hirdetés

Melyek a munkaközi szünet alapvető szabályai?

A munkavégzés rendszerint fizikailag és szellemileg megterhelő tevékenység. Nem vagyunk gépek, ezért nem várható el a munkavállalótól, hogy 8-10 órát pihenés és megszakítás nélkül dolgozzon le. Ezt figyelembe véve a jogi szabályozás is kötelező szabályokat tartalmaz a munkavégzést megszakító szünetek tekintetében. 
hirdetés

A munkaközi szünet

A munkaközi szünetről a Munka Törvénykönyve rendelkezik. A munkaközi szünet a munkavégzés olyan rövidebb időtartamú megszakítása, amelynek célja, hogy a munkavállaló például pihenni, étkezni tudjon. A szünet időtartama alatt a munkavállalót nem terheli a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség – hívja fel a figyelmet az Érthető Jog blog.

Kép: Everypixel.com

Ebből egyrészt következik, hogy a munkaközi szünet a munkavállaló munkaidejébe nem számít bele, és erre az időre munkabérre sem jogosult. Kivételt képez a készenléti jellegű munkakör, ahol a munkaközi szünet is a munkaidő része. A többi esetben sincs akadálya annak, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak arról, hogy a munkaidőbe a munkaközi szünet ideje is beleszámít.

A munkaközi szünet jellegéből adódik, hogy a munkáltató például nem tilthatja meg, hogy a munkaközi szünet idejére a munkavállaló a munkahelyet elhagyja.

A munkaközi szünetet meg kell különböztetni azoktól az egyéb, munkavégzés megszakításával járó időtartamoktól, amelyeket a különböző munkavédelmi és foglalkoztatás egészségügyi jogszabályok írnak elő. Ilyenek például, a kedvezőtlen munkahelyi klíma esetén előírt kötelező pihenőidő, vagy a képernyő előtti munkavégzés esetére előírt szünetek. Ezek a megszakítások, szemben a Munka Törvénykönyvében előírt munkaközi szünettel, a munkaidő részét képezik.

A munkaközi szünet mértéke

A munkavállaló részére 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a beosztás szerinti

5 tévhit a szabadsággal kapcsolatban
Itt a nyaralási főszezon, mindenki igyekszik minél távolabb lenni a munkahelyétől. Milyen szabályok vonatkoznak a szabadság kiadására és mik a leggyakoribb tévhitek. 
munkaideje – hozzászámítva a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is - a 6 órát meghaladja. Tehát, ha például a munkavállaló a munkaidő beosztása szerint 4 órát dolgozott volna, de a munkáltató túlórát rendel el, és ezért összesen 7 órát dolgozik, akkor biztosítani kell számára a 20 perc munkaközi szünetet.

Ha a fentiek szerint számított munkaidő a 9 órát meghaladja, akkor a dolgozónak további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A fiatal (18 év alatti) munkavállalók esetén több munkaközi szünet jár. Az ő esetükben 4 és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc a munkaközi szünet. 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállalónak.

A munkáltató egyoldalú döntéssel nem adhat több munkaközi szünetet a törvényben előírtnál. Viszont arra van lehetőség, hogy a dolgozóval való megállapodásban vagy kollektív szerződésben legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet határozzanak meg.

A munkaközi szünet kiadása

A munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkáltató dönthet úgy is, hogy a munkaközi szünetet több részletben adja ki. Ha a munkaközi szünet több részletben kerül kiadásra, abban az esetben is a legalább 3 és legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kiadott szünetnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Tehát, ha például összesen 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani egy munkanapon, amit a munkáltató több részletben ad ki, akkor is legalább összefüggően 20 percet ki kell adni a fenti időszakban.

A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. Nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató a munkaidő végén, a munkavégzés befejezése után adja ki a munkaközi szünetet.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

-

hirdetés

Véleményvezér

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Az ukrajnai háború ott tart, hogy minden oldal mindent elővesz a hadi spájzból, ami még működik.
Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

A korrupció ellen harcoló független képviselő Orbán Viktort hivatali visszaélés miatt jelentette fel, Mészáros Lőrincet csalásért.
Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Már semmi nem a régi. Korábban az euró bevezetése egy országban komoly inflációt okozott, most viszont Horvátországban meglepetést.
Rekord a 100 éven felüliek számában

Rekord a 100 éven felüliek számában

A világjárványt követően általános jelenség volt, hogy mindenütt csökkent a várható élettartam. Japánban viszont meghaladta a 90 ezret a 100 éven felüliek száma.
Szárnyal a német hadiipar

Szárnyal a német hadiipar

Két vesztes világháborút követően is Európa élén a német gazdaság, hadiiparuk pedig hatalmasat lépett előre.
Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) körözést adott ki az orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo