzi: kedvezőtlen, hogy az élelmiszervásárlás 2 százalékkal csökkent augusztusban. Fékezte az élelmiszervásárlások növekedését a gyenge forint árfolyam, az import termékek drágulása, a magas devizahitel törlesztőrészletek jövedelem elvonó hatása, valamint a kedvezőtlen időjárás a mezőgazdaság számára, az agrártermékek drágulása révén.
Az áruházi vásárlások növekedését segítette a 4 százalékot megközelítő GDP-bővülés, a 2,6 százalékkal növekvő reálkeresetek, továbbá az alacsony infláció. Az online kassza rendszer kiépítésének hatása kedvező, az iparcikkek magasabb növekedési üteme feltehetően jelentős részben erre vezethető vissza. A statisztika azt a forgalmat méri, ahol nyugtát is adnak - jegyzi meg a közlemény.
