A hibrid munkavégzésre hosszabb távon is fel kell készülnünk: a magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik.

Az alkalmazottak több mint fele létfontosságúnak tartja a rugalmas munkaidőt és a távoli munkavégzés lehetőségét.

A magyarok többsége úgy érzi, hogy az otthonában önmaga lehet, de a felújítási munkák vagy a ház körüli feladatok gyakran okoznak fejfájást számukra.

A home office tömeges elterjedése után fontos kérdés lett, hogy a dolgozók hogyan választják el a magánéletüket a munkától. Az otthoni környezet ugyan a legtöbb esetben jó hatással van a dolgozók produktivitására, a kreatív folyamatokat viszont jelentősen gátolhatja. Ennek a kezelésére és a munkavállalói jóllét elősegítésére jelenthet jó lehetőséget a „workation”, azaz a távmunkavégzés egy olyan helyről, ami hagyományosan nyaralási úticél lenne.

A pandémia alatt előtérbe került a home office, illetve a hibrid munkavégzés, mint lehetséges munkavégzési rendszerek. Két év elteltével már vannak releváns tapasztalatok, felmérések, amelyek alapján érdemes felülvizsgálni az eddig használt munkavégzési struktúrákat.  Vajon a full-remote (home office), a teljes irodai jelenlét (onsite), vagy a kettő egyesítésével létrejött hibrid megoldás vált be legjobban?

Az átlagosnál hidegebb időjárás miatt fokozottan ügyelni kell a biztonságos munkavégzésre, a téli körülményekből fakadó egészségi ártalmak megelőzésére.

Egy globális kutatás megállapításai alapján összesen hatféle tipikus munkavállaló különböztethető meg a technológiai fejlettség, valamint a helytől független, rugalmas munkavégzés szintje szerint, amellyel mostantól minden vezetőnek és cégnek kalkulálnia kell. A szakértők a hatékony együttműködés mellett még egy nagyon fontos szempontra hívták fel a figyelmet: az irodai eszközbeszerzésekben már nem a flipchart tábla funkciókészlete vagy a székek minősége számít, hanem az, hogy mindenki a maga technológiai fejlettségi szintjéhez mérten tudjon bekapcsolódni a közös munkába – legyen szó csoportos meetingekről vagy egyéni munkavégzésről.

Mire készüljünk, ha véget ér a krízis? Bár a cégek többsége még keresi az útját annak, hogy a krízishelyzet elmúltával miként ötvözi majd a járvány előtti rendszer előnyeit és a válság idejének tapasztalatait az új normák kialakítása során, a munkavállalók – a többség számára új lehetőséget jelentő – otthoni munkát megszokták, elfogadták és a jövőben is megtartanák – derül ki a Siemens friss, hazai online vizsgálatából.

Mentális egészségügyi pihenőre küldi dolgozóit oregoni központjában a Nike.

A munkavállalók többsége nyáron használja fel szabadnapjai jelentős részét, hogy a jó idő beköszöntével a hűtőberendezések helyett az árnyas vízparton töltődhessen fel. Kérdés, hogy mennyire tudjuk ilyenkor magunk mögött hagyni munkahelyi feladatainkat és megélni a vakáció minden percét? Bár egyre kevésbé jellemző, hogy a kollégák vagy a felettesek megzavarnák a nyaralást, a magyar munkavállalók harmada alkalmanként, 9 százaléka pedig rendszeresen még mindig dolgozik a szabadsága alatt is.

A gyermeket nevelő és dolgozó szülők mindennapjaiban szinte állandóan egy kimondatlan gondolat a „mi van, ha történik valami a gyerekkel”. Ha pedig ténylegesen megérkezik az a bizonyos hívás akár az iskolától, akár az óvodától, még inkább nehezebb a munkára koncentrálni. A Harvard Business Review tanácsai segítenek abban, hogyan lehet tudatosan felkészülni a hasonló helyzetekre, különösen akkor, ha a család és a partner nem tud besegíteni.

Júliusban tovább csökkent Németországban az otthoni munkavégzésben foglalkoztatottak aránya a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének a felmérése alapján.

A COVID-19 alapjaiban alakította át a munkavégzést. Leginkább a fiatalok körében érezhető a negatív hatása, hiszen a munkanélküliség őket sújtott a leginkább. Ugyanakkor a járvány következtében bevezetett távmunka révén növekedett a termelékenység és csökkentek a működési költségek. Azonban ezek az előnyök a munkavállalói jólét rovására mehetnek.

Ahogyan megszoktuk a home office-t, úgy használtuk ki egyre bátrabban a munkaidő közben, sőt, akár egy unalmas online meeting alatt adódó üresjáratokat az ügyintézésre.

Mi történne akkor, ha lenne egy digitális másunk, aki elvégezné helyettünk a mindennapi feladatokat? Vajon jó lenne, ha unokáink a halálunk után is beszélgethetnének mesterséges avatárunkkal? A Stylers Group szakértői utánajártak a kérdésnek.

Az elmúlt több mint egy év minden szempontból megterhelő volt a világ lakossága számára, mentálisan és fizikailag is belefáradtunk a járványba, és bár egyre több jel utal arra, hogy végre valahára talán kifelé tartunk a járványból, optimistának lenni még mindig igazi kihívás. Hogyan hozhatják be a menedzserek a pozitív gondolatokat a pandémia által megviselt munkahelyekre?

Ha olyan szektort keresünk, amely a pandémiás időszakban is szédítő sebességgel bővült, valószínűleg az informatikai terület kerülne ki abszolút győztesként. A magyar munkaerőpiacról jelenleg közel 44 000 IT-szakember hiányzik. A COVID-hatás ráadásul jelentősen felpörgette a digitalizációt és az automatizációt is, így még inkább égető kérdés az utánpótlás a HR-szakemberek és cégvezetők körében.

A koronavírus-járvány miatti távmunkavégzésre való átállás biztonsági kockázatai hamar megmutatkoztak.

A 19 ország 32 500 munkavállalójának részvételével készült globális PwC-felmérés szerint ötből két munkavállaló úgy véli, hogy munkája öt éven belül feleslegessé válik. A távmunkában dolgozók közül csak minden tizedik ember szeretne teljes munkaidőben visszatérni a hagyományos munkakörnyezetébe. Világszerte a munkavállalók 44 százaléka vállalná, hogy a munkaadójuk a technológia segítségével ellenőrizze munkateljesítményüket, beleértve az érzékelőket és a testen hordható eszközöket is.

A hazai munkáltatók 2021 második negyedévében átlagosan 3 százalékkal tervezik bővíteni jelenlegi munkaerőkeretüket – derül ki a ManpowerGroup ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

Riasztó képet fest a koronavírus-járvány várható munkaerőpiaci hatásairól a K&H legfrissebb felmérése, amely szerint a különböző korosztályba tartozók meglehetősen vegyesen látják a saját állásuk stabilitását.

A munkavégzés rendszerint fizikailag és szellemileg megterhelő tevékenység. Nem vagyunk gépek, ezért nem várható el a munkavállalótól, hogy 8-10 órát pihenés és megszakítás nélkül dolgozzon le. Ezt figyelembe véve a jogi szabályozás is kötelező szabályokat tartalmaz a munkavégzést megszakító szünetek tekintetében. 

Életünk során közel 10,5 évet töltünk munkával, azonban az időnk maximum 60 százalékát használjuk ki produktívan, ami azt is jelenti, hogy az 5 munkanapból mindössze 3 telik igazán hasznosan - derül ki a Samsung kutatásából. 

Sokan a hátuk közepére kívánnák az elvégzendő feladatokat. Márpedig rontja munkateljesítményünk a halogatás, sőt a stresszt is növeli bennünk, ez pedig egészségügyi problémákhoz vezethet.

Az ünnepek közeledtével számos munkavállaló teszi fel magában a kérdést: vajon a főnök behívhat dolgozni munkaszüneti napon is? És ha igen, hogyan számolják el a munkavégzést? A válaszhoz több szempontot is figyelembe kell venni. Hogy mik ezek, azt a DAS. Jogszerviz  szakértőjétől megtudhatjuk.

A későnkelés nem feltétlenül kedvez a sztenderd üzleti gyakorlatnak, de nem kizáró oka a sikerességnek. A közmondással ellentétben, nemcsak az lel aranyat, aki korán kel. Íme néhány példa.

Az online összekapcsolódottság miatt minden nap rengeteg alkalmunk van arra, hogy emailekkel, csetüzenetekkel fecséreljük el az időnket, és ne haladjunk a tényleges munkánkkal. Új divat köszöntött be: vannak, akik sportot űznek abból, hogy minimális emailforgalmat bonyolítsanak. Naponta maximum ötöt írnak.

A 39 éves Tim Ferrisst nem csak karriertanácsai miatt imádja a publikum, de vonzó külseje miatt is. De sok-sok év kemény munkájával megszerzett bölcsességei miatt lett neves szerző és konferenciasztár. Íme, 10 karrier- és életvezetési tanácsa, amit mi is hasznosíthatunk.

A cégek a legokosabb és legkreatívabb elméket keresik a kulcspozíciókba. De pont ők azok, akiknek nehezükre esik a koncentrálás. Mert olyan sziporkázó az agyuk, hogy állandóan új ötletek kavarognak a fejükben. Márpedig korunk munkavállalóit 3 percenként megzavarják a munkában.

Mindenki arra vágyik, hogy megbecsüljék a munkahelyén, mégis előfordul, hogy a felettesünk pikkel ránk. Nem jutunk egyről a kettőre, pedig úgy érezzük, mindent megteszünk? Íme néhány jel, ami arra utal, hogy a gond az, hogy ki nem állhat a főnök.

Az amerikai televíziózás sztárpszichológusa, dr. Phil szerint egy nagyon egyszerű teszt alapján megállapítható, kinél függőség a munkaszeretet, és kinél nem.

Rászoktunk, hogy szinte percenként csekkoljuk az e-maileket, pedig a legtöbb munkakörben ez nem elengedhetetlenül fontos. A többséget csak kizökkenti a munkából a folyamatos feladat váltás. Mi a megoldás? Az "email hacking". Ha a hekkelés a marketingben segít, miért ne működne az időgazdálkodásban?

Számos módja van annak, hogyan aprózzuk szét magunkat. Hányszor álltunk már fel úgy asztalunktól a nap végén, hogy úgy éreztük, alig végeztünk el valamit a napi munkaadagunkból. Vannak módszerek arra, hogyan maradjunk fókuszáltak órákon át. Íme néhány praktika.