Ma Magyarországon 4,4 millió munkavállaló van - számuk decemberben 137 ezerrel nőtt, és nem a közfoglalkoztatottak körében -, de még így is 1-1,2 millió ember az államtól kapja a fizetését, ami elég nagy terhet jelent - mondta a tárcavezető. Hozzátette: Magyarországon az összes foglalkoztatott 20 százaléka dolgozik az állami szférában, miközben a visegrádi országokban ez az arány 13 százalék, Németországban pedig 8 százalék. A következő öt évben "keményen csökkenteni kell" az állami munkavállalói létszámot - jelentette ki a miniszter.
Lázár János azt mondta, van értéke annak, hogy növekszik az adófizetők száma, amiben döntő szerepe van a munkaalapú társadalomnak. A kormánynak az a célja, hogy "jelentősen csökkentse a közfoglalkoztatottak számát piaci munkahelyekkel". (A Policy Agenda friss elemzése szerint a program leépítése is komoly gondokat okozhat.)
Lázár János a vállalkozói-gazdasági fórumon kitért a versenyképesség kérdésére. Megítélése szerint javítani kell az állam versenyképességét "a bürokrácia és a bürokraták csökkentésével", a társadalom versenyképességét a hatékonyabb munkával és a munkaerő képzésével, a gazdaság versenyképességét technológiai fejlesztésekkel.
Magyarország versenyképességét 20-30 éven át az alacsony bérű munkaerő jelentette, aminek véget kell vetni, és béreket kell emelni - jegyezte meg, tarthatatlannak nevezve, hogy mintegy egymillió munkavállaló minimálbéren van bejelentve az országban.
A bérmegállapodás, a minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos növekedése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt az átlagkeresetek 10 százalékos emelkedését sem zárják ki ebben az évben az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagáltak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint pedig nem kizárt, hogy a kormány nyitott az év elejétől élő után további járulékcsökkentésre, így a tavalyi bérmegállapodást újra lehetne nyitni és egy nagyobb lépésben gondolkozni.
Bár a munkaerőhiány kezeléséhez szükség van rá, a kis cégek számára súlyos terhet jelent az emelés, akár munkaidőcsökkentés, túldolgoztatás, vagy a fekete gazdaság növekedése is lehet a válasz a GKI elemzői szerint.
