Nehéz lesz kigazdálkodni a kormányzat által elvárt béremelést az agráriumban. Horváth Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy csalóka az idei helyzet, mivel kedvező időjárás mellett lehet, hogy az utóbbi tíz év legjobb termésátlagait takarították be, de az agráriumban 20-30 százalékos árcsökkenés tapasztalható, különösen a gabonaféléknél. „Az állattenyésztés gazdasági helyzetét pedig nem is kell különösebben kommentálni. Már az egész ország tudja, hogy tejválság van – elmondható, hogy évek óta –, a sertés pedig tavaly eladhatatlan volt, igaz, jelenleg van egy kis ármozgás a piacon. Nagy kérdés tehát, hogy az ágazatban mindenkinek lenne-e elégséges bevétele a bérfejlesztésre” – húzta alá a főtitkár a Magyar Nemzet napilapnak.
Lényegében a társas vállalkozási szegmensben létezik igazából bér, és így annak színvonala is csak ott mérhető. Az ő perspektívájukat forrás szempontból vizsgálva azonban elég elkeserítő kép rajzolódik ki: az agrárpolitika nem „kedveli” e szereplőket, ők kevesebb támogatást kapnak, és még földtulajdont sem szerezhetnek, miközben a földből élnének. Még az európai uniós fejlesztési forrásokból is ki vannak zárva ezek a cégek.
A mezőgazdaságban ráadásul – a növénytermesztésben tipikusan – némi jóindulattal évente 8-9 hónapig folyik érdemi tevékenység, a maradék 3-4 minimális teljesítménnyel vagy csak névleges (esetleg semmilyen) munkával telik. A társas vállalkozások nagy része – leginkább a régi, szociális hangsúlyú foglalkoztatás továbbvitelével – az érintett dolgozókat nem küldi el októberben vagy novemberben, hanem folyamatosan állományban tartja őket. Ezért sem mindegy, hogy egy drasztikusan felemelt minimálbért és szakmunkásbért kell majd fizetni akkor, amikor hónapokig nincs teljesítmény. Horváth Gábor attól tart, hogy az említett 3-4 hónapos teljesítmény nélküli foglalkoztatás, mivel a minimálbér emelése kényszer lesz, nem fog jól elsülni. A mezőgazdaságban az egy hónapban egy főre jutó átlagos bér valójában 8-9 hónapi fizetés, csak el van osztva tizenkét felé. Ezzel persze az agráriumban dolgozók tisztában is vannak, mivel tudják, hogy hó alatt kevés munkát lehet végezni.
A mezőgazdaságra jellemző ráadásul az idénymunka, ami a többihez képest kiemelten kedvezményezett foglalkoztatási mód – tette hozzá a főtitkár. Meglátása szerint esetenként teljes foglalkoztatást is kiváltanak idényjellegűvel. Mivel pedig az ezzel kapcsolatos nagyon kedvező fizetési kötelezettségek nem változnak, ez a folyamat nem szűnik meg. Ezt a foglalkoztatási módot ugyanakkor nem a társas vállalkozások használják, hanem leginkább a gyümölcstermesztők, a mezőgazdaság földhasználat felét kitevő egyéni gazdálkodók. Náluk pedig jellemzően bér, mint olyan, nem is létezik.
