Egy friss felmérés szerint erősen visszaesett a fizetésemelésben gondolkodó kis- és középvállalkozások aránya. Amíg az előző negyedévben még a cégek 70 százaléka tervezett béremeléssel, addig jelenleg 10-ből csupán négyen vélekednek így. Ezzel szemben 12 százalékra nőtt a csökkentésben gondolkodók aránya, ami már évek óta nem volt jellemző. Összességében a keresetek stagnálása lesz jellemző a következő időszakra, ugyanis a vállalkozások majdnem fele nem változtatna az eddigi béreken. A munkaadók közel fele tervezi, hogy cafeteria juttatást ad dolgozóinak, amelyek közül a legnépszerűbb elem a közlekedés költségének térítése.

Átlagosan 8,2 százalékkal emeli mintegy 1400 dolgozója bérét a Budapest Airport márciustól, minden munkakörben emelkednek a fizetések.

Sikerült kiharcolni a kétszámjegyű emelést.

Júliustól nő a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére, a következő tanévtől ösztöndíjat kapnak a tanulók.

Az egyik szakszervezet szerdán bértárgyalásokat kezdeményezett a busztársasággal.

Januártól 14 százalékkal emelkednek az alapbérek és még idén novemberben várható egy újabb 20 százalékos béremelés - mondta el az egészségügyért felelős államtitkár.

A kétéves megállapodás alapján jövőre újabb 8 százalékkal nőnek a minimálbérek.

A munkaerőhiány nem kíméli az állami cégeket sem. Egyre több hír szólt eddig is arról, hogy milyen problémákkal küszködik a MÁV, vagy a Magyar Posta. A megoldás egyik eleme, hogy a korábbi alacsony bérszínvonalon változtatni kell.

A cégek 37 százaléka módosítja üzleti stratégiáját a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI).

A KSH adatai szerint júniusban a minimálbér növekedése, az olajár-emelkedés és a forint gyengülése miatt tovább gyorsult az ipari termelői árak emelkedése. Tavalyhoz képest a termelői árak 7,5 százalékkal nőttek a májusi 5,3 százalék és az áprilisi 2,3 százalék után.

Az idei második negyedévben 1000 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből.

A jövő évi költségvetési tervezet szerint jövőre újabb minimálbér-emelés jöhet, ez pedig az átlagbérek további növekedéséhez is hozzájárul. A fizetések emelkedése viszont kockázatot is jelent versenyképességi szempontból - írja a K&H.

A jövő évi büdzsé tervezetében átlagosan 8,8 százalékos béremeléssel számol a kormány, míg az idén ez 10,7 százalék volt. Ráadásul az állam rossz gazdának is bizonyul, mert a versenyszférában nettó 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal emelkedhetnek a jövedelmek – írja a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület aláírásgyűjtésbe kezd azért, hogy emelkedjen az otthoni ápolásért járó díj. Azt szeretnék, ha legalább a minimálbér összegét megkapják azok, akik családtagjukat gondozzák.

Konkrét lépésekre van szükség a munkaerő megtartására, a V4-es régió szakszervezetei szerint a megoldás egy európai minimálbér-eszköz lehet.

A kormány konvergencia programja alapján 2018-2022 között közel másfélszeresére ugorhat a háztartások fogyasztási kiadása – írja a Blokkk.com. Kérdés, hogy a bérek ezzel arányosan növekednek-e.

Az idei első negyedévben 959 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, több mint 10 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi év hasonló időszakában, a szellemi munkakörben dolgozók bére az infláció mértékét figyelembe viszont véve csökkent.

2017-ben a dolgozók 79 százaléknak növekedett a kereslete, ami a legtöbb esetben egy új állás egy új vállalatnál vagy egy általános éves béremelés eredménye. Átlagosan 9 százalékkal nőttek a bérek a versenyszférában tavaly óta, ami főként a kezdő pozícióknál volt megfigyelhető. A munkavállalók több mint fele lojális munkáltatójához, és akár 3-5 évet is eltölt egy pozícióban.

Németországban a vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküliek száma márciusban, a munkanélküliségi ráta pedig rekordalacsony szintre került.

A magyar szakszervezeti konföderációk szolidárisak a február 15-én, 16-án és 19-én az önkormányzati hivatalok köztisztviselői érdekében az MKKSZ által szervezett „Kék sztrájk”-ban résztvevő munkavállalókkal.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. a szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében további 2,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelemi dolgozók béremelésére. Az áruházláncnál 2018 januárjától 197 ezer forintra emelkednek a legalacsonyabb bérek. A béremelés összesen 14 100 dolgozót érint, a bérek pedig átlagosan 10 százalékkal emelkednek a vállalatnál.

Minden eddiginél jobb évet zárhat a magyar turizmus, akár a vendégéjszakák számát, akár az árbevételt tekintjük, azonban már most komoly gond van az ágazatban: szakmánként több ezer munkavállaló hiányzik. Ezt a helyzetet azonnal kezelni kell – mondta lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, akivel az ágazat előtt álló lehetőségekről, kihívásokról, és tennivalókról beszélgettünk.

A magyarországi kis- és közepes vállalkozások 38 százaléka szerint a munkaerőhiány az egyik legfontosabb tényező, ami akadályozza a cégek üzleti tevékenységét – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb vállalati konjunktúra-vizsgálatából. A felmérés szerint fél éve 36 százalékuk nyilatkozott így.

A főként alacsony bérek okozta elvándorlásból következő munkaerőhiány egyre komolyabb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. Egyre több sztrájkfenyegetés van nem csak a közszférában, hanem még a multinacionális vállalatoknál is. A Policy Agenda elemzése szerint a kormány a mostani Tesco-sztrájk kapcsán inkább az árral úszik, és úgy tesz, mintha nem ő alakítaná, hanem csak elszenvedné a helyzetet.

Jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma a boltokban egy év alatt. Eddig ötödével emelték az eladók bérét, újabb béremelésre már alig futja. De ez így is kevés az eladóknak, akik közül sokan továbblépnek, ráadásul feltehetően megint jó néhány bolt, főleg kicsi, bezár.

A GKI legfrissebb felmérésében megvizsgálta, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése és nem túl hízelgőek az eredmények: a várt 15-20 százalék helyett jó esetben 9 százalékkal emelkedett a kézhez kapott bér.

Az elmúlt hetekben közzétett adatok azt mutatják, hogy a minimálbéremelés és a munkaerőhiány hatására kilőttek a bérek. Megyék szerint lebontva az országot már nem ennyire egyértelmű a siker, bár a Policy Agenda elemzése azt mutatja, hogy a növekvő bérkülönbségeknek két ellenszere van: a minimálbér és a közmunkabérek emelése, valamint az alacsony keresetűek terheinek csökkentése.

Áprilisban, a márciusi 12,8 százalék után, a bruttó és a nettó átlagkereset 14,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első négy hónapjában 11,9 százalékkal nőttek a keresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2014 óta mélyrepülésbe kezdtek a takarítással foglakozó hazai vállalkozások és egyenlőre nincs jele a kilábalásnak – nyilatkozza Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

A Tesco által beígért béremelés több ezer embernek csak négyezer forintos emelést jelentene, a szakszervezeti vezető ősz elejére demonstrációkat ígér.

Legalábbis ez derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet által készített legfrissebb, ma napvilágot látott felméréséből.

A munkaerőhiány növeli a bérigényt, ugyanakkor a termelékenység nem biztos, hogy megalapozza a magasabb fizetéseket. Ráadásul a jobb fizetés sem oldja meg a problémát - derül ki a Coface hitelbiztosító régiós elemzéséből.

Abban a kormány és a szakmai szervezetek is egyetértenek, hogy drámai a munkaerőhiány mértéke a vendéglátóiparban. Abban már megosztottabbak a vélemények, hogy mi segítene ezt megoldani. A tervezett kötelező szervizdíj a szakmai szervezetek szerint kikészítené a kisebb éttermeket, az áremelést nem bírná el a piac.

A válság óta csak a járműipar volt képes kiemelkedő bővülésre a magyar iparban, de a további növekedés minden területen korlátokba ütközhet. Az emelkedő béreket gépesítéssel, a munkaerő mobilitásának javításával kellene ellensúlyozni– így összegezhető Bod Péter Ákos közgazdász professzor előadása, amelyet az Erste Bank budapesti járműipari fórumán tartott.

A minimálbér-emelés miatt jelentősen, 11 százalékkal nőttek az átlagbérek az idei első negyedévben. A versenyszférában a létszám az idén átlépte a 2 milliós határt. A nonprofit szektorban jelentős volt a létszámemelkedés, a költségvetési szférában ugyan csökkenés volt, de még mindig nagyon sok embernek ad munkát.

Esett a foglalkoztatottak száma a kisboltosoknál: sokan nem bírják a kötelező béremelés jelentette terheket és a munkaerőhiány okozta keményebb bérversenyt. Hét-nyolcezr fő is lehet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése.

Kötelező szervizdíj bevezetését javasolja a szállodaszövetség. A 8-15%-os előírt borravaló fedezné a bérfejlesztést, ami nélkül nem lehet orvosolni a turizmus munkaerőhiányát. Bár a benyújtott adócsomagban nem szerepel, még az áfacsökkentésben is reménykedik a szervezet.

Húzóágazat lett a turizmus az elmúlt években, a további növekedéshez az ágazatban működő vállalkozások működési feltételeinek javítása, kiszámítható szabályozás, áfacsökkentés és a munkaerőhiány kezelése kell.

Az év eleje óta 7,6 százalékkal, egy éves időtávban pedig 14,5 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder első negyedévi, közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A növekedés a betanított munkát végzők esetében volt a legjelentősebb: éves szinten csaknem elérte a 22 százalékot. Ugyanakkor a felsőbb kategóriákban korántsem tapasztalható ekkora ugrás a bérekben: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 első negyedéve óta 3,7 százalékos, míg az elmúlt három hónap során mindössze 1,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A versenyképesség rovására mehet, ha a fizetések és a bérköltségek emelkedésével nem tart lépést a termelékenység – olvasható a K&H közleményében.

Azt mondják, hogy „egy bűvész sosem árulja el a titkát”. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban ez másképp alakult. A cégek arról is nyilatkoztak, hogyan kerülik el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A munkaerőhiány Magyarországon immár egyértelmű ténynek tekinthető: a Korn Ferry Hay Group kutatása szerint a hazai vállalatok 67%-a tapasztal tömeges munkaerőhiányt bizonyos pozíciókban. Bár erről korábban is lehetett hallani, tavaly vált először oly mértékben erőteljessé ez a jelenség, ami már a bérekre, illetve a 2017-es béremelések tervezésére is hatással volt.

Minden cégre negatív hatással volt a kötelező béremelés, de minél kisebb a cég, annál nagyobb gondot okoz - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felméréséből.

Idén is emelik a munkabéreket az élelmiszerláncok, munkaerőt viszont nem mindenhol keresnek az MTI-nek nyilatkozó cégek tájékoztatása szerint.

A turisztikai ágazat bérszintjét jövőre szeretnék megduplázni, a kormány nyitott a további áfacsökkentésre, 2017-ben a tavalyi összeg tízszeresét költik országmarketingre – többek között ezekről beszélt Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Századvég konferenciáján.

Megvalósítható a bérek erőteljes emelése a turizmusban, a bérszínvonal emelésének szükségessége egyértelmű Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének újonnan megválasztott elnöke szerint.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok. A kisvállalatok birkóznak meg legnehezebben az emeléssel. 

A mai munkaerőhiányos helyzetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy „a múltban legyünk” a bérekkel, és felesleges köröket fussunk azzal, hogy versenyképtelen juttatásokat ajánlunk a nagy nehezen megtalált és válogatós jelölteknek. Tisztában kell lennünk a szokásos juttatásokkal és egyéb munkát érintő tényezőkkel is.