Mindenki csökkentené a járulékokat, csak nem ugyanúgy

Halogatja egyelőre a kormány a döntést az egyre égetőbb járulékcsökkentés ügyében, pedig a munkaerőhiány miatt emelkedő béreket egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a vállalatok. A szakértők között sincs egyetértés azonban abban, hogyan is kellene kivitelezni ezt a lépést. A vállalkozók a munkáltatói terheket csökkentenék, annak ellenére is, hogy az elmúlt évtizedekben inkább a munkavállalókat sújtó adóterhek nőttek.

Az erről szóló lebegtetés ellenére teljesen kimaradt az őszi adócsomagból a járulékcsökkentés, amelyet a munkáltatók kértek a kormánytól, hogy így ellensúlyozhassák az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt emelkedő bérterheiket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint azonban további egyeztetésekre van szükség a témában, mivel járulékcsökkentéssel a magyar gazdaság versenyképességét kell erősíteni úgy, hogy 5-6 év távlatában érje el Magyarország a V4 országok átlagát, és azon a szinten legyen, mint Csehország vagy Szlovákia.

Varga Mihály úgy fogalmazott: a járulékcsökkentést tekintve nincs határidőhöz kötve a kormány, “dőreség” lenne, ha azt már január elsejétől meglépnék, mert a változtatás esetén felkészülési időt kell hagyni a bevezetésre. pedig egyre sürgetőbb a helyzet, az ország versenyképességének javítása érdekében jelentős járulékcsökkentésre lenne szükség, ebben minden szakértő egyetért.

Kép: Fotolia

Túl sokat fizetünk

Szükségszerű a járulékcsökkentés a banki elemzők szerint is. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, legalább 10 százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa a lépés, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint viszont kérdés, hogy a költségvetés mennyit bír el. Az elemző úgy látja: mivel a költségvetés kiegyensúlyozott, az ebből adódó a mozgástér mintegy 7 százalékos csökkentést tenne lehetővé.

Járulékcsökkentés súlyos kérdőjelekkel
Járulékcsökkentéssel orvosolná a munkaerőhiányt a hírek szerint a kormány. Az elsőre - sőt másodikra is - jól hangzó terv azonban szakemberek szerint önmagában kevés a megoldáshoz. Van, aki szerint csak akkor működik a dolog, ha a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mérséklődik, mások szerint támogatási alap is kell mellé.
Az is biztos viszont, hogy valahogy emelni kell a béreket. Az euróra átszámolt - 2015-ös - nettó bérek alapján Magyarország elmarad a környező országoktól – hangsúlyozta Németh Dávid. A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot. Ennek oka, hogy az egyedülállók - az egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas. A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos volt az elvonás, míg a környező országokban 35-40 százalék. Németh Dávid szerint a járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók "átadják" a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ami tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat. Ezzel egyetértett Virovácz Péter is, aki szerint ugyanakkor a hatás függ attól is, hogy valóban béremeléshez köti-e a kormány a járulékok mérséklését.  Hangsúlyozta azt is, a járulékcsökkentés önmagában nem oldaná meg a munkaerőhiányt, a szakképzett munkaerő hiányán ugyanis nem segítene.

A járulékcsökkentésnek a versenyképesség javításával kell összekapcsolódnia az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint is. Az OKSZ úgy látja, hogy az eddig megismert járulékcsökkentési szándék segítheti a vállalkozásokat a munkaerőhelyzetük javításában, hiszen a béreket terhelő adó mérséklése nélkül a vállalkozások teherviselő képessége kisebb. „Egyértelmű, hogy a vállalkozások bérterheit célszerű csökkenteni, mivel ez egyidejűleg a versenyképességüket, termelékenységüket is javítja, ez a záloga annak, hogy a munkaerőpiaci helyzet és a versenyképesség egyidejűleg javuljon” – hangsúlyozza a kereskedelmi szövetség. Az OKSZ szerint a vállalkozások béremelési lehetőségeinek határt szab versenyképességük, termelékenységük, a nagyobb bérköltséget már nem képesek bevételeikből kigazdálkodni, a bérköltségek növelése olyan áremelkedéssel már nem járhat, amit a piac nem fogad el. Ezzel a Vállalkozások Országos Szövetsége is egyetért: Dávid Ferenc a VOSZ elnöke szerint tarthatatlan, hogy Magyarországon az állam minden kifizetett egy forint nettó bér után elvisz még egyet. Véleménye szerint a jelenlegi szabályok mellett a béremelést nem bírják a cégek.

Nem a munkáltatói terhek a magasak

Vagyis nagy az egyetértés abban, hogy a munkáltatók terheit kellene jelentősen csökkenteni. Ez a forgatókönyv beleilleszkedik az elmúlt húsz év trendjeibe, amely az alábbi grafikonon is jól nyomon követhető.  A számok a munkáltatót és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási, munkaadói, munkavállalói járulékok és szociális hozzájárulási adó összesített kulcsát jeleníti meg.

Forrás: RSM Hungary

A folyamatok egyértelműek és egymással ellentétes irányúak: a munkáltatót terhelő adók járulékok majdnem húsz százalékponttal csökkentek, míg a munkavállalót érintőek hét százalékponttal növekedtek. A teljes teher tekintetében már nem ilyen egyértelmű a trend. Kétszer, 1999-ben és 2010-ben csökkentek jelentősen a kulcsok hat, illetve öt százalékkal. A következő években ezt azonban mindig korrekció követte - írta Hegedüs Sándor az RSM Hungary adóüzletág-vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy korábbi nyilatkozatában a szociális hozzájárulás mértékének csökkentéséről beszélt, amelyet 2017-től kezdődően indítana a kormányzat. Hegedüs Sándor szerint a gazdasági szereplők első lépésként egy minimális, öt százalékpontos csökkentést várnak, amelyet a költségvetés idei számai lehetővé tehetnek, különösen, hogy ezzel tovább folytatódhat az erőteljes bérnövekedés, amelynek hatásaként az egyéni járulékok és személyi jövedelemadó bevétel növekedése is bekövetkezhet. A megélénkülő fogyasztáson keresztül pedig a forgalmi típusú adók is tovább hizlalhatnák az államkasszát. Csakhogy az elmúlt évek európai statisztikái alapján ez a lépés csak akkor hozza meg a versenyképességünk stabil javulását, ha az adócsökkentés a későbbi évek során is folytatódni fog és már nem Magyarországon lesz az adóék a legmagasabb az Európai Unióban. (Az RSM Hungary itt egy olyan feltételes számítást végzett, amely azt mutatja, mennyivel lenne több a fizetési borítékban, ha a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkentenék 7 százalékponttal, és a munkáltatók nem változtatnának összterheiken, a járulékcsökkentést teljes mértékben átengednék a munkavállalóknak.)

Béremelés nélkül nem lesz, aki dolgozzon
A humánerőforrás ma a legnagyobb üzleti kockázatot hordozó terület, amely stratégiai fontosságúvá vált. A munkaerőhiány akár 10%-os bevételkiesést okozhat. Kell pénz is a megoldáshoz, de a legtöbbet a vezető tehet.
Végképp eltörölni

Nem csökkenteni, hanem teljesen eltörölni kellene a szociális hozzájárulási adót Angyal József okleveles adószakértő szerint, aki azt javasolja a 27 százalékos teher megszüntetésével felszabaduló összeget a munkáltatók kötelezően fordítsák béremelésre.

Jelenleg is van szociális adó kedvezmény, aki például szakképzetlen munkaerőt foglalkoztat, 14,5 százalék járulékkedvezményt kap. Ez nagyon jó volt, amíg növelni kellett a foglalkoztatást, de már a szakképzett munkaerő biztosítása a cél, ezért váltani kell. A munkavállalók 15 százalék szja-t és 18,5 százalék járulékot fizetnek. Ha 27 százalékkal nőnek a bérek, abból 9 százalék mindjárt vissza is megy a költségvetésbe, a járulékcsökkentés csak 18 százalék terhet jelent a büdzsének - mondta az adószakértő.

„A családi járulékkedvezményt azért vezették be, mert akadtak, akiknek olyan kevés volt a fizetésük, hogy a családi kedvezményt az szja terhére nem tudták igénybe venni. A bérek 27 százalékos emelése esetén okafogyottá válik a családi járulékkedvezmény, ami 60 milliárd forintos tétel. Úgy vélte, a családi járulékkedvezmény a legfőbb akadálya az egyszámjegyű szja megvalósításának” – mondta a szakértő az M1 csatorna műsorán.  „Ha egyben kezelnék a meglévő járulékkedvezményeket, a családi járulékkedvezményt, illetve a szociális hozzájárulási adót, megteremthető lenne a fedezet nagy része. A munkáltatói terhek nem változnának, a munkavállalók sem tiltakoznának, lehetővé válna a képzett munkaerő visszacsábítása, emellett fogyasztásösztönző hatása is lenne az intézkedésnek” - mondta Angyal József.

Nincs dolgozó, mit tehetünk?
Egyre súlyosabb a munkaerőhiány Magyarországon, bizonyos pozíciókra nem, alig vagy nagyon nehezen lehet találni munkavállalókat. A hiány korántsem csak a diplomásokra jellemző. Targoncások, operátorok, összeszerelők, villanyszerelők, bolti eladók, pénztárosok és postai dolgozók egyaránt a lista élén szerepelnek. Mit tehetnek a cégek ebben a helyzetben?

Véleményvezér

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok 

Vannak még gondok a gyermekvédelem területén.
Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa

Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa 

Egy álom lett kézzelfogható igazság.
Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek

Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek 

Nem bízunk a pozitív pénzügyi jövőnkben.
Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo