A kiigazított adatok szerint a szeptemberi növekedést az üzemanyag forgalom 3,1 százalékos növekedése generálta, a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma a tavaly szeptemberi szinten stagnált, míg az élelmiszereladások 0,4 százalékkal csökkentek. A kiskereskedelmi forgalom a harmadik negyedév minden hónapjában nőtt, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint júliusban 1,3, augusztusban 1,4 százalékos volt a forgalom éves növekedése, míg a kiigazítatlan adatok rendre 1,8, illetve 1,0 százalékos növekedést mutattak.
Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben augusztusban és júliusban egyaránt 1,2 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A nem élelmiszer termékek volumene júliusban 0,9 százalékkal, augusztusban 1,2 százalékkal nőtt.
Az üzemanyag-forgalom már fél éve növekedést mutat, a szeptemberi 3,1 százalékos emelkedés az augusztusi 1,6 százalékos, a júliusi 2,9 százalékos növekedés után következett be. A kiskereskedelmi forgalom egyéves csökkenés után áprilisban nőtt először éves összevetésben.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint is a várakozásoknál lényegesen gyengébben növekedett a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben az előző évihez képest. Hozzátette: az előzetes becslés alapján a kiskereskedelmi értékesítések megközelítően 1,5 százalékkal csökkenhettek az előző havihoz képest, ami igencsak meglepő, mivel nem tükrözi a fokozatosan javuló fogyasztói bizalmat, valamint a 38 éves inflációs mélypont miatt megugró reálbérek pozitív hatását. Úgy vélte, hogy a vártnál kisebb növekedésre a dohánytermékek értékesítésének átalakítása adhat némi magyarázatot, mivel a dohánytermékeket már nem lehet a hagyományos üzletekben megvásárolni, ami valamelyest visszavethette az élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmát, miközben a dohánytermékek (legális) forgalmának meredek visszaesése miatt ezt nem ellensúlyozza a trafikok forgalmának a várakozásoktól elmaradó felfutása.
Kiemelte, hogy a bérek és nyugdíjak idei reálnövekedése miatt azonban a kiskereskedelmi forgalom az év hátralevő részében gyorsabb növekedést mutathat, ami a negyedik negyedévben bázishatások, a pedagógus és egészségügyi béremelések, valamint a további háztartási energiaár csökkentés miatt jelentősebb mértékben gyorsulhat. Így a kiskereskedelmi forgalom növekedése az utolsó negyedévben megközelítheti a 4 százalékot, idén összességében a kiskereskedelmi forgalom növekedése kissé meghaladhatja az 1 százalékot - mondta Suppan Gergely.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleménye szerint az adatok szerint a fogyasztás szerény mértékű bővülését az üzemanyag eladások húzzák felfelé, tény viszont, hogy üzemanyagot nem csak a családok, hanem vállalkozások, intézmények is vásárolnak a benzinkutaknál. "Úgy tűnik, a háztartások terhei még mindig lefelé húzzák a fogyasztás mérlegét, ami azért meglepő, mivel a reáljövedelmek, reálkeresetek 2-3 százalékkal nőnek 2013-ban" - írták. A szervezet szerint az év eddig eltelt időszakának tapasztalatai nyomán arra lehet számítani, hogy a karácsonyi költekezés elérheti ugyan a tavalyi szintet, de nagyobb megugrás jelenleg nem jelezhető előre, a fogyasztás "kilábalása" mérsékelt ütemű lesz, és igazodik a gazdaság teljesítményéhez.