Áremelkedés lesz, de többet kapunk a pénzünkért

Az egész régióban várhatóan növekedni fog az építőipar a 2017–2020-as időszakban (tavaly még nem sikerült magához térnie az ágazatnak), a magyar piacon pedig még a térség átlagát is meghaladó ugrással lehet számolni a kormányzati ösztönzők hatására – CSOK, áfa- és alapkamat-csökkentés, reálbér-növekedés –, amelyek érdemben várhatóan idéntől fejthetik ki hatásukat igazán Miheller Gábor, a Bramac ügyvezető igazgatója szerint. (Más szakértők szerint ahhoz, hogy az áfacsökkentés valóban beváltsa a hozzá fűzött reményeket, minél előbb dönteni kéne annak 2019 utáni fenntartásáról.)

A cégvezető szerint a felújítások-újépítések aránya 65-35 százalékra javulhat akár már 1–3 éven belül, ha a növekedés tendenciája az elmúlt két évhez hasonlóan alakul.

„Már most látszik, hogy az emberek a tavaszi felújításra, építésre készülnek, hiszen a TÜZÉP-ek forgalma a tél beálltával sem csökkent. Bízunk benne, hogy a tavaly tapasztalt növekedés 2017-ben is folytatódik” – bizakodik Tóth Györgyné Erzsébet, a Neda-Bau Kft. ügyvezetője.

A béremelés lehet a gát?

A kötelező béremelés egyik legnagyobb vesztese ugyanakkor éppen az építőipar lesz a szakértők szerint. Az emelést nem kompenzálja a munkaadói járulékok csökkentése, az építőipar mint különösen élőmunka-igényes ágazat számára ez különösen nagy terhet jelenthet. Ez végső soron a feketemunka növekedéséhez is vezethet, főleg a kisebb cégek esetében a túlélésért folytatott harcban. Krisán László, a KAVOSZ elnöke egy, a Miniszterelnökség által szervezett konferencián egyenesen úgy fogalmazott, hogy az építőipar – a textilipar és a könnyűipar mellett – legalább egy évre „padlót fog” majd az intézkedések miatt. Ráadásul – tette hozzá – az építőipari kapacitások pillanatokon belül komoly gondot okoznak majd, mivel az állami beruházások mellett a CSOK beindulásával is nőnek majd az igények. Kérdés, ki dolgozik majd akkor a pályázati pénzekből megvalósuló beruházásokon, az egyébként súlyosan munkaerő-hiányos iparágban.

Két év után az ipar növekedésének visszatérő ösztönzői lesznek az európai uniós források, elkezdték ugyanis kiírni a 2014–2020-as időszakra vonatkozó EU-s pályázatokat. Így az elkövetkező 4 évben a pályázati források és egyéb kormányzati ösztönzők lehetnek az infrastrukturális és energetikai fejlesztések motorjai a magán- és az állami szektorban egyaránt. Mindezek ellenére a teljes szektor várhatóan csak az év második felétől tud nagyobb mértékben hozzájárulni az ország GDP-jéhez.

Áremelkedés lesz, de többet kapunk a pénzünkért

2017-ben nagyobb áremelés várható az építési alapanyagok terén, mivel 2012 óta az építési alapanyagárak nem vagy csak csekély mértékben növekedtek. De még így is messze a régiós árak alatt alakul Magyarországon az árszínvonal: Ausztriával, Szlovéniával, de akár Szlovákiával összehasonlítva is a legalacsonyabb a régióban.

„Bár idén drágulás várható, ezzel egy időben komplexebb szolgáltatások közül válogathatnak a vásárlók. Az utóbbi időben felértékelődtek azok a gyártók, amelyek a termékek mellé pluszszolgáltatásokat biztosítanak, mint például házra szabott megoldásokat, ingyenes szaktanácsadást, kivitelezőt, tervezőprogramot, egyedülálló garanciális feltételeket. Tető esetében egy kis keresgéléssel már olyan applikációt is lehet találni az interneten, amely a tervezéstől a kivitelezésig végigviszi a folyamaton az építkezőket, segítve őket a választásban” – mondja Miheller Gábor.

Véleményvezér