A piaci környezet pozitív változásai egyelőre nem eredményezték a magyar építőipar fizetési szokásainak javulását, sőt, valamennyivel még romlott is a helyzet tavalyhoz képest. Az Atradius legfrissebb elemzése azt mutatja, hogy továbbra is az építőipar vezeti a nem fizetéses esetek listáját a magyar gazdaságban.

Kedvező fordulat következett be az építőiparban a januári 18,5 százalékos éves bővüléssel, és optimizmusra ad okot, hogy jelentősen nőtt a hó végi szerződésállomány is - emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A szakértők szerint elsősorban az 5 százalékos áfakulcs jövője és a munkaerőhiány határozza meg a szektor jövőbeli teljesítményét.

2017 januárjában az építőipari termelés volumene 18,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi alacsony bázist. A termelés a két építményfőcsoportban eltérően alakult: az épületek építése 32,8%-kal bővült, míg egyéb építményeké 3,0%-kal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján januárban az építőipar termelése 4,6%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Habár a magyar építőipari vállalkozások és a foglalkoztatottak Európa legkevésbé hatékony termelői, számos módszerrel javíthatóak a számok. A legkomolyabb probléma a szektorban a munkaerőhiány – erősítették meg a Magasépítés 2017 konferencián felszólaló szakértők.

Egyre másra húzzák fel a magasabbnál-magasabb lakóépületeket fából, megdöntve a korábbi magassági rekordokat. Az acél a 19 század építőanyaga volt, a beton a 20. századé, ezt követné a fa a 21. században? Érvek amellett és az ellen, hogy ez miért (nem) zöld megoldás.

Építési kivitelezési szerződések tárgyalása és a kivitelezés folyamata során sokszor tapasztalt probléma a többletmunka és a pótmunka fogalmának félreértett alkalmazása, amely hosszú, parttalan viták forrása lehet. A félreértések jellemzően abból fakadnak, hogy az új Polgári Törvénykönyv a gyakorlat igényeihez igazodva és a bírói gyakorlat során formálódott fogalommeghatározásokat követve, változtatott a többletmunka és a pótmunka értelmezésén. A KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere segít tisztán látni.

Május 10-ig nyújthatják be munkáikat családi házak és kis társasházak tervezői a 2017-es Év Háza pályázatra, melynek fő támogatója a Baumit, és amely újraindítása óta eltelt közel egy évtized alatt, - szegmensében - a legrangosabb hazai, független, szakmai díjjá nőtte ki magát. Az 500 000 Ft fődíj mellett, idén több különdíj is gazdára vár.

A kormányzati ösztönzők hatására növekedhet az építőipar, amiben az uniós források is segíthetnek. Az alapanyag drágul, de a vevők többet is várnak el.

Az elmúlt évben az építőipari termelés volumene 18,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, amikor 3,0 százalékos növekedést ért el. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent 2015-höz képest, az épületeké 3,7, az egyéb építményeké 33,0 százalékkal. A legnagyobb visszaesés az út- és vasútépítő vállalkozások termelésében volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az építőipari beruházások tekintetében magasak és bizakodóak az elvárások az uniós forrásoknak és a csok-nak köszönhetően. A kérdés, lesz-e aki megvalósítsa ezeket, mert a kötelező béremelés és a munkaerőhiány viszont komoly kihívásokat jelent az építőiparnak.

Megtorpanhat a lakásépítési boom, ha nem születik mielőbb döntés az új lakások áfájának 2019 utáni fenntartásáról – véli a Társaság a Lakásépítésért Egyesület.

2017-től minden fővállalkozó építőipari kivitelezőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie már a kivitelezési szerződés megkötéskor. A januárban hatályba lépő kormányrendelet (353/2016. XI.18.) kiterjed a családi házak építésére és felújításokra is. Miután nem volt versenyképes piaci ajánlat, a Magyar Építőipari Szakemberek Közössége kedvezményes csoportos felelősségbiztosítási programot indított az építőipari szakemberek számára.

5500 cégtörlés és 20 százalékos termelés visszaesés: a kedvező gazdasági folyamatok ellenére elmaradt a 2016-os építőipari felfutás. A szektorban a kifizetetlen számlák még mindig komoly problémát jelentenek.

Az építőipar teljesítménye tavaly novemberben is csökkent az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor lassan elkezdett stabilizálódni az ágazat - kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait a szakértők hétfőn.

Módosul az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény. Több épületre lesz érvényes az egyszerűsített bejelentési lehetőség, a plázákkal kapcsolatos hatósági eljárásokban pedig a Heves megyei kormányhivatal lesz országosan illetékes.

Várható volt az építőipar első tíz havi visszaesése a szakértők szerint, akik az év végén, illetve a jövő év elején már javulást várnak az ágazatban. Az idén óriásit zuhan az ágazat: 15 százalékkal marad el a teljesítmény a tavalyitól.

Az idén immár nyolcadik alkalommal megrendezett Pegazus Díj 2016 díjátadón a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. újra átvehette a „Piacvezető” kategória díját. A Pegazus Díj történetében igen ritka, hogy egy cég több alkalommal is piaci szinten élen járó növekedést tudjon elérni, a Terrán az egyik ezek közül a cégek közül. 2013 és 2015 között kiemelkedő árbevétel növekedésével érdemelte ki az elismerést, valamint az elért eredmények a 2016-ban már négyszeres MagyarBrands díjas TERRÁN termékek népszerűségének is köszönhetők. A Four Seasons Gresham Palace-ban megrendezett ünnepélyes gálaesten a kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtó magyarországi kis- és középvállalkozásokat díjazták.

Hat százalékkal növekedett az új cégek száma Magyarországon, ezzel szeptember végéig már több mint 19 ezer új vállalkozás kezdte meg működését. A legnépszerűbb ágazat az építőipar, ahol az új cégek száma 18 százalékkal növekedett a tavalyi évhez képest. A cégmegszűnések száma még mindig nagyon magas, ezért a működő cégek száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat.

A kereslet növekedése fejlesztések sokaságát generálta az irodapiacon, az építőipari válság elmúltával s a gazdaság fellendülésével párhuzamosan mindenki egyszerre indult az irodaberuházással. Pezseg a budapesti irodabirodalom.

Kiemelten ellenőrzik jövőre a munkavédelemre és a munkaügyre vonatkozó szabályok betartását - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2017-es ellenőrzési tervéből.

Vannak jó hírek is az építőiparban, de még távolról sem megnyugtató a helyzet. Három hónap alatt több mint ezer céget töröltek az ágazatban, ami még mindig magasnak számít, igaz, az előző évekhez viszonyítva már kicsit szebb a kép. Az azonban jól látszik: központi megrendelések nélkül nehezen megy a szekér.

A Roland Berger új tanulmánya arra világít rá, hogy az építőipari szektor produktivitása növekedni fog, hiszen ma 4 százalékkal magasabb a teljesítménye, mint egy évtizede. A digitális fejlesztések elmaradása azonban szektorszintű, és a vállalatok versenyképességét veszélyezteti. Az építőipar szereplőinek 93 százaléka felismerte a digitalizáció fontosságát, ugyanakkor szinte senki sem tesz megfelelő lépéseket ennek érdekében.

A fővárosi lakásépítés kiemelt célterülete Budapest XIII. kerülete, és ebben a válság évei sem mutattak változást. Elemzésünk azt vizsgálja, milyen tényezők vezettek ahhoz, hogy ilyen népszerű lett a kerület a lakásvásárlók és a fejlesztők körében.

A csok és az 5 százalékos ingatlanáfa bevezetésével egyidejűleg az év elejétől lazultak az építkezésekre vonatkozó hatósági szabályok is. Úgy tűnik azonban, hogy túlságosan kilendült az inga. Erre utal legalábbis az, hogy júniusban a kormány szigorított a szabályrendszeren.

Az internet egyre nagyobb hatással van az építőiparra is. Az építőanyag-kereskedők 61, a kőműves és burkoló szakemberek 45 százaléka a saját bőrén érzi, hogy online tájékozódnak a lakossági építtetők, főleg a „csok-os” megrendelők. Képeket mutatnak, szakmai kérdéseket tesznek fel, néha tudálékosak, és sokan használják ki, hogy online bizony lehet olcsóbbat találni.

Lökést adhat az újlakás-fejlesztéseknek és a lakáshitelezésnek a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) feltételeinek átalakítása. A lépés eredményeként 2017 végéig több mint 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra, emellett a lakáshitelezésben is fokozottabb bővülés várható.

Több könnyítést is bevezetnek a családok otthonteremtési kedvezménye, azaz a CSOK igénylésénél. A szakértők szerint már nagyon időszerűek voltak a változások.

Míg áprilisban az építkezés és felújítás előtt álló lakosság 43 százaléka tervezete, hogy igénybe veszi a CSOK-ot, addig a valóban építkezők 21 százaléka vette is igénybe. Sokan hamisan tápláltak reményeket. A szakemberek és a kereskedők is jobbra számítottak, de azért nem panaszkodnak.

Bár az építőipar termelése még mindig csökken, de mind alkalmazotti létszám, mind szerződésállomány tekintetében pozitív irányba fordult az ágazat az Opten elemzése szerint.

A megyei jogú városokban és fővárosban a használt téglaépítésű társasházak árai átlagosan 20-30 százalékkal emelkedtek. A panellakások árainál nagyobb a szórás, az újépítésű lakások piacán 10-40% volt a növekedés.

Pár hete egy állásfoglalásában az NGM, bizonyos feltételekkel, a lakás hasznos alapterületébe tartozónak minősítette a lakáshoz tartozó terasz, valamint az erkély, a pince és beépített tetőtér területét. Ez a jogszabály értelmezés jelentősen leszűkítette az új lakások értékesítésére irányadó 5%-os áfa igénybevételének lehetőségét. A kétségek miatt az adóhatóság nyilvános iránymutatást tett közzé, amiben finomított a teraszokat érintő álláspontján, a lakásépítők legnagyobb megelégedésére - írják a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői.

Három szempontból vettük górcső alá a magyar építőipar helyzetét. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, milyen állapotban van az a gazdasági környezet, ahonnan megrendelést remél az ágazat, másrészt mennyire segítik a növekedést tőke- és hiteloldalról a pénzintézetek. Illetve, ha ez a két feltétel adott a válság utáni fordulathoz, akkor vajon van-e elegendő munkaerő a tartós fellendüléshez?

2017 második felétől járulhat hozzá egyre nagyobb mértékben a magyar GDP-hez, annak növekedéséhez az építőipar az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint. Hogy mi lesz jövőre, az még ebben az évben eldől.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken tette közzé, hogy az első fél évben 3420 új lakás épült, az egy évvel korábbinál 11 százalékkal több, a kiadott lakásépítési engedélyek száma, az új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentésekkel együtt 13 236 volt, több mint kétszer annyi, mint egy éve.

Az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfateher többlakásos ingatlanok esetén lakásonként 150 négyzetméter, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 négyzetméter hasznos alapterületig vehető igénybe. A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kiadott állásfoglalása azonban tágan értelmezi a hasznos alapterület fogalmát, ugyanis beleszámítja pl. a pincét és a teraszt is. Annak, akinél az alapterület túllépése miatt megállapítja az adóhatóság, hogy a lakásértékesítését 5 százalék helyett 27 százaléknyi áfa terhelte, nem csak az áfakülönbözetet kell utólag kifizetnie, hanem a bírságot is.

Az elemzők szerint már vannak az építőipar növekedésére utaló biztató adatok, bár májusban is jelentősen csökkent az ágazat teljesítménye az előző év azonos időszakához képest.

Megjelent a júniusi Piac & Profit! Benne az egyik legnagyobb hazai egészségpénztár, a nyolcmilliárd forint forgalmú Patika tulajdonosa, Lukács Marianna beszél arról, hogy milyen ma Magyarországon vállalkozónak lenni. Természetesen az új cafeteria-szabályok mellett sem megyünk el szó nélkül!

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg - derül ki a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányrendeletből.

Alaposan felforgatta a korábbi rendszereket az új közbeszerzési törvény. Fél év után már van némi tapasztalat és a praktikusan nem működő, változtatásra szoruló elemek is látszanak, az igazi közbeszerzési dömping pedig heteken belül indulhat.

Megnyitotta első magyarországi gyárát Biatorbágyon a Swedsteel-Metecno, amely a teljes kelet-közép-európai régió Swedsteel trapézlemez-, szendvicspanel- és egyéb könnyűszerkezetes, tűzihorganyzott acél anyagú termék-ellátását biztosítja majd.

Ezek az épületek vonulnak majd be az urbanizmus történetének lapjaira, mint 2016 mérföldkövei. Csak kettő közülük a kimondottan környezetbarát építmény. Úgy tűnik, kedvelt formai inspiráció manapság a madár.

Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A visszaesést részben az építőipar gyengélkedése okozta, de az igazán rossz hír az ipari termelés bezuhanása.

Több mint 1400 cég szűnt meg 2016 első negyedévében a magyar építőiparban, ez 20 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben, és 12 százalékkal elmarad a tavalyi azonos negyedévi adattól is. Az ágazatnak azonban még mindig nincs oka arra, hogy fellélegezzen. Látják ezt a vállalkozók is, az új cégek alapítása ugyanis csak szerény növekedést mutat.

Meglepően kevés hivatalos és független adat áll rendelkezésre az építőipari piac megítéléshez vagy a jövő megalapozott tervezéséhez. Idén júniusában azonban, 2 év után ismét megjelenik a hiánypótló Építési Piaci Prognózis.

Tombol a panelreneszánsz a kormányzati intézkedések és az uniós források hatására: az ingatlan a legnépszerűbb befektetés, az állami és banki lehetőségekkel tízmillió spórolható a vásárláson, és a CSOK erősen érezteti a hatását. Az áfacsökkentést nem érzik a vásárlók.

Az építésüggyel kapcsolatos szerteágazó, híreket, információkat tartalmazó új, önálló részt képező tudásbázist indított a Terc Kft. Az Építőipari Tudás Műhely ingyenesen használható.

Egyszerre 420 milliárd forintnyi uniós támogatású építőipari beruházást hirdetett meg a Nemzeti Fejlesztési Programiroda. A nyertes csapatot négy évre kőbe vésik, nem kkv lesz.

Idén az uniós forrásokból finanszírozott beruházások helyett a lakásépítések lendíthetnek az építőipar teljesítményén, de ennek hatása az év végére jelenhet meg a januári adatokat értékelő szakértők szerint.