Esett a foglalkoztatottak száma a kisboltosoknál: sokan nem bírják a kötelező béremelés jelentette terheket és a munkaerőhiány okozta keményebb bérversenyt. Hét-nyolcezr fő is lehet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése.

Kötelező szervizdíj bevezetését javasolja a szállodaszövetség. A 8-15%-os előírt borravaló fedezné a bérfejlesztést, ami nélkül nem lehet orvosolni a turizmus munkaerőhiányát. Bár a benyújtott adócsomagban nem szerepel, még az áfacsökkentésben is reménykedik a szervezet.

Húzóágazat lett a turizmus az elmúlt években, a további növekedéshez az ágazatban működő vállalkozások működési feltételeinek javítása, kiszámítható szabályozás, áfacsökkentés és a munkaerőhiány kezelése kell.

Az év eleje óta 7,6 százalékkal, egy éves időtávban pedig 14,5 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder első negyedévi, közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A növekedés a betanított munkát végzők esetében volt a legjelentősebb: éves szinten csaknem elérte a 22 százalékot. Ugyanakkor a felsőbb kategóriákban korántsem tapasztalható ekkora ugrás a bérekben: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 első negyedéve óta 3,7 százalékos, míg az elmúlt három hónap során mindössze 1,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A versenyképesség rovására mehet, ha a fizetések és a bérköltségek emelkedésével nem tart lépést a termelékenység – olvasható a K&H közleményében.

Azt mondják, hogy „egy bűvész sosem árulja el a titkát”. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban ez másképp alakult. A cégek arról is nyilatkoztak, hogyan kerülik el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A munkaerőhiány Magyarországon immár egyértelmű ténynek tekinthető: a Korn Ferry Hay Group kutatása szerint a hazai vállalatok 67%-a tapasztal tömeges munkaerőhiányt bizonyos pozíciókban. Bár erről korábban is lehetett hallani, tavaly vált először oly mértékben erőteljessé ez a jelenség, ami már a bérekre, illetve a 2017-es béremelések tervezésére is hatással volt.

Minden cégre negatív hatással volt a kötelező béremelés, de minél kisebb a cég, annál nagyobb gondot okoz - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felméréséből.

Idén is emelik a munkabéreket az élelmiszerláncok, munkaerőt viszont nem mindenhol keresnek az MTI-nek nyilatkozó cégek tájékoztatása szerint.

A turisztikai ágazat bérszintjét jövőre szeretnék megduplázni, a kormány nyitott a további áfacsökkentésre, 2017-ben a tavalyi összeg tízszeresét költik országmarketingre – többek között ezekről beszélt Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Századvég konferenciáján.

Megvalósítható a bérek erőteljes emelése a turizmusban, a bérszínvonal emelésének szükségessége egyértelmű Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének újonnan megválasztott elnöke szerint.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok. A kisvállalatok birkóznak meg legnehezebben az emeléssel. 

A mai munkaerőhiányos helyzetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy „a múltban legyünk” a bérekkel, és felesleges köröket fussunk azzal, hogy versenyképtelen juttatásokat ajánlunk a nagy nehezen megtalált és válogatós jelölteknek. Tisztában kell lennünk a szokásos juttatásokkal és egyéb munkát érintő tényezőkkel is.

A kormány felmérést készít a tavaly novemberben a szociális partnerekkel aláírt bérmegállapodás munkáltatókra gyakorolt hatásairól - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a Liga Szakszervezetek (Liga) konferenciáján.

A munkaerő felvétel folyamatának egyik legkényesebb pontja a béralku ideje. Főleg a kisebb cégek vezetői tartanak ettől, mivel sok esetben a multik nyújtotta ajánlatokkal kell versenyezniük. A sikeres toborzáshoz látnunk kell, hogy nem a legolcsóbb jelölt a legjobb jelölt, de azt is, hogy van más eszköz is, hogy magunkhoz csábítsunk egy jelöltet, mint a pénz.

Emelni fogják a malmok a liszt árát, mégpedig a túlélésük érdekében. A cégek nem tudják másképp kigazdálkodni a kötelező béremelést. A problémák mögött a negatív árverseny és áfa gondok vannak az Agrárszektor.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint.

Ismét megerősítették, hogy a munkaerőhiány a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb problémája. Bárhogy boncolgatják, a megoldás legfontosabb része további komoly béremelés lenne, a kérdés csak az, miből.

Lázár János szerint a legnagyobb hazai munkaerő-tartalék az "államban van". A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről péntek este beszélt a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara által rendezett gazdasági fórumon Debrecenben. Beszélt a béremelés szükségességéről is, de arról, hogy erre honnan lenne fedezet, nem ejtett szót.

A magyar gazdaság legnagyobb gondja a munkaerőhiány Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint is. Az elvándorlással az a legnagyobb baj, hogy a legjobbak mentek el mondta. A megoldás a béremelés lenne, így újranyitná a bértárgyalásokat.

Március végére valamennyi uniós pályázatot kiírják, az év végére pedig a szerződéseket is mind megkötik - mondta Lázár János, aki szerint ha nincs technológiai fejlesztés, innováció, technológia trendváltás, akkor magyar gazdaságnak 2020 után komoly versenyképességi nehézségekkel kell szembenéznie.

A bérmegállapodás, a minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos növekedése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt az átlagkeresetek 10 százalékos emelkedését sem zárják ki ebben az évben az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagáltak.

Lassan már nem a munkavállalók versengenek az állásokért, sokkal inkább a munkaadók játszanak székfoglalóst a munkavállalóért. Ha egy cég versenyképes akar maradni, rugalmas környezetet, élményt kell kínálnia a dolgozóknak is, nem is szólva a magasabb bérekről. De nem csak ez változik. A Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő segítségével mutatjuk a legfontosabbakat!

Kizárólag a béremelés hatására még nem szűnik meg a kritikus létszámhiány, legfeljebb stabilizálódik a jelenlegi állapot a MÁV-nál – közölte a Vasutasok Szakszervezete a hírre reagálva: jóváhagyta a kormány a 3 évre szóló, összesen 30 százalékos béremelési követelésüket. A szakszervezet az ágazat megmentésére további intézkedéseket sürget. A megvalósításról hamarosan a foglalkoztatást elősegítő együttműködési megállapodás születhet a munkáltatóval.

Új jelenség a magyar gazdaságban a munkaerőpiac „kiszáradása”: miközben történelmi mélységbe süllyedt a munkanélküliségi ráta, s csúcsra jár a foglalkoztatottság, addig soha nem látott mértékű Magyarországon a szakemberhiány.

A kormány arról beszél, hogy átgondolja a közmunkarendszert. A program sok gondot okoz, de leépíteni káros hatásai ellenére sem egyszerű – ezt vizsgálja a Policy Agenda friss elemzése.

Az országon belüli mobilitás növelésével oldaná meg a kormány a munkaerőhiányt Ukrajnából érkező munkavállalók helyett. Járulékcsökkentés lesz még, de a béremelés megvalósulását is ellenőrzik - mondta Varga Mihály.

Habár nagyobb területről takarítottak be búzát az idén, várhatóan mégis drágulni fog a kenyér. A malmoknak ugyanis ki kell gazdálkodniuk a béremeléseket, ezért öt százalékkal drágulhat a liszt ára.

Az egyik leginkább várt idei jogszabályváltozás a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkáltatói járulékok csökkentése. Az intézkedésektől egyesek azt várják, hogy segítenek a munkaerőhiány csökkentésében, mások szerint viszont inkább csak tovább nehezítik a kisvállalatok helyzetét. A jogszabály hatályos – de mi lesz a bérekkel valójában?

Az előző negyedévhez képest kissé emelkedett a Policy Agenda KKV Konjunktúra Index értéke. A trend egy éve egy hullámzást mutat, mintha nem tudnák eldönteni a cégvezetők, hogy merre indul el a gazdaság. Az idei bérekkel kapcsolatban a többségük 10 százalék alatti bérnövekedést vár.

Jó év elé nézhet a magyar gazdaság, de éppen ez jelenthet komoly problémát a kisebb vállalkozásoknak. A munkaerő ugyanis egyre fontosabb erőforrássá válik, és dolgozók elhagyhatják azokat a munkáltatókat, akik nem „kapcsolnak” időben. Szakértőnk segít, mi a megoldás!

A munkaerőhiánynak elsősorban demográfiai okai vannak az MGYOSZ alelnöke szerint, ezért a béremelés nemzetgazdasági szinten nem oldja meg a problémát. A munkaképes korú népesség fogyása miatt évente 40-50 ezerrel kevesebb ember dolgozik Magyarországon.

Új jelenség a magyar gazdaságban a munkaerőpiac „kiszáradása”: miközben történelmi mélységbe süllyedt a munkanélküliségi ráta, s csúcsra jár a foglalkoztatottság, addig soha nem látott mértékű Magyarországon a szakemberhiány.

A felek számára nem mindig egyértelmű, mikor lehet szükség a munkaszerződés módosítására, és milyen formában lehet ezt megtenni. Az idei minimálbér- és garantált bérminimum-változások kapcsán érdemes áttekinteni a munkaszerződés módosításra vonatkozó szabályokat.

A meglehetősen hektikus 2016-os év után emelkedő béreket, felpörgő gazdasági növekedést jósolnak Magyarországnak a szakértők. A lakosság optimizmusa csúcsokat döntöget, várhatóan felpörög a fogyasztás, és emiatt visszatért a vállalkozások beruházási kedve is. Vidám év elé nézünk, amit viszont könnyen megtörhet egy-egy rossz hír.

Majdnem háromszázezer embernek azonnal lenne munka a GKI becslése szerint a vállalatok által jelzett munkaerőhiány adatok alapján. A legnagyobb gond a kisvállalatoknál van, akik nehezebben tartják meg a munkaerőt. A béremelés is náluk lesz komoly gond - de nem a pénz az egyetlen, ami számít.

Új elemként került be a legutóbbi adócsomag-tervezet részeként a kvia kulcsának módosítása, amelyre már sokan vártak A nyári módosítások és a vállalati adónemeket és járulékterheket érintő őszi változások után ez a javaslat mentőövként újra előtérbe tolta a kivát, mint a hazai kis- és középvállalkozások számára megoldást jelentő opciót.

Csak a munkavállalók harmada érzi úgy, hogy annyit keres, amennyit megérdemel. 2017 minden bizonnyal a béremelések éve lesz, bár a kisebb cégek nem nagyon tudnak többet kigazdálkodni. Egy alapszinten felül a pénznél többet számít a vezető.

Alig fog gyorsulni jövőre a béremelkedés a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felmérése szerint. Bár a munkaerőhiány kezeléséhez szükség van rá, a kis cégek számára súlyos terhet jelent az emelés, akár munkaidőcsökkentés, túldolgoztatás, vagy a fekete gazdaság növekedése is lehet a válasz.

A versenyképesség növeléséről szóló hétfőn beterjesztett adócsomagban a bérmegállapodás érvényesítésén kívül néhány egyéb ponton is változtat az adószabályokon, így például az ingatlan értékesítésnél, a helyi adónál és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál.

Muszáj jövőre többet adni a dolgozóknak. Vagy a fizetését, vagy a plusz juttatásokat – cafeteriát, béren kívüli juttatásokat – kell növelni, különben versenyhátrányba kerül a tehetséges munkavállalóért folytatott küzdelemben. De vajon melyik megoldás az, amelyik egyaránt jó a munkavállalónak és a munkáltatónak is? Balázs Ivánt, az UFS Group egészségbiztosítási szakértőjét kérdeztük.

Nőtt a fizetésemelést tervező cégek aránya. Leginkább a középvállalkozásoknál és az iparban dolgozók számíthatnak magasabb bérekre. Emellett enyhén emelkedett a hazai kkv-k foglalkoztatási szándéka is, közel minden negyedik vállalkozás adhat fel álláshirdetést a következő egy évben – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Muszáj átállniuk a cégeknek a pályázati helyett a piaci finanszírozásra, különben nagy gond lesz. A kkv-kat a bankhitelek felé terelheti a kötelező béremelés is.

Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint. A miniszterelnök viszont meglepetésre számít, szerinte sok cég csak nem akart fizetni eddig.

Munkaadói oldalról nem látja optimistán „a bérek kapcsán hirtelen jött kormányzati felzárkóztatási ötletmegvalósítást” a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára.

A munkaadók számára ugyan többletkiadást jelent a keddi bérmegállapodás végrehajtása, de hosszú távon az intézkedés eredményt hozhat a munkaadói szervezetek vezetői szerint, néhányan azonban attól tartottak, hogy a kis cégek képtelenek kigazdálkodni a magasabb minimálbért, ami a feketegazdaságot erősítheti.

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között. A munkáltatók ugyanis nem a társasági adó csökkentését, hanem munkáltatói járulékok csökkentését szorgalmazzák.

Tizenöt százalékkal emelkedne jövőre a minimálbér, huszonöt százalékkal a garantált bérminimum, míg a munkáltatói járulékok négy százalékkal csökkennének - ezt az ajánlatot tette le a kormány a munkáltatók és a munkavállalók asztalára.