A munkaerőpiacot jelentős mértékben érintő változtatások léptek életbe az év elején: 15 százalékkal nőtt a minimálbér, a szakmunkásoknak járó garantált bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedett. Az úgynevezett garantált bérminimumot annak az alkalmazottnak kell megkapnia, aki teljes munkaidőben legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ezzel párhuzamosan 5 százalékponttal csökkentek a munkáltatókat terhelő járulékok, 2018-ban ráadásul további béremeléseket és járulékcsökkentést ígér a kormány.
Hogy béremelésre szükség van, az nem kérdés - a kereskedelemben már tavaly is jól látszott, hogy enélkül lehetetlen megfelelő mennyiségű munkavállalót találni. A kereskedelmi szektor legnagyobb mértékű béremelését hajtotta végre a Lidl Magyarország 2016 nyarán. A multi 20 százalékos béremelést ad minden dolgozójának két lépcsőben. A kötelező emelés és a járulékcsökkentés úgy tűnik - ahogy elemzők ezt várták is - a nagyobb cégeknél hozott azonnali változást a bérezésben. Január elején már két nagy cég is bejelentette, jelentős béremelést kapnak a dolgozók.
A Fornettinél minden egyes alkalmazott egységesen évi bruttó 96 ezer forint – havi szinten bruttó 8 ezer forint – béremelésben részesül, ez a cégcsoport foglalkoztatottjainak 83 százalékánál 3-5,7 százalékos béremelést jelent. A cég közleménye szerint a megspórolt összeget osztják szét. A Fornetti a minimálbéremelésben és a járulékcsökkentésben alapvetően pozitív makrogazdasági lehetőségeket lát, felhívták ugyanakkor a figyelmet a piaci kihívásokra is: feltehetően például a beszállítók részéről jelentős díjemelést vonnak majd maguk után a kormányzati intézkedések.
„A kereskedelemben az állandósult létszámhiány, a nagy fluktuáció és a megnövekedett terhelés miatt nagy szükség van a jelentősebb béremelésre” – mondta Dr. Sáling József a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.
„A SPAR már 2016-ban is 4 milliárd forint bérfejlesztést hajtott végre és ez a szám 2017-ben eléri a 7 milliárd forintot, melyet a járulékcsökkentés csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig kompenzál, a nagy része saját forrás. A kevesebbet keresők kapják a legnagyobb emelést, a magasabb jövedelműek fizetése pedig szintén jelentősen emelkedik. A bér-feszültség elkerülése érdekében pedig kiemelt figyelmet fordítottunk a középvezetők bérének emelésére is.” - hangsúlyozta Maczelka Márk kommunikációs vezető.
A minimálbérek emelése önmagában 4,5%-kal emeli meg az átlagbért a GKI elemzése szerint. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6% körül alakulhat.
Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint és a kikényszerített béremelés miatt a feketegazdaság is erősödhet.