A munkahelyi jóllét csak egy jól hangzó fogalom, vagy a gyakorlatban is alkalmazott munkaerőt megtartó eszköz?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában.

Profitnövekedésre számít idén a vezérigazgatók többsége a kedvezőtlen világgazdasági környezet ellenére.

Persze fontos, hogy mindez ne csak a szavak szintjén, hanem a tettekben is megvalósuljon.

A fiatalabb generációk térnyerése egyre növekszik, ellentétben a csökkenő cégtrenddel, súlyuk folyamatosan emelkedik.

Bár nem látnak több okot a bizakodásra, úgy tűnik nem hagyják magukat eltántorítani pozitív jövőképüktől a hazai progresszív cégvezetők.

A családi vállalkozások száma Magyarországon mára meghaladja a 150 ezret, a gazdasági jelentőségük pedig óriási, hiszen a milliárdos árbevételű hazai cégek mintegy ötödét adják.

Gyorsaságot, kiszámíthatóságot és folyamatos innovációt tesz lehetővé.

A közép-európai régióban Magyarországon a legvastagabb az üvegplafon.

A globális gazdaságnál is gyorsabban növekednek a családi vállalkozások.

A magyarországi cégvezetők többsége a világ- és a magyar gazdaság növekedésének egyértelmű lassulására számít 2023-ban.

A tervezhetetlenség vált normálissá mind beszállítói együttműködések.

Az elmúlt évek arra tanítottak minket, hogy nem tudjuk előre megjósolni, mit hoz az új esztendő.

Mitől érzi egy munkavállaló megbecsültnek magát, és hogyan függ ez össze az üzleti növekedéssel?

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén irányelvjavaslatot fogadott el.

Csaknem negyedével nőtt a brit gazdaságban tevékenykedő legnagyobb tőzsdei vállalatok vezetőinek javadalmazása az év eleje óta.

Az elmúlt időszak társadalmi, gazdasági és technológiai viharai működésük újragondolására készteti a vállalatokat.

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Az elektronikus aláírás hatalmas segítséget és biztonságot jelenthet egy váratlan üzleti helyzet, hirtelen jött céges ügy kezelésében a nyári időszakban is.

Három éve csökken a cégvezetéstől újonnan eltiltott magánszemélyek száma az országban, 2021-ben 4 ezer magánszemély került eltiltásra, az összességében eltiltottak száma pedig 60 ezerről 40 ezerre csökkent.

Bár még mindig a férfiak dominálják a hazai társas vállalkozások tulajdonosi és cégjegyzésre jogosulti körét, a nők szerepe lassan növekszik.

Azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezetőségéből három külföldi is kilépett csütörtökön, és otthagyta az orosz államvasutakat a volt osztrák kancellár is.

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

Új kihívásokat hozott a koronavírus-járvány a munkavállalói jóllétben. A nagyobb bizonytalanság növelte a stresszt, csökkentette a jóllétet. Különösen igaz ez a HR-esekre, akik úgy érzik, nekik maguknak is támogatásra lenne szükségük, egy friss kutatás eredménye szerint.

Mikor jön el az a pont, amikor a korábbi szervezeti felépítéssel és működéssel már nem tud tovább fejlődni és növekedni egy vállalat? Hogyan lehet változtatni és olyan újfajta stratégiát építeni, amely hosszútávon is biztosíthatja a versenyképességet? A júliusi Budapest Business Live online rendezvényen ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat Krausz Zoltán vállalatépítési szakértő és Martin Hajdu György szervezet- és vezetőfejlesztő.

Egy cég életében sokszor előfordul, hogy annak korábbi egyszemélyi tulajdonosa és menedzsmentje szétválik. Ilyen felállásban a tulajdonos elemi érdeke, hogy magánál tartsa a végső ellenőrzést. Ez viszont sokszor csak speciális jogi eszközökkel biztosítható.

Számokban is kimutatható nyereséget vagy veszteséget jelent egy vállalatnak, ha erősen elkötelezett vagy épp destruktív vezetők irányítják, fogják össze a csapatokat. Ez még jobban igaz az válság idején. Az úgynevezett ripple effectet, vagyis hullámhatást úgy képzeljük el, mint a vízbe hajított kavics utáni fodrozódást. A jelenségről Bakos Réka, a Kincentric vezető tanácsadója beszélt az elkötelező vezetők hatásait vizsgáló kutatásuk adatait összegezve.

Az elmúlt 12 hónap alatt soha nem látott módon növekedett az üzleti és vállalati felelősségvállalás szerepe. A nemzetközi trendek itthon is láthatóak, ezt a magyarországi vállalati jógyakorlatok is alátámasztják.

A kis- és középvállalkozások dolgozói Európa-szerte attól félnek, hogy kénytelenek lesznek az irodai munkavégzéshez visszatérni, mert távmunkában nem tudnak eléggé az ügyfélélményre és a vállalkozás növekedéséhez hozzájáruló feladatokra koncentrálni.

A nyitással megindul a verseny az új piacokért és ezzel együtt a munkavállalókért is. Ha egy cég eldönti, hogy mindent megtesz a magas színvonalú túlélésért, akkor viszont borítékolható a siker, legalábbis mérséklődnek a vele járó nehézségek. 

A sok szempontból minden eddiginél több bizonytalansággal küzdő, a világjárvány által megtépázott világban még komolyabb feladat hárul a cégek menedzsmentjére, hiszen a saját bizonytalanságuk mellett a munkatársak kétségeivel is számolva kell átnavigálniuk egy rengeteg változást hozó pandémia utáni világba.

Az elmúlt több mint egy év minden szempontból megterhelő volt a világ lakossága számára, mentálisan és fizikailag is belefáradtunk a járványba, és bár egyre több jel utal arra, hogy végre valahára talán kifelé tartunk a járványból, optimistának lenni még mindig igazi kihívás. Hogyan hozhatják be a menedzserek a pozitív gondolatokat a pandémia által megviselt munkahelyekre?

Noha 2020-ban a megkérdezett cégvezetők túlnyomó többsége a távoli munkavégzés végleges elterjedését prognosztizálta, a KPMG friss kutatásában, ami már a pandémia harmadik hullámának tanulságait is magába foglalja, már sokkal óvatosabbak voltak. Csak minden hatodik cégvezető nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogják az irodaterületeiket, és csak a munkatársak ötödét tervezik távoli munkavégzésben foglalkoztatni. Ugyanakkor kétharmaduk azt vallja, hogy ezeket a lépéseket csak akkor érdemes napirendre venni, ha már a kollégák legalább felét beoltották.

A Cyberpunk 2077 videójáték tavaly év végi kiadása és körülötte kirobbant botrány magyar cégek sorának is intő példa lehet. A program konzolverziójának rengeteg hibája miatt a készítő, a lengyel CD Project RED részvényei néhány hét alatt hatalmasat zuhantak. Ennek kapcsán pedig olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy a cég immár felvásárlási célponttá vált. Az ügy fejleményei jól szemléltetik, hogy bármikor kialakulhat olyan helyzet, amikor alapvetően megváltozhatnak egy vállalat egyébként jól megszokott belső erőviszonyai. Éppen ezért a társaságok tagjainak fontos tisztában lenniük azzal, hogy milyen lehetőségeik vannak, ha meg akarják akadályozni döntéshozatali joguknak a korlátozását vagy elvesztését. A belső erőviszonyok megváltoztatásának a hazai jogi keretek között is számos módja van.

A döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40 százalékuk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet – derül ki a ’Randstad HR Trends Survey 2021.’ kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38 százaléka tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.

Világszerte gyorsan maguk mögött hagyták a járvány kirobbanása utáni válságüzemmódot a vállalatok – legalábbis ez derül ki a Mazars által készített reprezentatív, globális felmérésből.

A januári új cégbejegyzések még a 2020-as rendkívül magas havi cégalapítási átlagot is meghaladják, egy hónap alatt közel 2700 cégalapítás történt. 

A koronavírus-járvány tavaly tavaszi megjelenése, majd a rendezvények megszűnése miatt egy magyar vállalkozás 180 fokos fordulat véve teljesen új irányba indult el, és műanyag térelválasztók gyártásába vágott. Várnai Péterrel, a Teamlab ügyvezetőjével beszélgettünk arról, miként tudott átállni a cég erre az új területre.

A harmadik felekkel kapcsolatos kockázatkezelés fontosságát a vállalatok meghatározó része (74%) már felismerte és stratégiai szintű, gyors és konzisztens megoldást irányozott elő. Többek között erre mutatott rá a KPMG 2020-as Third Party Risk Management (TPRM) Outlook felmérése.

Vajon mit hozhat a vállalkozások gazdálkodásában 2021? Erre a kérdésre kereste a választ a Deloitte csaknem 600 pénzügyi szakemberrel készített közép-európai CFO felmérése. A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a COVID-19 járvány okozta folyamatos bizonytalanság miatt a pénzügyi vezetők aggodalma még mindig nő ugyan, ám bizonyos területeken már stabilitásra számítanak és bizakodva tekintenek a jövőbe.

Tavaly januárban minden cégnek jól átgondolt tervei voltak a jövőre: a COVID-19 azonban felülírta a feltételezéseket, a stratégiák érvényüket vesztették. Példátlan sebességgel váltak alkalmazkodóbbá és reszponzívabbá a szervezetek. A 2021-es terveket már olyan vezetők készítették, akik 2020-ban bizonyították ellenállóképességüket. 

Nemcsak az újonnan induló cégek száma magas, de a meglévő vállalkozások menedzsmenti körében is sok az új vállalkozó.

Az európai szintű recessziót tartják a legnagyobb, bevételre leselkedő veszélynek a magyar cégek, derült ki az Intrum felméréséből. A kintlévőségek egyre nagyobb problémát jelentenek a vállalatoknak, jó hír viszont, hogy a visszaesésre válaszul a magyar cégek nem a kiadáscsökkentést tartják a legfontosabbnak.

Tanulniuk kell az elmúlt fél évből!” – ezzel a felütéssel rendezte meg online konferenciáját a Profession.hu. A legfontosabb tapasztalat, hogy a magyar cégek és munkavállalók kölcsönös lojalitásukról tettek tanúbizonyságot a koronavírus első hulláma alatt: a szolidaritás és a megoldáskeresés jellemezte az együttműködést ebben az időszakban. A kezdeti bizonytalanság és kényszerintézkedések után júniustól erős konszolidáció volt megfigyelhető, a tendencia a régi rend visszaállása felé mutatott: a home office-ból sokan visszaülhettek az irodába, a korábban csökkentett fizetések pedig elkezdtek visszaállni az eredeti állapotukba – a helyzetről, és a jövő kilátásairól releváns iparágak HR vezetői beszéltek az ország vezető állásportáljának online konferenciáján.

A 2019. júliusi felmérés óta a késve fizető partnerek aránya kismértékű csökkenést mutatott a vállalkozások körében, a lánctartozást azonban a korábbinál nagyobb arányban érzékelik problémának a hazai vállalkozások.

Megjelent a cégek biztonságos működését segítő Vállalati Fehér Könyv. A kamarákkal, vállalkozói érdekképviseletekkel együtt összeállított útmutatóban nemzetközi példákon keresztül mutatják be, a koronavírus-válság második fázisában milyen intézkedéseket hozhatnak a cégek annak érdekében, hogy működésüket fenntarthassák.

Jelentősen emelkedett a végelszámolások száma, miközben csökkent a kényszertörléseké 2020 első félévében az egy évvel korábbi időszakhoz képest – derül ki a Bisnode cégcsoport 2020 június végi adataiból. A vállalkozások száma tovább esett, 7272-vel kevesebb működött idén, mint 2019 első felében. Csak három iparágban lett több a cég, de ott is csak kis mértékben.

Számos olyan iparág volt, amelyet a koronavírus-járvány nem érintett közvetlenül, ám ezek is szembesültek kihívásokkal: a megváltozott helyzet mindenki számára új lehetőségeket kínál. Aki most képes megragadni ezeket, az nyertesként kerülhet ki a küzdelemből.