hirdetés

Van jó megoldás a kötelező béremelés okozta költségnövekedésre?

Azt mondják, hogy „egy bűvész sosem árulja el a titkát”. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban ez másképp alakult. A cégek arról is nyilatkoztak, hogyan kerülik el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.
hirdetés

A vállalati átlag tekintetében a normák emelése számít a „legnépszerűbb” technikának a kötelező béremelések okozta költségnövekedés mérséklésére, csaknem minden harmadik cég emelte a normát. Ez nem meglepő, mivel így oldható meg legegyszerűbben, hogy az alkalmazottak munkaideje (így össztermelése) se csökkenjen, s ezzel párhuzamosan a munkáltató is eleget tegyen törvényi kötelezettségeinek. A vállalatok negyede emellett kölcsönzött munkaerő alkalmazásával igyekezett enyhíteni a terhet. Ezeken túlmenően a vállalatok 14-19%-a csökkenti a hivatalos munkaidőt (mellyel a szürkén foglalkoztatottak száma nő), vagy más munkakörbe sorolja alkalmazottait, vagy csökkenti a cafeteriát és embereket bocsát el.

A kötelező béremelések okozta költségnövekedés csökkentése érdekében alkalmazott technikák (százalék, 2017. február) - Kép: GKI

A vállalatok mérete szerinti bontásból jól kirajzolódik, hogy szinte minden cég 1-nél több technikát alkalmaz.  A 250 fő alatti cégek „közkedveltje” a normák emelése, ami a vállalati létszám növekedésével egyre jelentősebb (28-39%). A nagyvállalatok (250 fő felett) 56%-a a munkaerő kölcsönzés mellett is döntött, így levéve magukról az alkalmazással kapcsolatos adminisztratív terheket és egyéb költségeket. A munkavállalók elbocsátása, illetve munkaidejük csökkentése legkevésbé a nagyvállalatokra jellemző döntés. A cafeteria csökkentése és az egyes munkavállalók „átsorolása” vállalati mérettől függetlenül hasonló népszerűségnek örvendett az egyes kategóriákban.

A kötelező béremelések okozta költségnövekedés csökkentése érdekében alkalmazott technikák, vállalati méret szerint (százalék, 2017. február) - Kép: GKI

Az ágazatok közül néhány kiemelkedő gyakorisággal alkalmaz egy-egy technikát. A követelményeket (teljesítménynorma) jellemzően a gép-, a fém- és a feldolgozóipar emelte (rendre 60, 49, 40 százalék), miközben az élelmiszer-, a könnyű, a vegyipar és a kereskedelem a vállalati átlag alatt maradt e tekintetben. A munkaerő kölcsönzés hasonlóan bevett módszerré vált a gép- és vegyiparban, illetve a kereskedelemben (27-30%). Az elbocsátásokat a könnyű- és élelmiszeripar (32-29) az átlagos szintnél gyakrabban alkalmazta, míg a cafeteria csökkentése inkább a fém- és vegyipar (40-41%) kedvelt technikája volt. A más munkakörbe sorolás a legintenzívebben az élelmiszeriparban (38%) volt megfigyelhető, azonban közkedvelt volt a könnyű- és vegyiparban, továbbá az üzleti szolgáltatásokat nyújtóknál (30-32%). A hivatalos munkaidő csökkentése az élelmiszer-, építőiparban és a kereskedelemben haladta meg az átlagos értéket.

A kötelező béremelések okozta költségnövekedés csökkentése érdekében alkalmazott technikák, ágazatok szerint (százalék, 2017. február) - Kép: GKI

Ami jól kirajzolódik, hogy a vállalatok több fajta technikát is alkalmaztak a minimálbér-emelés okozta sokk kezelésére. Ezen belül szerencsére legkevésbé az elbocsátásokkal élnek („mindössze” a létszám 1,7%-át érinti), inkább egyéb módszereket alkalmaztak. Ennek során arra törekedtek, hogy a korábban az idei évre tervezett béremeléseken belül maradjanak, s jusson még forrás a nem minimálbéres munkakörök béremelésére is. Másik fontos következmény, hogy a munkaerő felvétele helyett egyre inkább a kölcsönzött munkaerő felé fordulnak a vállalatok.

A kicsiknek fáj leginkább a béremelés
Minden cégre negatív hatással volt a kötelező béremelés, de minél kisebb a cég, annál nagyobb gondot okoz - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felméréséből.
hirdetés

Véleményvezér

Élelmiszer magánimport indult nyugatról, a sláger az ott jóval olcsóbb sajt

Élelmiszer magánimport indult nyugatról, a sláger az ott jóval olcsóbb sajt

Elsősorban a tartós élelmiszer és a vegyiáru az, amit ma már jóval olcsóbban lehet megvásárolni nyugaton, mint nálunk.
Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Úgy néz ki a csehek pont fordítva csinálnak mindent, mint mi, pedig a szankciós politika őket ugyanúgy érinti, mint minket.
Megfenyegették Hadházy Ákost

Megfenyegették Hadházy Ákost

A falusi szálláshely pályázatból kastélyt építő fideszes polgármester megfenyegette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?
Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Nagy vitatéma, hogy hasznosak-e az ársapkák, vagy nem. A benzin esetében nagy volt a bukta, de kérdés, mi lenne az élelmiszerek esetében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo