2017 első negyedében 361 ezer fő dolgozott a bolti kiskereskedelemben, ami 7 ezer fővel kevesebb a 2016-os év átlagánál - írja a Blokkk.com. Az idei és a tavalyi év azonos időszakának összehasonlítása torz következtetéseket szülhetne, mivel a tavalyi első negyedében még életben volt a vasárnapi boltzár, ami már önmagában létszámcsökkenést hozott magával. A vasárnapi boltzár alatt 15 ezres leépülés következett be, mivel a rövidebb nyitvatartási idő kevesebb dolgozót igényelt, majd a vasárnapi újranyitást követően a boltok foglalkoztatottjainak száma visszaugrott 370 ezer fő környékére. 2015 első negyedévével összevetve - ekkor még nem volt vasárnapi boltzár - is komoly csökkenés látható: akkor 374 ezer fő dolgozott kisboltokban, ami 13 ezerrel több az idei év első negyedénél.
A bérversenyt amúgy is nehezen bírják a kisvállalkozások, és sejteni lehetett, hogy a minimálbér tavaly év végén bejelentett emelése miatt a kiskereskedelemben tevékenykedőknek jócskán akad majd gondja, hiszen minél kisebb a vállalkozás, annál alacsonyabbak a bérek és annál nagyobbat kellene nyújtani rajtuk a 2017-es esztendő bérfizetéseinél. Az alkalmazottak öröme azonban sem lehet felhőtlen, hiszen a KSH adatai szerint 2012-höz képest 2016-ra közel 15 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma.
A GKI tavasz elemzéséből kiderül, hogy a minimálbér emelések költségnövekedését a 250 fő alatti vállalatok nagyjából azonos mértékűnek (11-13%) becslik. A nagyvállalatok azonban „csak” 7,5%-os növekedést várnak. A várható költségek és a kötelező béremelés volumenének eltérését több tényező is magyarázza. A legfontosabb, hogy mennyien voltak minimálbéren foglalkoztatva az adott cégnél, de a vállalatok már számolhattak a munkáltatói járulékcsökkentés okozta költségcsökkenéssel, illetve a bértömeg növekedés mérséklésének lehetséges módjaival (részmunkaidő, munkaköri átsorolás, esetleg elbocsátás stb.).
