A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének 171 pontos értéke gyakorlatilag változatlan maradt 2013 decemberében a szeptemberben mért 170,3-hoz képest. A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) alakulásában enyhe csökkenés figyelhető meg 2013 negyedik negyedévében, miután értéke 2,2 pontos csökkenéssel 200,8 pontra mérséklődött. A gyengülés oka, hogy egyaránt romlott a háztartások saját anyagi, valamint az ország gazdasági helyzetének megítélése. Utóbbi esetében a hosszú távú, vagyis öt évre vonatkozó várakozások romlottak.
A komplex mutatószám másik összetevője, a Vásárlási Hajlandóság Index értéke közel 4 pontos emelkedéssel jelenleg 137,9 ponton áll.
„Egy éven át kitartott a lendület, azaz a fogyasztók bizalma 2013-ban meghaladta a korábbi években mért szintet. Ugyanakkor figyelemreméltó és egyben üzenetértékű, hogy decemberben gyakorlatilag megtorpant a növekedés, és ez óvatosságra intheti mindazokat, akik 2014 első félévében töretlen optimizmusra számítanak” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója az adatokat elemezve.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2013 decemberében hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: tízből három lakos (32 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 35 százalékuk vélekedett így.
Az inflációs várakozások is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, mert a lakosság túlnyomó része (64 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít annak ellenére, hogy az inflációs ráta a KSH kimutatása szerint 2012 októbere óta gyakorlatilag folyamatosan csökken. A válaszadók átlagosan 5 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások változatlanul kedvezőtlenek: a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis a reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják.
A vélemények a megtakarításokról lényegesen nem változtak az előző negyedévhez képest, bár nőtt a bizonytalanok aránya: a válaszadók 40 százaléka bizonytalan, hogy egy korábban tervezett vásárlásra felhasználja a megtakarításait, míg 14 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Kissé csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, a harmadik negyedéves 58 százalék utána most 54 százalék az arányuk. A lakosság 41 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására a körülményeket mindössze a megkérdezettek hat százaléka tartja érdemesnek.
A családi büdzsét inkább megterhelő beruházások közé tartozik az autóvásárlás is, amelyhez az elkövetkező egy évben a körülményeket a megkérdezettek 35 százaléka tartja kedvezőtlennek. A válaszadók 23 százaléka bizonytalan a kérdés eldöntésében, míg ötből egy válaszadó szerint érdemes lesz autót vásárolni az elkövetkező 12 hónapban.
