Az első negyedévben 11,0 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek, a közfoglalkoztatottak nélkül 10,7 százalékos növekedést mért a KSH. A versenyszférában 11,6, a költségvetési szerveknél 14,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset márciusban a közfoglalkoztatottak nélkül. Az emelkedést a rendszeres bérek növekedése határozta meg, amelyek a vállalkozásoknál 12,3, a költségvetésben 14,5 százalékkal haladták meg a tavaly márciusiakat - írja az MTI.
Valamennyit mindenhol nőttek a bérek
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések volt hatással - állapította meg a jelentés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 298 300 forint volt. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 198 400 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 206 300 forintra becsülhető - közölte a KSH.
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, az első negyedévben mintegy 106 ezren - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, aminek összege átlagosan 9400, illetve 8700 forint volt.
A költségvetési intézményeknél 252 ezer forint volt az átlagos bruttó kereset, ezen belül a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén dolgozó alkalmazottak 322 ezer forintos fizetése 14,7 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit. Az oktatásban 10,0, az egészségügyben 23,8 százalékos emelkedéssel 282, illetve 272 ezer forintra emelkedett a kereset márciusra.
A KSH adataiból kiderül, hogy a márciusban alkalmazásban állók száma 88 ezerrel - 3,2 százalékkal - múlta felül az egy évvel korábbit, ebből a versenyszférában 68 ezres volt az emelkedés, ami 3,5 százalékosnak felel meg.
A közfoglalkoztatottak száma egy hónap alatt 31 ezerrel csökkent márciusra, de 133 ezres számuk csak 20 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, amikor havi 18 ezres volt a havi létszámcsökkenés.
A béremelkedésben szerepet játszik a munkaerőhiány
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jelentős bérnövekedéssel számolni lehetett a minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelése miatt. A béremelkedésben emellett szerepet játszik az is, hogy az egyre több szektorban tapasztalható munkaerőhiány miatt a cégek emelték a fizetéseket.
A szakember szerint a bérek mellett fontos kitérni a három nagy nemzetgazdasági szektor - a költségvetési, a nonprofit és a versenyszféra - létszámainak alakulására. A versenyszektorban az összlétszám az idén átlépte a 2 milliós határt, az első negyedévben ez 3,6 százalékos bővülést jelentett. Ezzel szemben a költségvetési szektor létszáma márciusban több mint 20 ezer fővel, az első negyedévben pedig több mint 13 ezer fővel csökkent tavalyhoz képest, ami feltehetően a nyugdíjazásokkal magyarázható. A csökkenés ellenére még így is 800 ezer felett van a létszám a költségvetési szektorban, ami nagyon magas érték. A nonprofit szférában 2014 óta folyamatosan növekszik a létszám, az idén jelentős, 19-20 százalékos volt az emelkedés.
Németh Dávid azt is elmondta, hogy az idei első negyedévben a nettó reálkeresetek, tehát a nettó fizetések inflációval korrigált értéke 8,2 százalékkal nőtt. Az idén összességében pedig 8 százalékos emelkedés várható, ami a lakossági fogyasztást, ezen belül a kiskereskedelmet és a szolgáltatások piacát élénkítheti - olvasható a K&H közleményében.
