Béremelés cikkek
Hiánybetegség sújtja a magyar gazdaságot
Új jelenség a magyar gazdaságban a munkaerőpiac „kiszáradása”: miközben történelmi mélységbe süllyedt a munkanélküliségi ráta, s csúcsra jár a foglalkoztatottság, addig soha nem látott mértékű Magyarországon a szakemberhiány.
Béremelés? Nem árt a szerződést is átírni
A felek számára nem mindig egyértelmű, mikor lehet szükség a munkaszerződés módosítására, és milyen formában lehet ezt megtenni. Az idei minimálbér- és garantált bérminimum-változások kapcsán érdemes áttekinteni a munkaszerződés módosításra vonatkozó szabályokat.
Vidámnak tűnik 2017
A meglehetősen hektikus 2016-os év után emelkedő béreket, felpörgő gazdasági növekedést jósolnak Magyarországnak a szakértők. A lakosság optimizmusa csúcsokat döntöget, várhatóan felpörög a fogyasztás, és emiatt visszatért a vállalkozások beruházási kedve is. Vidám év elé nézünk, amit viszont könnyen megtörhet egy-egy rossz hír.
280 ezer embernek azonnal lenne munka
Majdnem háromszázezer embernek azonnal lenne munka a GKI becslése szerint a vállalatok által jelzett munkaerőhiány adatok alapján. A legnagyobb gond a kisvállalatoknál van, akik nehezebben tartják meg a munkaerőt. A béremelés is náluk lesz komoly gond - de nem a pénz az egyetlen, ami számít.
Mentőöv az új kiva-szabályozás?
Új elemként került be a legutóbbi adócsomag-tervezet részeként a kvia kulcsának módosítása, amelyre már sokan vártak A nyári módosítások és a vállalati adónemeket és járulékterheket érintő őszi változások után ez a javaslat mentőövként újra előtérbe tolta a kivát, mint a hazai kis- és középvállalkozások számára megoldást jelentő opciót.
A dolgozók kétharmada kevesli a fizetést - de nincs miből emelni
Csak a munkavállalók harmada érzi úgy, hogy annyit keres, amennyit megérdemel. 2017 minden bizonnyal a béremelések éve lesz, bár a kisebb cégek nem nagyon tudnak többet kigazdálkodni. Egy alapszinten felül a pénznél többet számít a vezető.
Alig gyorsul a béremelés, de a kicsiket kiütheti
Alig fog gyorsulni jövőre a béremelkedés a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felmérése szerint. Bár a munkaerőhiány kezeléséhez szükség van rá, a kis cégek számára súlyos terhet jelent az emelés, akár munkaidőcsökkentés, túldolgoztatás, vagy a fekete gazdaság növekedése is lehet a válasz.
Más is van az adócsomagban a bérmegállapodás mellett
A versenyképesség növeléséről szóló hétfőn beterjesztett adócsomagban a bérmegállapodás érvényesítésén kívül néhány egyéb ponton is változtat az adószabályokon, így például az ingatlan értékesítésnél, a helyi adónál és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál.
Mondunk egy juttatást, ami a munkaadónak is jó!
Muszáj jövőre többet adni a dolgozóknak. Vagy a fizetését, vagy a plusz juttatásokat – cafeteriát, béren kívüli juttatásokat – kell növelni, különben versenyhátrányba kerül a tehetséges munkavállalóért folytatott küzdelemben. De vajon melyik megoldás az, amelyik egyaránt jó a munkavállalónak és a munkáltatónak is? Balázs Ivánt, az UFS Group egészségbiztosítási szakértőjét kérdeztük.
Minél nagyobb a cég, annál többet fizetne
Nőtt a fizetésemelést tervező cégek aránya. Leginkább a középvállalkozásoknál és az iparban dolgozók számíthatnak magasabb bérekre. Emellett enyhén emelkedett a hazai kkv-k foglalkoztatási szándéka is, közel minden negyedik vállalkozás adhat fel álláshirdetést a következő egy évben – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.
A béremelés pörgetheti a hitelezést is
Muszáj átállniuk a cégeknek a pályázati helyett a piaci finanszírozásra, különben nagy gond lesz. A kkv-kat a bankhitelek felé terelheti a kötelező béremelés is.
Munkaerőt, vagy bedőlést hoz a béremelés?
Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint. A miniszterelnök viszont meglepetésre számít, szerinte sok cég csak nem akart fizetni eddig.
Az agráriumban nem tudják kifizetni a béremelést?
Munkaadói oldalról nem látja optimistán „a bérek kapcsán hirtelen jött kormányzati felzárkóztatási ötletmegvalósítást” a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára.
A kis cégek nem bírnak majd lépést tartani a bérekkel
A munkaadók számára ugyan többletkiadást jelent a keddi bérmegállapodás végrehajtása, de hosszú távon az intézkedés eredményt hozhat a munkaadói szervezetek vezetői szerint, néhányan azonban attól tartottak, hogy a kis cégek képtelenek kigazdálkodni a magasabb minimálbért, ami a feketegazdaságot erősítheti.
Meglesz a béremelés és az adócsökkentés
Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Nem kell a munkáltatóknak a társasági adó csökkentése
Nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között. A munkáltatók ugyanis nem a társasági adó csökkentését, hanem munkáltatói járulékok csökkentését szorgalmazzák.
Járulékcsökkentés: ennyivel több marad a zsebünkben jövőre
Tizenöt százalékkal emelkedne jövőre a minimálbér, huszonöt százalékkal a garantált bérminimum, míg a munkáltatói járulékok négy százalékkal csökkennének - ezt az ajánlatot tette le a kormány a munkáltatók és a munkavállalók asztalára.
Mindenki csökkentené a járulékokat, csak nem ugyanúgy
Halogatja egyelőre a kormány a döntést az egyre égetőbb járulékcsökkentés ügyében, pedig a munkaerőhiány miatt emelkedő béreket egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a vállalatok. A szakértők között sincs egyetértés azonban abban, hogyan is kellene kivitelezni ezt a lépést. A vállalkozók a munkáltatói terheket csökkentenék, annak ellenére is, hogy az elmúlt évtizedekben inkább a munkavállalókat sújtó adóterhek nőttek.
A járulékok is csökkennek. Majd...
A nemzetgazdasági miniszter szerint ki fogják bővíteni azon szervezetek, tárgyalópartnerek körét, amelyekkel egyeztetés indul a tervezett járulékcsökkentésről. A miniszter szerint nincsenek határidőhöz kötve, de a szakemberek szerint éppen az idő az, ami sürgetné a kormányt.
Béremelést kérnek a kereskedelemben
A kereskedelemben dolgozóknál a folyamatos munkaerőhiány megállítása érdekében több mint 10 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelésre van szükség a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint.
Tönkremennek a vállalkozások a béremelésben?
Tarthatatlannak nevezete Dávid Ferenc a VOSZ elnöke, hogy Magyarországon az állam minden kifizetett egy forint nettó bér után elvisz még egyet. Véleménye szerint a jelenlegi szabályok mellett a béremelést nem bírják a cégek.
A munkaerőhiány húzza a béreket
Augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt - 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Elemzők szerint a versenyszférában a munkaerőhiány az emelések oka.
Ez olyan jó hír, hogy nagy bajt jelent
Rég volt, csaknem negyedszázada, ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon. Ami azonban a felszínen jó hírnek tűnik, a valóságban óriási bajt jelent a gazdaságban: ha mindenkinek van munkája, akkor kit vegyenek fel a fejleszteni akaró cégek? Nem mintha nem lennének tartalékok, de az igazi gondot azonban az jelenti, hogy a vállalatok vezetőiben még nem tudatosult: most már mindennél jobban meg kell becsülni a munkaerőt.
Mennyivel lenne több a borítékban a járulékcsökkentéssel?
Varga Mihály augusztusi bejelentése óta nagyon sokan foglalkoznak a járulékcsökkentés kérdésével, annak lehetséges mértékével. Az RSM Hungary szakértői kiszámolták, milyen nettó jövedelemváltozással járna, ha a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkentenék 7 százalékponttal, és a munkáltatók nem változtatnának összterheiken, a járulékcsökkentést teljes mértékben átengednék a munkavállalóknak.
Fél a béremeléstől a kormány?
A munkaerőhiány egyre nagyobb nehézségeket okoz a magyar gazdaságnak. Több ágazatban már nem találnak munkaerőt, miközben a béremelések terén tűzoltás folyik. A kormányzat a munkáltatókat próbálja megnyugtatni egy járulékcsökkentési ígérettel, amely révén szerintük nőhetnek a bérek. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen eszközök lehetnek a kormány kezében, és megoldás lehet-e az, ha csökkentenék a munkáltatók terheit.
Spórol? Van, amin nem éri meg
Bár már magunk mögött hagytuk a válságot, a cégek számára még mindig állandó kihívás, hogy hogyan tudnának megtakarítani valamicskét a mindennapi működésen. Ha nem a túlélés, akkor a költséghatékonyság érdekében. Vannak viszont területek, ahol bármekkora is a megtakarítás, többet ártunk vele a cégnek, mint amennyit használunk.
Szeptembertől többet kapnak az orvosok és ápolók
Szeptember elsejétől az egészségügyi szakdolgozóknak átlagosan bruttó 10-30 ezer forinttal, az orvosoknak bruttó 107 ezer forinttal nő havonta a jövedelmük, a nemzetgazdasági tárca az emelés mértékét előzetesen már jóváhagyta.
Új összhang, no meg pénz kell a munkaerőpiacon
2016 a munkaerőhiány éve lesz a magyar gazdaságban, egyre több jel mutat erre. A számos ok és lehetséges kezelési megoldás közül úgy tűnik, a cégek részéről még mindig a bérek emelése lenne a leghatékonyabb megoldás – ha lenne miből.
Az első fecskék már emelik a béreket
Úgy tűnik, elhúzódó szakemberhiánnyal kell szembenéznie a cégeknek, ezért egyes ágazatokban már a bérek emelésével csábítják a dolgozókat a munkaadók – derült ki a Manpower felméréséből.
Nem kell több dolgozó a cégeknek
A hazai kkv-k döntő többsége nem akar több munkavállalót felvenni a következő egy évben, így nem várható a kkv szektorban a foglalkoztatás látványos bővülése. Fizetésemelésre közel minden negyedik cég készül – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból.
4 százalék körül lehet az átlagos bérnövekedés
Idén a 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés - a várhatóan stagnáló infláció mellett - a reálbérek ugyanolyan mértékű emelkedését hozza az MTI-nek pénteken nyilatkozó elemzők szerint.
Így nőhetnek a bérek jövőre
A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.
Már gond a munkaerőhiány 10-ből 6 vállalkozásnak
Egyre több jel mutat arra, hogy az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja lesz a gazdasági növekedésnek. Több helyen már nemcsak a jó szakember „hiánycikk”, hanem egyszerűen a munkaerő is – ez derül ki a Policy Agenda friss elemzéséből.
Vastagabb lett a pénztárcánk
Átlagosan 2,6%-al nőttek a bérek 2015-ben a Hay Group független tanácsadó cég bérpiaci felmérése szerint. A tervek szerint idén alig 0,3 százalékos lesz az infláció, s ha ez megvalósul, akkor év végéig 2,3 százalékos reálbér-növekedés realizálódik Magyarországon.
Idén ne számítsunk béremelésre
Csak közel minden hatodik hazai kkv tervezi új munkaerő felvételét, míg a vállalkozások nagy többsége az alkalmazotti létszám stagnálásával számol. Így a kkv szektorban idén sem várható a foglalkoztatás látványos bővülése. A dolgozói fizetéseket illetően megközelítőleg minden negyedik cég tervez béremelést.
Több pénzt kereshetünk az idén
Magyarországon az európai átlagnál nagyobb reálbér-növekedés várható idén. Átlagosan 2,6 százalékos fizetésemelés várható Magyarországon 2015-ben, ami a rendkívül alacsony, 0,3 százalékosnak ígérkező infláció mellett 2,3 százalékos reálbér növekedés lehet.
Ne szociális alapon kérjünk béremelést
A cégek többsége évente emeli a fizetéseket, de mi a teendő, ha mégsem jön több pénz hónap elején a számlára? Csak a teljesítményünkkel érveljünk, ne szociális alapon kérjünk.
105 ezer feletti minimálbér is lehet jövőre
A magyar kkv vezetők többsége számít a minimálbér emelkedésére, de többségük szerint több évre előre rögzíteni kellene a béremelkedéseket, hogy kiszámíthatóbbá váljon az üzleti környezet. A cégek egyharmada viszont nem biztos, hogy ki tud gazdálkodni egy ilyen mértékű béremelkedést.
Több fizetésből sem lehet majd többet vásárolni
Ha a tervezett alacsony infláció megmarad, 2013 után az idén is bruttó reálbér-növekedés várható, de a bérek reálértéke ezzel együtt sem éri el a 2008-as szintet. Az átlagos béremelés 2,6 százalékos lesz.
A cégvezetők fele nem emelne a béreken
A kkv szektor vállalatainak irányítói közül a legtöbben úgy gondolják, hogy idén még nem emelnek a béreken, ugyanakkor ha újra bérkommandók járnák az országot, akkor meggondolnák az álláspontjukat.
Kevesek kiváltsága lesz a reálbér értékének megőrzése
Úgy tűnik, hogy kevesek kiváltsága lesz a reálbérük értékének megőrzése a “Fizetésemelés 2013” országos kutatás adatai alapján.
Friss
Növekedés, nem túlélés: Hogyan segít a Demján Sándor Tőkeprogram a magyar vállalkozásoknak?
Egy hitel gyakran komoly kihívást jelent a cégek.
Költségkímélés
Nagy bajban vannak a magyarok, ha otthon vészhelyzet történik
A magyarok harmada nem tud bejáratott, megbízható szakemberhez fordulni otthoni műszaki probléma vagy egyéb váratlan javítást, szerelést igénylő helyzet esetén.
Pénzszerzés
Ezentúl nem mindegy, hogy mikor halnak meg a nyugdíjasok
A 13. havi nyugdíj kifizetésének módosítása emberiességi aggályokat is felvet.
Jogi kisokos
Nem tetszik a kínaiaknak, amit az amerikai cég csinált
Szerintük a Nvidia megsértette Kína versenyjogi előírásait.
Cégblog
Új fegyvert vet be az OTP a csalók ellen
Az átutalásos csalások ellen nyújt védelmet az OTP Mobilbank új biztonsági funkciója.
Klímablog
Magyarországon is elérhető a jövő akkumulátora
Rekordidő alatt visszahozza az árát az energiatároló-beruházás.
Infokom
Gigabefektetés a Google-nél
A technológiai óriás 5 milliárd fontot fektet be Nagy-Britanniában a következő két évben.
