Lázár szerint is komoly gond lesz innováció nélkül

Március végére valamennyi uniós pályázatot kiírják, az év végére pedig a szerződéseket is mind megkötik - mondta Lázár János, aki szerint ha nincs technológiai fejlesztés, innováció, technológia trendváltás, akkor magyar gazdaságnak 2020 után komoly versenyképességi nehézségekkel kell szembenéznie.

Az idén két nagy feladat áll az ország előtt az uniós források felhasználása területén, el kell végezni az előző fejlesztési időszak pénzügyi zárását, és lépéseket kell tenni az új lehetőségek felhasználása érdekében - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az érdekképviseletekkel az uniós forrásokról folytatott egyeztetésen hétfőn Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában.

A piaci finanszírozás a normális, nem az uniós pénz

Súlyosan függenek a magyar cégek az uniós pénzektől, ezen pedig változtatni kell, különben komoly gond lesz a támogatások ciklikusságából – hangsúlyozta Nagy Márton az MNB alelnöke a Miniszterelnökség által rendezett konferencián.

A miniszter hangsúlyozta: a 2014-2020-as időszak keretére 2017. március 31-éig minden uniós pályázatot kiírnak, a döntési mechanizmusok átláthatóbbak lettek, így a tervek szerint 2017. december 31-éig a meghirdetett forrásokat szerződésekkel lekötik. Hozzátette: a tervek szerint ebben az évben minimum 2200 milliárd forint uniós forrást fizetnek ki, de ez akár elérheti a 2700-2800 milliárd forintot is.

A miniszter megfogalmazása szerint vége van annak az időszaknak, amikor a magyar gazdaság csak olcsó munkaerővel, alacsony technológia mellett képes teljesíteni. Ha nincs technológiai fejlesztés, innováció, technológia trendváltás, akkor magyar gazdaságnak 2020 után komoly versenyképességi nehézségekkel kell szembenéznie - mutatott rá.

Óriási lemaradásban vannak a magyar cégek, összességében a hazai cégek alig 1-2 százalékának termelékenysége számít nyugat-európai szemmel elfogadhatónak. A versenyképességhez ennek megfelelő jogi környezetre is szükség lenne, a hektikus szabályozási környezetben egyre több vállalkozás részéről fogalmazódik meg a jogbiztonság igénye.

Ha nincs innováció, nincs növekedés

Ha egy gazdaságban nincs innováció, nincs növekedés sem. Magyarország is csak akkor lehet sikeres a globális versenyben, ha a mindenkori kormányok a kutatás-fejlesztést és az innovációt a jövőbe való beruházásnak tekintik. A kitörésre most jó esély van. Létrehozhatunk egy új szerkezetű, modern gazdaságot, amelynek az újító cégek és iparágak lehetnének a bástyái.

Lázár János azt is elmondta, most a magyar gazdaság úgy teljesít, hogy az európai uniós forrásokat ki lehet egészíteni hazai pénzügyi lehetőségekkel is az uniós szabályozási rendszeren belül - mondta Lázár János. Úgy vélte, a következő években nagy viták lesznek lesz arról, hogy a nemzetgazdaságoknak lesz-e lehetőségük nemzeti támogatásokra, adókedvezmények igénybe vételére hazai költségvetésből.

Megjegyezte: ha nem lett volna a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja 2010 után, akkor a magyar gazdaság behozhatatlan hátrányba került volna. (A program március végén zárul, de még van pénz a keretből.)

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arról beszélt, hogy a teljes kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban elengedhetetlen a versenyképesség javítása, és ebben az uniós források kulcsjelentőségűek. A kamara fontosnak tartja, hogy a kkv-k hatékonysága, termelékenysége a következő években úgy javuljon, hogy elbírja a bérfelzárkózás jelentette kihívást - emelte ki.