Szépen teljesítenek a hazai turisztikai ágazaton belül a szálláshelyek. A KSH (lapzártánkkor elérhető legfrissebb) adatai szerint az első nyolc hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva a kereskedelmi szálláshelyek 6,9 százalékkal több, összesen 20,9 millió vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek 8,9 százalékkal (10,3 millió), a belföldi vendégek 5,1 százalékkal több (10,6 millió) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A szállodák szobakihasználtsága 3,8 százalékponttal, 59,8 százalékra emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron összesen 17 százalékkal több, 310 milliárd forint bruttó árbevételt értek el. Ezen belül a szállásdíj-bevétel 19 százalékkal nőtt, és meghaladta a 188 milliárd forintot. (Nem véletlenül mondhatjuk azt, hogy erre az esztendőre boldogan fognak emlékezni a szállásadók.)
Az ősz újabb jó híreket hozott az ágazatban: elkészült az Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, a Magyarország országmárka építéséről is született kormányhatározat, elindult a Kisfaludy-program, amelyen belül szálláshelyek pályázhatnak fejlesztési forrásokra. Első ránézésre tehát minden a legnagyobb rendben van, azonban év közben mind gyakrabban hallottunk figyelmeztető hangokat, a munkaerőhiány ugyanis ezt a területet sem kíméli a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke szerint.
Szép eredményeket láthattunk idén. Ön hogyan értékelné ezt az évet az eddigi adatok alapján?
– A jelenlegi adatok alapján az idei év várhatóan rekord- vagy azt megközelítő év lesz. Már a tavalyi is kiemelkedő volt, de a vendégéjszakák számát és a szálláshelyek árbevételét tekintve az idei várhatóan néhány százalékkal még jobb lesz. A vidéki szállodák terén már október végén érezhető némi lassulás, miközben a fővárosban, kategóriától függetlenül továbbra is magas kihasználtsággal működnek a szállodák. Bár az ötcsillagos szegmensben nem látunk kiugró eredményt, ami azt jelzi, hogy például az üzleti turizmus területén még lenne növekedési potenciál. Ezen a téren továbbra is nagyon hiányzik a régóta ígért nagy budapesti konferenciaközpont. Jó hír, hogy a kormányzati stratégiában szerepel ennek a megvalósulása, de néhány évet még biztosan várnunk kell.
Fontos azonban látnunk, hogy a budapesti és vidéki szállodák eredményei elválnak egymástól. A vendégéjszakák számát tekintve éves szinten átlagosan tíz százalék körüli bővülés várható. De a december még hozhat meglepetéseket, mert egyre hatékonyabb a karácsonyi vásárok marketingje. Tavaly például minden idők legjobb decemberét láthattuk. Vidéken pedig a gyógyturizmus hoz szép számokat, de összességében a vidéki szálláshelyeken nem látunk olyan markáns növekedést. Persze azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az idei évben a fővárosban is vannak olyan torzító tényezők, mint a vizes vébé, ami nagyon meghúzta mind a kihasználtságot, mind a szobaárakat. Ezért jövőre már az is óriási eredmény lesz, ha az idei számokat tudjuk hozni.
Mit kellene tenni, hogy ez a növekedési ráta fennmaradjon?
– Ahhoz, hogy a turizmus megmaradjon húzóágazatnak, három fő feladatirány van. Elsősorban nagyon hatékony országmarketingre van szükség. Lehet akármilyen jó a marketingüzenet, de ha az nem jelenik meg frekventált pozíciókban, például a CNN-en, felkeltve így az üzleti utazók figyelmét, akkor nem fog átmenni. Jó hír, hogy ennek most látjuk az alapjait: a turizmusstratégiában a Magyar Turisztikai Ügynökség számára megfelelő anyagi alapokat különítettek el erre a célra. Külön öröm, hogy nemcsak fővárosközpontú marketingre kerül sor, hanem vidéki desztinációk is kiemelt helyet kapnak. A második fő feladat, hogy növeljük a versenyképességünket, méghozzá a fővárosi és a vidéki szálláshelyek megfelelő szintre hozásával és infrastruktúra-fejlesztésekkel.
A szálláshelyek minőségi javítására most már a Kisfaludy Program ad garanciát. Ez halaszthatatlan feladat, ugyanis hiába hozzuk ide a külföldi turistákat, ők a francia, olasz vagy osztrák színvonalat várják el. Ezért az MSZÉSZ nagy örömmel látja a turizmusfejlesztésre szolgáló pályázatokat. A harmadik gond nagyon súlyos, és egykönnyen nem is megoldható: ez pedig a munkaerőhiány. Az előző kettő feladat megoldása semmit sem ér, ha nem találunk megoldást a szakemberek itthon tartására, megfelelő bérek fizetésére. Több ezer ember hiányzik, de nem az ágazatból, hanem az ágazaton belül minden szakmából, kezdve a takarítótól egészen a nyelveket beszélő recepciósokig, felszolgálókig. Ez nem a növekedést, hanem a működést veszélyeztető tényező. Még nem tartunk ott, hogy a szállodáknak emeleteket kelljen bezárniuk, mert nem lesz, aki kitakarítsa a szobákat, de ez belátható időn belül bekövetkezhet. Már most is van olyan budapesti rendezvényhajó, amelyik nem tud kifutni, mert nincs megfelelő személyzet.
Ez minden ágazatot érint Magyarországon. Hogyan lehetne ezen segíteni a szálláshelyek esetében?
– Az MSZÉSZ kidolgozott egy tervezetet, amely a jelenlegi adószerkezet átalakítása mellett hatékony megoldást kínálna erre a problémára, miközben az államháztartás egyenlege is egyensúlyban maradhatna. Az elsődleges probléma ugyanis a munkabérek kérdése: ezért az a javaslatunk, hogy a kereskedelmi szálláshelyek áfája csökkenjen, a különbözet pedig a béreket emelje meg. A magasabb bérek továbbfehérítenék a gazdaságot. (Az áfacsökkentés sajnos nem mindig hozza be az elvárt eredményeket.)
Mennyivel emelkedhetnének a bérek, ha ez megvalósulna?
– Számításaink szerint a bérminimum az ágazatban elérné a bruttó kétszáznegyvennégyezer forintot, szemben a jövőre bruttó száznyolcvanezer forintban meghatározott bérminimummal. A bér azonban a problémának csak az egyik fele: a szakoktatás is alapvető átalakításra szorul. Aki elérhető a munkaerőpiacon, annak a képzettsége nem mindig megfelelő. Ezen pedig csak a szakképzés megújításával és a szakma presztízsének visszaadásával segíthetünk. Szomorú azt látni, hogy alig találunk jelentkezőket a hotelszakmába, miközben egy-két évtizeddel ezelőtt még egymást ölték a vendéglátó-ipari helyekért. Az átalakulás nyilván nem jövőre fog megvalósulni, hosszú út áll előttünk, hogy ezt az eredményt elérjük, de elindultak a tárgyalások, és akár a falon is átmegyünk, hogy ezt a gondot megoldjuk.
