Nagyrészt teljesült a Vasutasok Szakszervezetének a bérkövetelése, ám ez nem jelenti azt, hogy ezzel minden probléma megoldódott a vasútnál – közölte Meleg János. A VSZ elnöke elismeri, a 3 évre szóló, összesen 30 százalékos béremelés – amelyet tegnap Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentett – fontos, de csak az első intézkedés azok közül, amelyek biztonságot és jobb megbecsülést garantálhatnak az ágazatban dolgozóknak, s kiszámítható jövőt nyújthatnak az új belépőknek.
A kormány a MÁV esetében idén 13, jövőre 12, 2019-ben pedig 5 százalékos béremelést hagyott jóvá, a Magyar Posta munkavállalóinál pedig idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig 6 százalékot. A nemzeti fejlesztési tárcához tartozó 230 állami cég esetében döntöttek arról is, hogy az a mintegy 100 ezer dolgozó, aki a minimálbérnél kevesebbet keresne, megkapja az új minimálbért és a garantált bérminimumot. Ez 14 milliárd forintot jelent - mondta, hozzátéve, a többi munkavállalót is érintő béremelés éves szinten 100 milliárd forintos tétel is lehet.
A VSZ több vasutas szakszervezettel összefogva már tavaly novemberben bejelentette a 30 százalékos béremelési igényét – idén átlagosan 13, jövőre 12 és 2019-re átlagosan 5 százalék –, ezért egyértelműen saját sikerüknek tekintik a kormány jóváhagyó döntését, amellyel – az elnök szerint – a a vasutasok bérpiaci helyzete is javul, erősödik az ágazat munkaerő-megtartó képessége. Meleg szerint ugyanis egyelőre arról még álmodni sem lehet, hogy ez a 3 éves távlatra tervezett béremelési mérték egy csapásra megoldja a súlyos létszámhiányt, legfeljebb lassítja, jó esetben megállítja az elmúlt években kritikus méreteket öltött elvándorlást. Ahhoz, hogy a szakma visszanyerje a régi fényét, vagyis megfelelő számú szakemberrel minőségi szolgáltatást nyújtson, a most bejelentett béremelésnél lényegesen több intézkedés kell. (A kkv-k esetében is igaz,
nem a béremelés a legjobb motiváció, az inkább "higiénés alapkövetelmény".)
A Vasutasok Szakszervezete továbbra is sürgeti a kiszámíthatóságot garantáló életpályamodell kidolgozását – amelyre részletes javaslatot tett a cégvezetésnek -, a munkakörülmények javítását, az ésszerűtlenül szigorú vizsgáztatási rendszer „lazítását”, valamint a vasutasok megbecsülésének többféle megnyilvánulását – szögezte le az elnök. Meleg János bejelentette: az ágazatot sújtó problémák megoldására együttműködési megállapodást készített elő a szakszervezet és a munkáltató, amelyről a terveik szerint a bérmegállapodás aláírása után születhet meg az egyezség.
Az önkormányzatok is jelentkeznek
A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyértelműen saját sikerének is tartja a kormányzati döntést, amely a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett az általános, a bérfelzárkóztatást segítő 3 éves megállapodások lehetőségét biztosítja. Ez egy újabb lépés a dolgozói szegénység felszámolására, amelyet a MASZSZ tűzött a zászlajára – értékelte az állami cégekre érvényes béremelési bejelentést Nemes Gábor.
A MASZSZ szóvivője azonban felhívta a figyelmet az önkormányzati cégeknél tapasztaltakra: a munkáltatók jelentős része megpróbálja ügyeskedéssel, a szakszervezeteket megkerülve, egyéni megállapodással letolni a munkavállalók torkán az alig pár százalékos emelést, miközben máshol kétszámjegyű, átlagosan 13 százalék körüli mértékről egyezkednek. A MASZSZ-nál éppen ezért elégedetten hallották Lázár Jánostól, hogy a kormány is felismerte: az önkormányzatok önállóan nem tudják kigazdálkodni a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz szükséges költségeket, ezért „ezt a kérdést is rendezni fogja”. Erre már most szükség van, mert kizárólag a bérek rendezésével lehet enyhíteni az egyre erősödő bérfeszültséget és a helyenként kritikus munkaerőhiányt – szögezi le a szóvivő. A MASZSZ az ügyben párbeszédet kezdeményez a kormányzati illetékesekkel.
