Járulékcsökkentés: ennyivel több marad a zsebünkben jövőre

Tizenöt százalékkal emelkedne jövőre a minimálbér, huszonöt százalékkal a garantált bérminimum, míg a munkáltatói járulékok négy százalékkal csökkennének - ezt az ajánlatot tette le a kormány a munkáltatók és a munkavállalók asztalára.

Kép:MTI

Tizenöt százalékkal emelkedhet jövőre a bruttó minimálbér, a munkaadóknak pedig négy százalékos járulékcsökkentést adnának: a ma délután folytatott tárgyalásokon ezt az ajánlatot tette a kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek. Ez azt jelenti, hogy a most bruttó 111 ezer forintos minimálbér (ami nettóban 73 815 forint) jövőre csaknem 130 ezer forintra emelkedik.

"A héten megkezdtük az egyeztetéseket amelyek a következő évi béremelések alapját képezhetik" - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. "A következő években abban gondolkodunk,hogy az elmúlt évek bérnövekedésének az elkövetkezőévekben folytatódnia kell. A béremelések mértéke a következő hat évben elérheti reálértéken a negyven százalékot is" - vélekedett a miniszter. Ennek érdekében a kormányzat jelentős mértékben, négy százalékkal csökkentené a munkáltatói járulékokat jövőre, míg 2018-ban további 2,8 százalékkal és a továbbiakban évente két százalékkal mérséklődnének a bérterhek. A minimálbér összege 2016-ban 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 25 százalékkal növekedhet jövőre, 2018-ban pedig minimálbér újabb nyolc, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet. A kormány javaslatáról pozitívan nyilatkoztak a szakszervezetek, ugyanakkor a munkáltatói képviseletek felhívták a figyelmet arra is,hogy a béremelési kényszer komoly terhet ró a vállalkozásokra, ezért további egyeztetést kérnek, az ajánlott négy százalékos járulékcsökkentésnél nagyobb mértékű kedvezményt kérnek. (Korábban Orbán Viktor a társasági adó csökkentését ígérte meg!)

Mindenki csökkentené a járulékokat, csak nem ugyanúgy
Sokáig halogatta a kormány a döntést az egyre égetőbb járulékcsökkentés ügyében, pedig a munkaerőhiány miatt emelkedő béreket egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a vállalatok. A szakértők között sincs egyetértés azonban abban, hogyan is kellene kivitelezni ezt a lépést. A vállalkozók a munkáltatói terheket csökkentenék, annak ellenére is, hogy az elmúlt évtizedekben inkább a munkavállalókat sújtó adóterhek nőttek.
Egyre komolyabb gond a munkaerőhiány

A munkanélküliségi ráta idén várhatóan 5% körülire csökken a 2015-ös 6,8%-ról, a dunántúli régióban ez már csupán 2-3%, vagyis gyakorlatilag nincs felvehető munkavállaló ott, ahol többségében a munkalehetőségek képződnek. Ez a területi feszültség – hogy a felvehető munkaerő nem ott van, ahol az alkalmazni képes munkáltatók működnek – erősen meghatározó és egyelőre nincs rá megoldás.

Az adatok azt is bizonyítják, hogy a cég nagyságától függetlenül komoly gondot okoz az üzleti teljesítményben a munkaerőhiány és az alkalmazottak fluktuációja is. A munkaerő megtartása alig kisebb gond a válaszadók szerint, mint maga a toborzás. Némi különbség érezhető a cégmérettől függően, ebből a szempontból a kisebb cégek vannak előnyben. A személyes kapcsolat, a családias hangulat, a kisebb cégek cégkultúrája még mindig sokat számít a munkaerő megtartásában még akkor is, ha a kkv-k bérezésben alacsonyabb szintet tudnak tartani.

Tény viszont, hogy már nincs olyan régió az országban, ahol hátra lehetne dőlni. Egyes városokban már települési szinten folyik a marketing, hogy odacsábítsák a munkavállalókat, de valójában nincs honnan elcsábítani az embereket. A legsúlyosabb a dunántúli helyzet – még Budapestnél is nagyobb a gond – ott a munkaerőhiány már direkt módon jelentkezik az üzleti eredményekben.

Nem csak a fizetésen múlik

Bőven lenne tennivaló, az OHE és a Nexon kutatásának eredményei szerint a munkáltatók mindössze 11%-a tartja magát vonzó munkáltatónak, ami a szakember szerint megdöbbentő. Ha magukat nem tartják vonzónak, miért várják, hogy bárki is a cégnél akarjon dolgozni? Ráadásul a cégeknek kevés adata van arról, hogy valójában mit gondolnak róla a munkavállalók. Próbálnak belépési és kilépési interjúkat csinálni, de ezek őszintesége kérdéses, így a cégeknek kevés és bizonytalan információ van arról, hogy a belépők és az elmenők milyen képet alakítani ki a vállalatról.

Kevés és bizonytalan információja van a cégeknek arról is, hogy mivel lehetne a vállaltnál tartani az egyes dolgozókat. A kutatásban a legtöbben a magasabb bért jelölik meg a lelépés elsődleges okaként – vidéki tapasztalatok szerint 10.000 forint is számít, ez is mutatja, hogy egy bizonyos fizetési szintet muszáj lesz elérni ahhoz, hogy egyáltalán lehetőség legyen a sikeres toborzásra. Emellett viszont fontos a családi, magánéleti okok szerepe és az is, hogy a munkavállalók abban bíznak, az új munkahelyen jobban tudnak fejlődni, karriert építeni. Ez utóbbi szempontból nehéz helyzetben vannak az 50 fő alatti cégek, az Y generáció tagjai sokszor azért hagyják el ezeket, mert nem látnak megfelelő karrierutat, előrelépési lehetőséget. Itt láthatóan erősödik az elvándorlás, a multik könnyen elszipkázzák a fiatalokat.

 

Véleményvezér

Svédország gazdasági csodája

Svédország gazdasági csodája 

A svédek nem másokra mutogatnak, hanem csak egyszerűen jól teljesítenek.
A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel

A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel 

Magyarország egyre jobban elszigetelődik Ukrajna ellenes álláspontjával.
Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo