Hogyan maradjunk optimisták a munkahelyeken, amikor minden borzasztó?

Az elmúlt több mint egy év minden szempontból megterhelő volt a világ lakossága számára, mentálisan és fizikailag is belefáradtunk a járványba, és bár egyre több jel utal arra, hogy végre valahára talán kifelé tartunk a járványból, optimistának lenni még mindig igazi kihívás. Hogyan hozhatják be a menedzserek a pozitív gondolatokat a pandémia által megviselt munkahelyekre?

John W. Gardner, az igen neves, vezetéselmélettel is foglalkozó kutató és tudós 1968-ban egy amerikai gazdasági válság során arról írt, hogy a vezetők legfőbb feladata a remény életben tartása:

hinnünk kell magunkban és a jövőben, ugyanakkor nem gondolhatjuk azt, hogy az élet könnyű.
Más szóval a vezetők feladata az, hogy segítsék kollégáikat abban, hogy realisták, de optimisták maradjanak – ennek gyakorlati megvalósításához adott tanácsokat vezetésszervezéssel foglalkozó szakemberek segítségével a Harvard Business Review.

Ragaszkodjunk a hibátlan végrehajtáshoz, de hagyjunk helyet a szabad gondolkodásnak!

Ennyire megterhelő időkben lehetetlen sikeresen elvégezni a munkát extra energia nélkül, hiszen minden eddiginél jobban oda kell figyelni ahhoz, hogy a megemelkedett stresszszintek, a gyakoribb konfliktusok, szorongó ügyfelek, és a felborult munka-magánélet egyensúly mellett is hibátlanul legyenek végrehajtva a feladatok.

Ez a precízió azonban nem mehet a kreativitás és a brainstorming rovására – írja a Stanford üzleti iskolájának professzora, James G. March nemrég megjelent tanulmányában. A szakember szerint a pontos munkavégzés elvárása mellett a menedzsereknek helyet kell hagynia az úgynevezett „szervezeti bolondozásra”, amikor a dolgozóknak lehetősége van a szabad gondolkodásra, kísérletezésre, és kikapcsolódásra a mindennapi taposómalom mellett.

(Fotó: Pexels.com)

Mindenki képes a problémamegoldásra – különösen, ha lehetőséget kap rá!

Saras D. Sarasvathy, a Virginiai Egyetem Darden üzleti iskolájának professzora közel egy évtizede tette közzé tanulmányát arról, hogy a nagy innovátorok és vállalkozócsillagok valójában hogyan oldanak meg problémákat. Eszerint míg a mindennapi „mitológiában” az él, hogy ezek az újítók képesek megjósolni a jövőt, amit aztán megalkotnak, valójában arról van szó, hogy a változás mozgatórugóinak számító emberek valójában egy hárompontos vonalon mozognak a problémamegoldáskor:
  • „ki vagyok” – az újító jellemvonásai, ízlései és képességei
  • „mit tudok” – az újító képzettségei, tapasztalatai és végzettségei
  • „kit ismerek” – az újító személyes és professzionális kapcsolatrendszere
Sarasvathy ezt „bird-in-the-hand” (madár a kézben) elvnek nevezte, amellyel bárkiből innovátor válhat, és a rendelkezésre álló erőforrásokkal komoly problémákat oldhat meg. A kollégákat problémamegoldásra biztató és erre lehetőséget adó vezetők ezzel is elősegíthetik a munkahelyi jó hangulat kialakulását.

Véleményvezér

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában

Hátul kullog Magyarország a diplomások számában 

A populizmus melegágya az iskolázatlanság.
Fülön csapták Orbán Viktor barátját

Fülön csapták Orbán Viktor barátját 

Az ellenzék ezúttal ártatlan.
Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában

Nőtt Ukrajna támogatottsága Európában 

Az ukránok állnak győzelemre, legalábbis Európában.
Amerika ellen konspiráló kommunista diktátorokkal menetelt együtt a magyar külügyminiszter

Amerika ellen konspiráló kommunista diktátorokkal menetelt együtt a magyar külügyminiszter 

1956 népének külügyminisztere együtt ünnepelt egy volt KGB ügynökkel.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo