Szinte naponta jelennek meg adatok, cikkek a munkaerőhiányról, jellemzően a béremelések indokaként.
A 20 fő feletti vállalkozások közül a legnagyobb munkaerőhiánnyal a 250 fő fölötti cégek küzdenek (a meglévő létszám 9%-át tudnák felvenni). Így önmagában ezek a vállalatok összesen 63 ezer potenciális munkavállalót tudnának foglalkoztatni. A probléma hasonlóan súlyos az 51-150 főt foglalkoztató vállalatoknál is, melyek 36 700 fős hiányról számoltak be (ez a jelenlegi létszám 12%-a). A 20-50 fő közötti cégeknél 9%, a 150-250 közöttieknél pedig 6% a létszámhiány. Így összességében a 20 fő feletti vállalati szektor (a nemzetgazdaságban 1,4 millió főt alkalmazva) nagyságrendileg 133 ezer munkavállaló hiányában szenved - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi vállalati felméréséből.
Meglepő módon munkaerőt leginkább a megkérdezett 20 fő alatti vállalkozások keresnek, a meglévő létszám negyedét tudnák még foglalkoztatni. Ők jellemzően hazai tulajdonosi körrel rendelkeznek, főleg a magyar piacra dolgoznak, s emiatt erősen költségérzékenyek.
Valószínű, hogy emiatt is nehezebben tudják megtartani a dolgozókat, mivel kisebb béremelésre képesek - vélik a GKI elemzői. Az 5 fő feletti de 20 fő alatti vállalkozások közel 600 ezer főt foglalkoztatnak. Ezt figyelembe véve a munkaerőhiány (a KSH által megfigyelt 5 fő feletti körre vonatkozóan) közel 283 ezer fő. Ugyanakkor, ha az 5 fő alatti cégeknél foglalkoztatott létszámot 700 ezer főre becsüljük, s feltételezzük, hogy arányaiban közel azonos a munkaerőhiány náluk is, akkor a hazai vállalkozásoknál összesen 340 ezer fő hiányzik.
A munkaerőhiány ma Magyarországon a legsúlyosabb üzleti kockázat, akár 10%-os bevételkiesést is okozhat a cégeknek.
Súlyos, még súlyosabb
A GKI felmérésének ágazati bontásában látható, hogy a munkaerőhiány a könnyűipart (32%), valamint az üzleti szolgáltatásokat (23%) érinti az átlagnál súlyosabban. A közepesen nehéz helyzetben levő ágazatok közé tartozik a feldolgozó-, a gép-, az építő-, a fém-, az élelmiszeripar és a kereskedelem, mely ágazatokban a munkaerőhiány (a létszám arányában) 12-től 16 százalékig terjedő sávban mozog. Legkevésbé a vegyipari cégek érzik a munkaerő szűkét. Bár a GKI ágazati bontásában külön nem szerepel, az informatikai szektor is komoly gondokkal küzd ezen a területen. Az IVSZ legutóbbi felmérése szerint 22 ezer informatikus hiányzik jelenleg az országból.
Közben egyre többen dobbantanának külföldre is. Egy tavaly decemberi felmérés szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége bármikor külföldre költözne, és akár tíz évnél is tovább maradna, ha felajánlanának neki egy állást.
Kell a béremelés, csak ki fizeti ki?
Hogy béremelésre szükség van, abban tulajdonképpen mindenki egyetért a kormánytól a vállalatvezetőkig. Az általunk megkérdezett szakértő szerint a megoldást az jelentheti, ha a cégvezetők másként gondolnak a dolgozóikra. „Valódi „befektetésként” kell kezelnünk a munkaerőt, hiszen a hiánya éppúgy kiesést jelent, mint ha a gyártósorból hiányzik egy gép. A bevételkiesést ugyanis elkerülhették volna a cégek, ha hajlandók befektetni a munkavállalókba. „Lehet, hogy egy betanított dolgozó megszerzésébe több százezer, vagy akár egymillió forintot is invesztálni kell, méghozzá két területen is, ha azt akarjuk, hogy a termelésünk ne kerüljön veszélybe – míg korábban ezt minimálbérrel is meg lehetett oldani. Van tehát többletmunkaerő, csak más költségekkel lehet elérni” – vélekedett.
Nem csak a pénz számít?
Ugyanakkor egyre jobban látszik, hogy igaz a szakértők állítása: lehet, hogy az emberek a pénz miatt mennek el, de nem a pénz miatt maradnak egy cégnél. Vagyis egy bizonyos, tisztes megélhetést nyújtó alapszint felett van, ami többet számít, mint a pénz. Érdemes invesztálni abba, hogy vonzóbbak legyünk, 10-ből 6 dolgozót ugyanis el lehetne csábítani a jelenlegi munkahelyéről.
Fontos lenne költeni a munkáltatói márkára is, arra, hogy a cégek megmutassák, miért éri meg náluk dolgozni. Annál is inkább, mert tudomásul kell vennünk, hogy megfordult a világ: számos területen nem a munkáltató, hanem a munkavállaló választ. Fontos lenne a motivációs rendszer megújítása, személyre szabása - ami nem is feltétlenül plusz költséget, inkább kreativitást kíván. (A fejlődési, képzési lehetőség például állandó favorit.) Emellett a szakértők szerint a megtartó vezető tehet a legtöbbet a munkaerőhiánnyal szembeni védettség érdekében. Egy alapszint felett szinte kizárólag a vezetőn múlik a munkaerő-megtartás.