Az erről szóló lebegtetés ellenére teljesen kimaradt az őszi adócsomagból a járulékcsökkentés, amelyet a munkáltatók kértek a kormánytól, hogy így ellensúlyozhassák az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt emelkedő bérterheiket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint azonban további egyeztetésekre van szükség a témában, mivel járulékcsökkentéssel a magyar gazdaság versenyképességét kell erősíteni úgy, hogy 5-6 év távlatában érje el Magyarország a V4 országok átlagát, és azon a szinten legyen, mint Csehország vagy Szlovákia.
Varga Mihály úgy fogalmazott: a járulékcsökkentést tekintve nincs határidőhöz kötve a kormány, “dőreség” lenne, ha azt már január elsejétől meglépnék, mert a változtatás esetén felkészülési időt kell hagyni a bevezetésre. pedig egyre sürgetőbb a helyzet, az ország versenyképességének javítása érdekében jelentős járulékcsökkentésre lenne szükség, ebben minden szakértő egyetért.
Túl sokat fizetünk
Szükségszerű a járulékcsökkentés a banki elemzők szerint is. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, legalább 10 százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa a lépés, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint viszont kérdés, hogy a költségvetés mennyit bír el. Az elemző úgy látja: mivel a költségvetés kiegyensúlyozott, az ebből adódó a mozgástér mintegy 7 százalékos csökkentést tenne lehetővé.
A járulékcsökkentésnek a versenyképesség javításával kell összekapcsolódnia az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint is. Az OKSZ úgy látja, hogy az eddig megismert járulékcsökkentési szándék segítheti a vállalkozásokat a munkaerőhelyzetük javításában, hiszen a béreket terhelő adó mérséklése nélkül a vállalkozások teherviselő képessége kisebb. „Egyértelmű, hogy a vállalkozások bérterheit célszerű csökkenteni, mivel ez egyidejűleg a versenyképességüket, termelékenységüket is javítja, ez a záloga annak, hogy a munkaerőpiaci helyzet és a versenyképesség egyidejűleg javuljon” – hangsúlyozza a kereskedelmi szövetség. Az OKSZ szerint a vállalkozások béremelési lehetőségeinek határt szab versenyképességük, termelékenységük, a nagyobb bérköltséget már nem képesek bevételeikből kigazdálkodni, a bérköltségek növelése olyan áremelkedéssel már nem járhat, amit a piac nem fogad el. Ezzel a Vállalkozások Országos Szövetsége is egyetért: Dávid Ferenc a VOSZ elnöke szerint tarthatatlan, hogy Magyarországon az állam minden kifizetett egy forint nettó bér után elvisz még egyet. Véleménye szerint a jelenlegi szabályok mellett a béremelést nem bírják a cégek.
Nem a munkáltatói terhek a magasak
Vagyis nagy az egyetértés abban, hogy a munkáltatók terheit kellene jelentősen csökkenteni. Ez a forgatókönyv beleilleszkedik az elmúlt húsz év trendjeibe, amely az alábbi grafikonon is jól nyomon követhető. A számok a munkáltatót és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási, munkaadói, munkavállalói járulékok és szociális hozzájárulási adó összesített kulcsát jeleníti meg.
A folyamatok egyértelműek és egymással ellentétes irányúak: a munkáltatót terhelő adók járulékok majdnem húsz százalékponttal csökkentek, míg a munkavállalót érintőek hét százalékponttal növekedtek. A teljes teher tekintetében már nem ilyen egyértelmű a trend. Kétszer, 1999-ben és 2010-ben csökkentek jelentősen a kulcsok hat, illetve öt százalékkal. A következő években ezt azonban mindig korrekció követte - írta Hegedüs Sándor az RSM Hungary adóüzletág-vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy korábbi nyilatkozatában a szociális hozzájárulás mértékének csökkentéséről beszélt, amelyet 2017-től kezdődően indítana a kormányzat. Hegedüs Sándor szerint a gazdasági szereplők első lépésként egy minimális, öt százalékpontos csökkentést várnak, amelyet a költségvetés idei számai lehetővé tehetnek, különösen, hogy ezzel tovább folytatódhat az erőteljes bérnövekedés, amelynek hatásaként az egyéni járulékok és személyi jövedelemadó bevétel növekedése is bekövetkezhet. A megélénkülő fogyasztáson keresztül pedig a forgalmi típusú adók is tovább hizlalhatnák az államkasszát. Csakhogy az elmúlt évek európai statisztikái alapján ez a lépés csak akkor hozza meg a versenyképességünk stabil javulását, ha az adócsökkentés a későbbi évek során is folytatódni fog és már nem Magyarországon lesz az adóék a legmagasabb az Európai Unióban. (Az RSM Hungary itt egy olyan feltételes számítást végzett, amely azt mutatja, mennyivel lenne több a fizetési borítékban, ha a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkentenék 7 százalékponttal, és a munkáltatók nem változtatnának összterheiken, a járulékcsökkentést teljes mértékben átengednék a munkavállalóknak.)
Nem csökkenteni, hanem teljesen eltörölni kellene a szociális hozzájárulási adót Angyal József okleveles adószakértő szerint, aki azt javasolja a 27 százalékos teher megszüntetésével felszabaduló összeget a munkáltatók kötelezően fordítsák béremelésre.
Jelenleg is van szociális adó kedvezmény, aki például szakképzetlen munkaerőt foglalkoztat, 14,5 százalék járulékkedvezményt kap. Ez nagyon jó volt, amíg növelni kellett a foglalkoztatást, de már a szakképzett munkaerő biztosítása a cél, ezért váltani kell. A munkavállalók 15 százalék szja-t és 18,5 százalék járulékot fizetnek. Ha 27 százalékkal nőnek a bérek, abból 9 százalék mindjárt vissza is megy a költségvetésbe, a járulékcsökkentés csak 18 százalék terhet jelent a büdzsének - mondta az adószakértő.
„A családi járulékkedvezményt azért vezették be, mert akadtak, akiknek olyan kevés volt a fizetésük, hogy a családi kedvezményt az szja terhére nem tudták igénybe venni. A bérek 27 százalékos emelése esetén okafogyottá válik a családi járulékkedvezmény, ami 60 milliárd forintos tétel. Úgy vélte, a családi járulékkedvezmény a legfőbb akadálya az egyszámjegyű szja megvalósításának” – mondta a szakértő az M1 csatorna műsorán. „Ha egyben kezelnék a meglévő járulékkedvezményeket, a családi járulékkedvezményt, illetve a szociális hozzájárulási adót, megteremthető lenne a fedezet nagy része. A munkáltatói terhek nem változnának, a munkavállalók sem tiltakoznának, lehetővé válna a képzett munkaerő visszacsábítása, emellett fogyasztásösztönző hatása is lenne az intézkedésnek” - mondta Angyal József.
