Először is tisztázzuk, hogy Magyarországon jelenleg a következő munkaszüneti napokat írja elő a jogszabály: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Érdekesség továbbá, hogy bár a húsvét vasárnap, valamint a pünkösd vasárnap nem minősül munkaszüneti napnak, a beosztás és díjazás szempontjából mégis egy kalap alá esik a fent felsorolt dátumokkal, mint ahogyan a vasárnapra eső munkaszüneti nap is e kategória részét képezi.
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy munkaszüneti napra rendes munkaidő az alábbi esetekben osztható be:
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál (pl.: MÁV),
- az idényjellegű munkák esetén (pl.: karácsonyfa-árusítás, dinnyeárusítás)
- a megszakítás nélküli munkák esetén (pl.: atomerőmű)
- a társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve
- a külföldön történő munkavégzés esetén.
- az adott tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz szorosan kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján (pl. szállodák, vendéglők) vagy
- baleset, súlyos kár, valamint az egészséget, környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, illetve vagyonvédelem érdekében (pl. biztonsági őr) kerül sor.
Érdemes tudnunk azt is, hogy a munkaszüneti napi pótlékra a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék mellett is jogosultak vagyunk. Ez azt jelenti, hogy ha piros betűs napon túlórázunk, a pluszmunkáért cserébe száz százalék pótlékot kell kapnunk. Sőt mi több, a műszakpótlékra és éjszakai pótlékra is igényt tarthatunk.
