Halogatja egyelőre a kormány a döntést az egyre égetőbb járulékcsökkentés ügyében, pedig a munkaerőhiány miatt emelkedő béreket egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a vállalatok. A szakértők között sincs egyetértés azonban abban, hogyan is kellene kivitelezni ezt a lépést. A vállalkozók a munkáltatói terheket csökkentenék, annak ellenére is, hogy az elmúlt évtizedekben inkább a munkavállalókat sújtó adóterhek nőttek.

A nemzetgazdasági miniszter szerint ki fogják bővíteni azon szervezetek, tárgyalópartnerek körét, amelyekkel egyeztetés indul a tervezett járulékcsökkentésről. A miniszter szerint nincsenek határidőhöz kötve, de a szakemberek szerint éppen az idő az, ami sürgetné a kormányt.

A kereskedelemben dolgozóknál a folyamatos munkaerőhiány megállítása érdekében több mint 10 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelésre van szükség a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint.

Tarthatatlannak nevezete Dávid Ferenc a VOSZ elnöke, hogy Magyarországon az állam minden kifizetett egy forint nettó bér után elvisz még egyet. Véleménye szerint a jelenlegi szabályok mellett a béremelést nem bírják a cégek.

Augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt - 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Elemzők szerint a versenyszférában a munkaerőhiány az emelések oka.

Rég volt, csaknem negyedszázada, ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon. Ami azonban a felszínen jó hírnek tűnik, a valóságban óriási bajt jelent a gazdaságban: ha mindenkinek van munkája, akkor kit vegyenek fel a fejleszteni akaró cégek? Nem mintha nem lennének tartalékok, de az igazi gondot azonban az jelenti, hogy a vállalatok vezetőiben még nem tudatosult: most már mindennél jobban meg kell becsülni a munkaerőt.

Varga Mihály augusztusi bejelentése óta nagyon sokan foglalkoznak a járulékcsökkentés kérdésével, annak lehetséges mértékével. Az RSM Hungary szakértői kiszámolták, milyen nettó jövedelemváltozással járna, ha a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkentenék 7 százalékponttal, és a munkáltatók nem változtatnának összterheiken, a járulékcsökkentést teljes mértékben átengednék a munkavállalóknak.

A munkaerőhiány egyre nagyobb nehézségeket okoz a magyar gazdaságnak. Több ágazatban már nem találnak munkaerőt, miközben a béremelések terén tűzoltás folyik. A kormányzat a munkáltatókat próbálja megnyugtatni egy járulékcsökkentési ígérettel, amely révén szerintük nőhetnek a bérek. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen eszközök lehetnek a kormány kezében, és megoldás lehet-e az, ha csökkentenék a munkáltatók terheit.

Bár már magunk mögött hagytuk a válságot, a cégek számára még mindig állandó kihívás, hogy hogyan tudnának megtakarítani valamicskét a mindennapi működésen. Ha nem a túlélés, akkor a költséghatékonyság érdekében. Vannak viszont területek, ahol bármekkora is a megtakarítás, többet ártunk vele a cégnek, mint amennyit használunk.

Szeptember elsejétől az egészségügyi szakdolgozóknak átlagosan bruttó 10-30 ezer forinttal, az orvosoknak bruttó 107 ezer forinttal nő havonta a jövedelmük, a nemzetgazdasági tárca az emelés mértékét előzetesen már jóváhagyta.

2016 a munkaerőhiány éve lesz a magyar gazdaságban, egyre több jel mutat erre. A számos ok és lehetséges kezelési megoldás közül úgy tűnik, a cégek részéről még mindig a bérek emelése lenne a leghatékonyabb megoldás – ha lenne miből.

Úgy tűnik, elhúzódó szakemberhiánnyal kell szembenéznie a cégeknek, ezért egyes ágazatokban már a bérek emelésével csábítják a dolgozókat a munkaadók – derült ki a Manpower felméréséből.

A hazai kkv-k döntő többsége nem akar több munkavállalót felvenni a következő egy évben, így nem várható a kkv szektorban a foglalkoztatás látványos bővülése. Fizetésemelésre közel minden negyedik cég készül – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból.

Idén a 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés - a várhatóan stagnáló infláció mellett - a reálbérek ugyanolyan mértékű emelkedését hozza az MTI-nek pénteken nyilatkozó elemzők szerint.

A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.

Egyre több jel mutat arra, hogy az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja lesz a gazdasági növekedésnek. Több helyen már nemcsak a jó szakember „hiánycikk”, hanem egyszerűen a munkaerő is – ez derül ki a Policy Agenda friss elemzéséből.

Átlagosan 2,6%-al nőttek a bérek 2015-ben a Hay Group független tanácsadó cég bérpiaci felmérése szerint. A tervek szerint idén alig 0,3 százalékos lesz az infláció, s ha ez megvalósul, akkor év végéig 2,3 százalékos reálbér-növekedés realizálódik Magyarországon.

Csak közel minden hatodik hazai kkv tervezi új munkaerő felvételét, míg a vállalkozások nagy többsége az alkalmazotti létszám stagnálásával számol. Így a kkv szektorban idén sem várható a foglalkoztatás látványos bővülése. A dolgozói fizetéseket illetően megközelítőleg minden negyedik cég tervez béremelést.

Magyarországon az európai átlagnál nagyobb reálbér-növekedés várható idén. Átlagosan 2,6 százalékos fizetésemelés várható Magyarországon 2015-ben, ami a rendkívül alacsony, 0,3 százalékosnak ígérkező infláció mellett 2,3 százalékos reálbér növekedés lehet.

A cégek többsége évente emeli a fizetéseket, de mi a teendő, ha mégsem jön több pénz hónap elején a számlára? Csak a teljesítményünkkel érveljünk, ne szociális alapon kérjünk.

A magyar kkv vezetők többsége számít a minimálbér emelkedésére, de többségük szerint több évre előre rögzíteni kellene a béremelkedéseket, hogy kiszámíthatóbbá váljon az üzleti környezet. A cégek egyharmada viszont nem biztos, hogy ki tud gazdálkodni egy ilyen mértékű béremelkedést.

Ha a tervezett alacsony infláció megmarad, 2013 után az idén is bruttó reálbér-növekedés várható, de a bérek reálértéke ezzel együtt sem éri el a 2008-as szintet. Az átlagos béremelés 2,6 százalékos lesz.

A kkv szektor vállalatainak irányítói közül a legtöbben úgy gondolják, hogy idén még nem emelnek a béreken, ugyanakkor ha újra bérkommandók járnák az országot, akkor meggondolnák az álláspontjukat.

Úgy tűnik, hogy kevesek kiváltsága lesz a reálbérük értékének megőrzése a “Fizetésemelés 2013” országos kutatás adatai alapján.