Nincs más megoldás, béremelés kell

Ismét megerősítették, hogy a munkaerőhiány a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb problémája. Bárhogy boncolgatják, a megoldás legfontosabb része további komoly béremelés lenne, a kérdés csak az, miből.

Fájónak nevezte a szakképzett munkaerő hiányát Magyarországon Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Zalaegerszegen, a Nyugat-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének 2017. évi regionális gazdasági évnyitóján. De mint megjegyezte, a beindult növekedés olyan munkaerőigényt támasztott, amellyel korábban nem is számoltak. Ezzel együtt azonban az okok közé tartozik az ingázás, az elvándorlás is, és az, hogy egyre kevesebb az újonnan munkába lépők száma a fiatal korosztály fogyatkozó létszáma miatt - jelezte.

Kéne, de miből?

Bár a munkaerőhiány kezeléséhez szükség van rá, a kis cégek számára súlyos terhet jelent már az idéntől kötelező béremelés is. Az előrejelzések szerint akár munkaidőcsökkentés, túldolgoztatás, vagy a fekete gazdaság növekedése is lehet a válasz a GKI elemzői szerint.

Szükség van bérfelzárkóztatásra

Kitért arra, hogy a visegrádi államok között Magyarországon a legalacsonyabb a minimálbér, ezzel párhuzamosan európai szinten itt az egyik legmagasabb az adóék, vagyis a munkabéreket terhelő adók és járulékok mértéke. (Bár az eddig elfogadott tervek alapján ez 2022-re csökken, a környező országokhoz képest még mindig magas lesz.) A magyar nettó átlagbér tavaly az osztrák nettó átlagbér negyedét sem érte el, de még akkor is csak a 40 százaléka lenne, ha semmilyen járulék nem rakódna a magyar bérekre. (Parragh már korábban is jelezte, hogy újranyitná a bértárgyalásokat, de erről egyelőre nincs pontosabb információ.)

Megoldás szavai szerint a hosszú távú jövedelem-felzárkózási program lenne, és ezzel együtt a termelékenység, a hatékonyság javítása, mert egy magyar kisvállalkozó termelékenysége csak harmada például egy osztrákénak. Szükség van a kutatás, a fejlesztés, az innováció növelésére, az együttműködésre más, versengő országokkal, továbbá a munkavállalók "általános közérzetének javítására", amibe a lakhatás, az energia elviselhető költségei, az oktatás, az egészségügyi ellátás vagy infrastruktúra fejlesztésének igénye is beletartoznak - fogalmazott a kamara elnöke.

Kép:PP archív

Van még tartalék munkaerő

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára is arról beszélt a regionális gazdasági évnyitón, hogy az egyre javuló mutatók mellett a munkaerőhiány kezelése a legfontosabb teendő.

Ismertette, hogy a munkanélküliségi ráta mostanra 4,3 százalékra mérséklődött, vagyis 200 ezer alá csökkent a regisztrált álláskeresők száma. Az elmúlt hat évben körülbelül 400 ezer inaktív álláskereső lépett a munkaerőpiacra, 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ebből 500 ezret a versenyszféra alkalmazott. A 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatottsági mértéke hat éve nem érte el a 60 százalékot, míg ma már az európai uniós 71,5 százalék felett, 72,6 százalékon áll. Jelentősek ugyanakkor a területi különbségek, hiszen a Közép-Dunántúlon 2,3 százalékos, az Észak-Alföldön viszont 8 százalékos az álláskeresők aránya, de a régiókon és a megyéken belül is jelentősek az eltérések - közölte az államtitkár.

A HR stratégiai szerepe
A külső hatások mellett a HR szakma hibája is, hogy ekkora gonddá nőhetett a munkaerőhiány – mondta Szűcs Ildikó az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) elnöke a Piac & Profit „Küzdelem a munkaerőért” című konferenciáján.  – Azt a korosztályt, amelyet meg kellene tanítani egy második, vagy harmadik szakmára, mi leírjuk. Pedig rengeteg lehetőség erősíthetné a munkerőpiaci aktivitást
Elmondta, hogy 2013-ban a magyarországi cégek 8,9 százaléka, ma viszont 33,1 százaléka jelezte, hogy nehézségei vannak a munkaerő-toborzás területén, bár ez még nem veszélyezteti a működőképességüket. Meglátása szerint az inaktívak, a közfoglalkoztatottak és a regisztrált álláskeresők között van még tartalék, ez országos szinten mintegy 300 ezer embert jelent, miközben jelenleg körülbelül 80-90 ezer álláshelyet kellene ténylegesen betölteni.

A legfőbb eszköz a kezelésre a pénz

Cseresnyés Péter úgy fogalmazott: a munkaerőhiány kezelésében a legfőbb motivációs eszköz a pénz. A kormány és a munkavállalók, illetve a munkáltatók tavalyi megállapodása alapján ezért is emelkedett és emelkedik tovább jelentős mértékben a minimálbér és a garantált bérminimum, de az e feletti bérszinteknek is növekednie kell, amit a szociális hozzájárulás fokozatos csökkentésével is ösztönöz a kormányzat.

Kifejtette, hogy a munkaerő területi mobilitásának növelése, a lakhatást könnyítő intézkedések bevezetése, a közfoglalkoztatás rendszeréből a munkavállalók átvezetése a versenyszférába, illetve a szakképzési rendszer minőségi fejlesztése területén nyújt további segítséget az állam a munkaerőhiány kezelésében.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo