Elhalasztják a felvételt és a beruházásokat a cégek a béremelés miatt

Legalábbis ez derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet által készített legfrissebb, ma napvilágot látott felméréséből.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A több mint 3200 vállalat megkérdezésével készített felmérés szerint a cégek 29 százaléka elhalasztja a tervezett létszámbővítést az idén a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017. januári emelése miatt, 26 százalékuk a minimum felett keresők bérét emeli a bérfeszültségek elkerülése érdekében, 24 százalékuk pedig úgy döntött, hogy a tervezett beruházásokat halasztja el.

A béremelés miatt minden ötödik cég módosítja üzleti stratégiáját, elnapolja a korábban tervezett létszámfelvételt vagy beruházást. A cégek másik ötöde a mozgó bérek, jutalmak csökkentése mellett döntött. Nagyjából minden 10. vállalkozás módosítja a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át őket, csökkenti egyéb juttatásaikat, vagy elbocsátásokat hajt végre.

Nem oldja meg a béremelés a munkaerőhiányt
A munkaerőhiány növeli a bérigényt, ugyanakkor a termelékenység nem biztos, hogy megalapozza a magasabb fizetéseket. Ráadásul a jobb fizetés sem oldja meg a problémát.
Az elemzés szerint ezek a reakciók leginkább a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedők, a tisztán magyar tulajdonban álló, illetve a nem exportáló cégek körében gyakoribbak, illetve a cégméret szerint leginkább a mikrovállalkozásoknál. Ez utóbbiak 45 százalékánál például elmarad a tervezett létszámfelvétel. A kis-, közepes és nagy cégeknél ugyanez az arány 1–9 százalék között mozog. A tervezett beruházások elhalasztását a mikrovállalkozások 38 százaléka említette, míg a nagyobbaknál ez az arány 0 és 7 százalék közötti.

Az 50 és 249 alkalmazott közötti, illetve a 250 alkalmazott feletti cégek esetében nagyon csekély azok aránya, amelyeknél elmarad a tervezett létszámfelvétel, illetve elbocsátásokat hajtanak végre, elhalasztják a tervezett beruházásokat, részmunkaidős foglalkoztatásba helyezik át az érintett dolgozókat, vagy csökkentik az érintett dolgozók egyéb juttatásait, valamint mozgó bérét. Ugyanakkor a minimum felett keresők bérének emelését az 50–249 alkalmazott közötti cégek 93 százaléka és a 250 alkalmazott feletti cégek 98 százaléka vezette be vagy tervezi bevezetni.

A felmérés szerint a béremelésben érintett dolgozók munkakörének, feladatainak módosítását nem a mikrovállalkozások tervezik a legnagyobb mértékben, hanem az 50–249 alkalmazottal rendelkező cégek 46 százaléka. A minimum felett keresők bérének emelését legnagyobb arányban, 33 százalékban a kereskedelmi vállalkozások lépték meg vagy tervezik megtenni, tőlük kismértékben maradnak el a gazdasági szolgáltatók 27 százalékkal és az iparban tevékenykedő cégek 25 százalékkal, míg az építőipari cégeknél csupán 8 százalék ez az arány. Az elbocsátások végrehajtását az idén a legnagyobb, 14 százalékos arányban az építőipari vállalkozások tervezik.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo