Az elmúlt hetekben eltérő intenzitással, de folyamatosan terítéken vannak a jövő évi adóváltozások, illetve a 2017. január elsejétől előírt minimálbér- és garantált bérminimum-emelések és az ezzel együtt járó további béremelkedések. Több szakértő és érdek-képviseleti vezető is felvetette, hogy ezek együttes hatása a kkv-szektorra és egyes ágazatokra jelentős, negatív hatást gyakorolhat. Az ismert jogszabályi előírásokon túl a munkaerő-piaci folyamatok is erőteljesen befolyásolják a vállalkozások profitabilitását, amit a hatékonyságuk növelésével és áremelésükkel várhatóan csak részben sikerül kompenzálni. A szociális hozzájárulási adó csökkenése mindössze 4,05 százalékos béremelkedést kompenzál, a többit a vállalkozásoknak kell kigazdálkodniuk.
Az őszi adócsomagról itt olvashat részletesebben!
„Az új szabályokat figyelembe véve érdemes az érintett vállalkozásoknak meggondolniuk, hogy 2017. január elsejétől kívánnak-e a kiva 2.0 adta lehetőségekkel élni. A héten benyújtott törvényjavaslat a kisvállalati adó (kiva) kulcsát a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra tervezi csökkenteni. A nyári módosító csomag az eddig sokat hivatkozott határérték-változásokon túl az adóalap-meghatározás módját is jelentősen átalakította. Ez utóbbinak a hatása azonban eddig kevés figyelmet kapott” – hívta fel a figyelmet Hegedüs Sándor az RSM Hungary adóüzletág vezetője.
A kiva adóalapja eddig az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és a személyi jellegű kifizetéseknek az összege, de legfeljebb a személyi jellegű kifizetések összege volt, amelyet meglehetősen nagyszámú korrekciós tétel módosíthatott. Mindez 2017. január elsejétől úgy alakul át, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény helyére egy jóval egyszerűbb és tervezhetőbb tényező kerül: egyes tőke- és osztalékműveletek egyenlege. Ez utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak akkor keletkezik a személyi jellegű kifizetéseken túl adóalap, ha a tulajdonos a vállalkozásból jövedelmet kíván kivonni. Egyéb esetben jövőre már csak a személy jellegű kifizetésre kell a 14 százalék adót megállapítani, szemben az ugyanezen alapra számítandó 22 százalék szociális hozzájárulási adóra és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulásra. E kettő közötti különbözetből és az osztalékfelvételhez kapcsolódó eltérő adókonzekvenciákból származnak azok az eltérések, amelyek a vállalkozások adóterhelésének jelentős különbségét és a profiteltéréseket okozhatják.
Kiva vagy tao – melyik a jobb választás?
„Leegyszerűsített számításaink szerint egy olyan vállalkozás esetén, amelynek 200 millió forint a bevétele, a személyi jellegű kifizetésen kívüli költsége, ráfordítása 80 millió forint, míg személyi jellegű kifizetése 100 millió forint, társasági adózás esetén 3,5 millió forint veszteséget szenved, míg osztalékfizetés nélkül 6 millió forint eredményt tud elszámolni kiva szerinti adózás választása esetén. Amennyiben kiva-adóalanyként az osztalékot is felveszi, akkor nettó 3,81 millió forinthoz juthat a magánszemély” – hangsúlyozta a szakember.
Kinek érdemes kivát választani?
A jövő évi kiva-szabályozás átalakítása miatt tehát jelentős, előre kalkulálható különbségek lehetnek két azonos számokkal működő, de eltérő adózási formát választó vállalkozás között. Különösen hasznos lehet a kiva választása azon társaságok számára, melyeknek a jövő évi béremelkedések kigazdálkodása problémát jelenthet. A kiva sok esetben segíthet a pozitív adózás utáni eredmény fenntartásában. „Mindezek alapján, amennyiben a vállalkozások megfogadják a jól ismert fordulat átiratát – »keresse fel könyvelőjét, adótanácsadóját« –, akkor a kiva-adóalanyok száma jövő évtől kezdődően jelentősen növekedhet” – vélekedett Hegedüs Sándor.
