Nőtt azon cégek aránya, amelyek legalább egyszer tartoztak az elmúlt időszakban, és azon cégek aránya is, amelyek vevőik késedelmes fizetése miatt legalább egyszer nem tudtak időben fizetni beszállítóiknak. A lánctartozás okozta problémák súlya a válaszadó cégek 44 százaléka szerint nőtt a 2020 júliusát megelőző féléves időszakban – arányuk legutóbb a 2008-as gazdasági világválságot követő felmérésekben haladta meg ezt a mértéket, egy évvel korábban, 2019 júliusában pedig mindösszesen 9 százalékon állt. Az elemzésben bemutatott percepciós adatok, illetve a GVI vállalati likviditást részletesen vizsgáló korábbi elemzésének eredményei arra mutatnak, hogy a koronavírus-járvány által átalakított gazdasági környezetben növekszik a kockázata a lánctartozással kapcsolatos problémák súlyosbodásának és ezzel összefüggésben – különösen a leginkább érintett tevékenységi területeken – a cégek fizetésképtelenné válásának.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2020. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének keretében 407 hazai céget kérdezett meg a késedelmes fizetés és lánctartozás témakörében.
A felmérésben megkérdezett cégek 65 százaléka rendelkezett olyan üzleti partnerrel, amely 2020. első félévében több alkalommal is késedelmesen fizetett Ugyanezen cégek aránya 2019 második félévében 68 százalék, míg félévvel korábban 69 százalék volt, azaz a legutóbbi adatfelvételekhez képest kevesebb válaszadó tapasztalt késedelmes fizetést.
A késedelmes fizetés szempontjából 2020 júliusában nem volt számottevő különbség a vállalatméretet tekintve, a különböző létszámkategóriákon belül a cégek 61–68 százalékának volt késedelmesen fizető partnere. 2020 első félévében a legkevésbé érintettek a 250 fő felett foglalkoztató nagyvállalatok voltak, melyeknek 61 százaléka volt kapcsolatban késve fizető partnerrel, és csupán a 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy partnereik több mint felénél felmerül ez a probléma.
Az ágazatok közül leggyakrabban a kereskedelem területén működő vállalkozások találkoztak a jelenséggel: 69 százalékuk volt kapcsolatban késve fizető partnerrel, míg ugyanez az arány a feldolgozóiparban 67 százalék, az egyéb gazdasági szolgáltatás területén 64 százalék. Az építőiparban jelentősen csökkent a késve fizetés az előző évhez képest - 2019-ben a cégek 77, 2020. júliusában pedig 58 százalékuk találkozott a problémával. Tulajdonszerkezet szerint a tisztán hazai tulajdonú cégek 68 százaléka került kapcsolatba késedelmesen fizető üzleti partnerrel, míg a külföldi (rész)tulajdonú cégek körében 56 százalék ez az arány. Utóbbi arányok hasonlóan alakulnak az egy évvel ezelőttiekhez.
A megkérdezett cégek 71 százaléka esetében az értékesített termékek ellenértékének legalább egy része több mint egy héttel a fizetési határidő lejárta után érkezett meg, ami megegyezik az egy évvel korábban mért értékkel. A 2020. júliusi adatok szerint átlagosan a cégek értékesítésből származó bevételeinek 20 százalékát fizették ki késedelmesen, ami 1 százalékponttal több mint az egy évvel korábbi érték. A válaszadó cégek átlagosan partnereik 18 százalékánál tapasztaltak késedelmes fizetést. Ugyanakkor elmondható, hogy a megkérdezett cégek 85 százaléka a legfontosabbnak tartott üzleti partnereinél ritkán vagy soha nem tapasztalt késedelmes fizetést 2020 első felében, ez az érték 3 százalékponttal magasabb az egy évvel korábban mért 82 százaléknál.
Az üzleti helyzet megítélése összefüggést mutat a késedelmesen fizető partnerek arányával. A jelenlegi üzleti helyzetet nagyon jónak megítélő vállalatok esetében a késedelmesen fizető partnerek aránya 2020 júliusában átlagosan 13 százalék, ugyanez az arány az üzleti helyzetet kielégítőnek értékelő cégek esetében 19 százalék, az üzleti helyzetet rossznak megítélő vállalkozásoknál pedig 24 százalék.
Azon cégek aránya, amelyek vevőik késedelmes fizetése miatt legalább egyszer nem tudtak időben fizetni a beszállítóknak, az elmúlt egy évben 4 százalékponttal emelkedett: míg az ilyen cégek aránya 2019 júliusában 16 százalék, 2020 januárjában pedig 19 százalék volt, addig 2020 júliusában a vállalkozások 20 százaléka válaszolta, hogy a megelőző egy évben előfordult ilyen eset (lásd a 3. ábra).
A lánctartozást tapasztaló cégek aránya minden létszámkategóriában nőtt, a legjelentősebb mértékben a 250 fő feletti nagyvállalatok körében: míg 2019. júliusában mindösszesen 4 százalék volt, 2020. júliusában már 17 százalékukat érintette a jelenség. A további létszámkategóriákban 17–22 között alakult a lánctartozást tapasztalók aránya. A tisztán hazai tulajdonban lévő cégek 20 százaléka, a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatoknak pedig 17 százaléka számolt be arról, hogy az adatfelvétel időpontját megelőző évben előfordult, hogy lánctartozás miatt nem tudtak idejében fizetni, ágazatonként tekintve pedig az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtók körében volt a legmagasabb az arányuk (23 százalék).
2020 első félévében a megkérdezett cégek 38 százalékával fordult elő, hogy legalább egyszer egy vagy több beszállítójuknak tartoztak – ez 4 százalékponttal magasabb a 2019 júliusában mért 34 százalékos aránynál.
A lánctartozás okozta problémák súlya a válaszadó cégek 50 százaléka szerint nem változott, 6 százalékuk szerint csökkent, míg 44 százalékuk szerint nőtt a felmérést megelőző féléves időszakban. A lánctartozás problémájának súlyosbodását érzékelő vállalkozások aránya legutóbb a 2008-as gazdasági világválságot követő felmérésekben, 2009 januárjában és júliusában haladta meg ezt a mértéket (46 és 47 százalék), egy évvel korábban, 2019 júliusában pedig mindösszesen 9 százalékon állt. A negatív tendenciát érzékelő cégek aránya az 50–99 fős méretű vállalkozások körében volt a legalacsonyabb (40 százalék, 13 százalékuk pedig javulást érzékelt), míg a 250 fő feletti kategóriában a legmagasabb (49 százalék). Ágazatok szerint leginkább az egyéb gazdasági szolgáltatást végző cégek (53 százalék) és a feldolgozóipari vállalkozások (45 százalék) számoltak be arról, hogy a lánctartozás által okozott problémák súlya nőtt üzleti partnereik körében.
