Úgy tűnik az egyszerűsített vállalkozási adót (evát) érintő idei változásokkal a kormány, s az érintett vállalkozói kör sem járt jól. Miközben a gazdálkodóknál maradó jövedelem érdemben (számos esetben a működőképesség határáig vagy azon túl) csökkent, a költségvetési bevétel a várt emelkedés helyett, zsugorodott...

A mindenütt látható hirdetésekből és most már a miniszterelnök levele kíséretében megkapott kormányprospektusból is szinte mindenki értesülhetett a munkahelyvédelmi akciótervről. Az intézkedések megvalósítása érdekében a 2013-as költségvetés tárgyalása közben érkezett törvénytervezetek és módosító javaslatok megszavazása alapjaiban tette kétségessé a büdzsé amúgy is ingatag sarokszámait. A parlamenti vita időszakában megfogalmazott aggodalmak, majd a Költségvetési Tanács most nyilvánosságra került újabb kétkedése után most egy újabb elemzés is arra figyelmeztet: vagy a mintegy 300 milliárd forintos költségvetési kiadással kalkuláló akcióterv részbeni feladásával kell majd számolni, vagy borul a jövő évi büdzsé. Ez viszont az újabb vállalati sarcok rémét vetíti előre.

Ügyvezetők! Új bevallási kötelezettség című cikkünk kapcsán egyik olvasónk azt kérdezte, hogy mi annak a külföldi állampolgárságú ügyvezetőnek a  magyarországi társadalombiztosítási jogállása, aki egyben a társas vállalkozás tagja.

Jól teszik a kis- és középvállalkozások, ha továbbra is a saját erejükre és képességeikre alapoznak, nem pedig a gazdasági környezet barátságosabbá válására. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken beterjesztett jelentése ugyanis új megoldásokat nem ígér gazdasági bajaink orvoslására. A dokumentum szerint fejlődésünk alapja és kerete az Új Széchenyi Terv, amely vonzó és megvalósítható jövőképet ad a következő évtizedre, s ennek középpontjába két egyszerű célt helyez: régiónkban nálunk legyen a legjobb élni, és vállalkozást működtetni. Mindezt pedig a foglalkoztatás bővítésével és a növekedés gyorsításával érjük el. Ezt már hallottuk, az eredményt pedig ismerjük.

Nem rajong az adómentes pálinkafőzés ötletéért Brüsszel, de magyar szakemberek szerint is jelentős károkkal jár a feketefőzés engedélyezése a magyar büdzsére, valamint a szeszipar szereplőire nézve.

Ügyvezetők! Új bevallási kötelezettség című cikkünk kapcsán egyik olvasónk azt kérdezte, hogy milyen jogszabály szerint nem lehet az adminisztrációt egyszerűsítő NY nyilatkozattal kiváltani az 1208-as és az 1258-as bevallásokat. Számos munkaviszonnyal és biztosítási jogviszonnyal rendelkező kisvállalkozó, egyéni társas vállalkozó ugyanis ezt adta be az év elején a NAV nyilatkozata alapján. Íme, a Saldo Zrt. adótanácsadó munkatársának válasza.

Újabb kkv-k kerülhetnek nehéz helyzetbe, mivel várhatóan nem csak az energiaitalok gyártói szembesülnek majd azzal, hogy újabb díjat vet ki rájuk a kormány. Szócska Miklós államtitkár korábbi nyilatkozata alapján ugyanis más élelmiszeripari termékeket is bevonhatnak a chipsadó hatálya alá.

Számos cég előtt felcsillant a remény a Legfelsőbb Bíróság döntése után, hogy pénzt lásson az adóhatóságtól. Azok is remélhetnek, amelyek 2006-os bevallásukban azért nem érvényesítették a helyi iparűzési adót mint társaságiadó-alapot csökkentő kedvezményt, mert valamely adószámlájukon tartozás mutatkozott, és azok is, amelyek akkor hibásan vonták le az iparűzési adót, és erre egy későbbi ellenőrzés során derült fény. Az egyetlen kritérium: 2006-ra vonatkozóan nem lehet nettó adótartozása a vállalkozásnak.

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

A politikai és jogalkotási értelemben hosszúra nyúlt második negyedév számos váratlan fordulatot tartalmazott és főként a gazdaság helyzete miatt a kormány munkatervétől eltérően több jogszabály is elkészült az elmúlt három hónapban.

Az országban csaknem száz helyszínen pénznyerő-automatákat üzemeltető dél-alföldi cégnél tárt föl 150 millió forintos adóhiányt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - tájékoztatta a NAV regionális sajtóreferense.

Az energiaadózás hatékonyabban járul hozzá az államháztartási hiány csökkentéséhez, mint az adózások más formái, és az éghajlat védelmét is jól szolgálja.

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.

A munkaadók szerint kedvező hatása lehet a tegnap bejelentett, a kisvállalkozások támogatását célzó intézkedéscsomagnak, és hozzájárulhat a feketemunka visszaszorításához. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint a munkahelyteremtéshez ez még nem elég, kevés, ha a gazdaság stagnál. Az elemzők a finanszírozási oldal bizonytalanságát hangsúlyozzák, sőt, a szuperbruttó kivezetésének elhalasztását is szükségesnek vélik a tervek finanszírozási oldalának biztosításához.

A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.

Közös álláspontra jutott a Bankszövetség és a kormány a pénzügyi tranzakciós illetékről. A Portfolio.hu információi szerint bővítik az adóalanyok körét, és csökkentik a készpénzes kifizetések felső határát.

Háromszázmilliárd forint értékű, a munka világát érintő, tehercsökkentő csomagban állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fidesz-KDNP-frakció. A kisadózók esetében egy tételes adó váltja ki az eddigi terheket, és hasonló lépés várható a 25 dolgozónál kevesebbet alkalmazó kisvállalkozóknál is.

Minden második szépségipari cégnél hiányosságot állapított meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága májusi ellenőrzéssorozatában, ezért 15 millió forintos bírságot szabtak ki az ellenőrök az érintettekre.

Tavaly havonta átlagosan 340 építőipari céggel szemben indult végelszámolás, az elmúlt három hónapban viszont már havonta 590 vállalkozás jutott erre a sorsra. „A felszámolásoknál még nem ilyen drámai a helyzet, de a végelszámolások 73 százalékos növekedése újabb problémákat vetít előre az ágazatban" - véli Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.

Nem tartja megfelelőnek az értéknövekedési illeték jelenlegi tervezetét a BDO vezető adótanácsadója. Gerendy Zoltán szerint az új adófajta egyszerűen túl bonyolult, túl sok lehetőséget hagy a jogvitára. Ráadásul nem ez az egyetlen új adónem, amellyel a gazdasági szereplőknek szembe kell néznie.

Tavaly 356 milliárd forint áfahiányt állapított meg az adóhatóság, emellett a pénzügyi nyomozók még 110 milliárd forintnyi adócsalást is felderítettek; mindez több mint a bevallott forgalmi adó 10 százaléka - mondta Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese.

Az Országgyűlés kormánypárti javaslatra fél évvel a bevezetése után máris megszüntette a katasztrófavédelmi hozzájárulást, mivel az indoklás szerint a gyakorlatban nem teljesítette a jogalkotó szándékát.

Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után - az elhúzódó gazdasági válságot is számításba véve - a félidős mérleg az, hogy az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika. Ennek árát pedig mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. Számba vesszük, mi történt évről évre. 2012-ben az év eleji költségnövekedéseket év közbeni adóváltozások egészítették ki, a stagnálás recesszióba fordulása pedig végképp padlóra küldheti a kkv-k egy részét.

A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.

A cégnyilvántartásban szereplő, kettős könyvvitelt vezető cégeknek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton május 31-ig kell megküldeniük a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján.

Az öt ellenőrzött fővárosi ügyvéd és ügyvédi iroda közül három nem adott számlát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőreinek - közölte a hivatal szerdán. Az adóellenőrök öt fővárosi ügyvéddel személyes konzultációra telefonon időpontot egyeztettek, ekkor az egyik ügyvéd még figyelmeztette is az inkognitóban lévő ellenőrt, hogy "a pénzt nehogy otthon hagyja".

Van olyan mobilszolgáltató, amely már közölte, hogy az új, perc alapú távközlési adót érvényesíteni fogja áraiban és a többi nagy mobilszolgáltató álláspontja is hasonló, azaz az ügyfelek emelkedő tarifákkal számolhatnak. Ugyanakkor a kis szolgáltatók némelyike lehetőséget is lát az új adó miatt átalakuló piacban.

Ma éjfélig lehet benyújtani a személyi jövedelemadó bevallásokat a tavalyi évről, és befizetni az adót. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Magyar Posta meghosszabbított nyitva tartással várja az ügyfeleket.

Valószínűleg mindhárom mobilszolgáltató az ügyfeleire terheli az új távközlési adót, miután az 2012-ben a szektort érintő különadóval együtt tetemesen növeli a szolgáltatók terheit. Konkrét számítások még nincsenek arra nézve, hogy ez mennyivel fogja növelni a kkv-k terheit, de Vadász György a Magyar Iparszövetség elnöke komoly kiadásnövekedésre számít.

Társasági adó, iparűzési adó, innovációs járulék, az energiaellátók különadója, a szakképzési hozzájárulás különbözete, hitelintézeti járadék, a korábban kettős könyvvitelt választó eva-alanyok egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallása. Május 31-ig ezekről a közterhekről várja az adóbevallást az adóhatóság. A személyi jövedelemadó bevallására pedig már csak egy hetük maradt az érintetteknek. A bevallások számos buktatót rejtegetnek, az odafigyelés tehát fokozottan ajánlott, hívja fel a figyelmet blog bejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.

Benyújtotta Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a távközlési adóról, a tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatokat az országgyűlésnek. Ezek szerint a távközlési szolgáltatók érvelése ellenére percalapú lesz a telefonadó és a bankszövetség véleménye sem talált meghallgatásra. Az új banki adónál nincs szó plafonösszegről.

Júliustól lesz telefonadó, jövő januártól tranzakciós illeték és biztosítási adó valamint háromkulcsossá válik a társasági adó. Az energia- és közműcégek társasági adója 30 százalékra nő. A cégeknek ötmillió forint felett kötelező utalni. A kormány a mai ülésén döntött több, a Széll Kálmán 2.0 és a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó kérdésben.

Egy jósnőt ellenőriztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-alföldi revizorai, a jóslással is foglalkozó asszony nem adott nyugtát a szolgáltatásról, és adószáma sem volt.

Több tízmilliárd forintos kérdés sikkadhat el azzal, hogy az adószakma és a vállalkozások egyelőre alig figyeltek fel egy tavaly kikristályosodott bírósági ítélkezési gyakorlatra. Ennek lényege: az adóhatóság jogtalanul tagadta meg a cégektől, hogy nettó adótartozás hiányában a helyi iparűzési adó összegével csökkentsék társasági adóalapjukat.

A pénzforgalom-alapú adózás bevezetése előremutató, ugyanakkor a levonási jognak a számla kifizetéséhez kötése uniós direktívába ütközhet.   

A pénzügyi tranzakciós adó bevezetését a jól nyomon követhető, elektronikus ügyletek arányának növelése kíséri, ami jelentős fehéredéssel járhat együtt más adónemeknél is. A telekom adó viszont több mint 2 forintos teher is lehet. A Széll Kálmán Terv 2.0 programban fellelhető gazdasági és pénzügyi célkitűzéseket az RSM DTM Hungary Zrt. elemezte.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy minden vezetékes és mobiltelefonálást, valamint internetforgalmat adóztasson meg, a tárca szerint az ebből származó bevétel elérheti a 40-50 milliárd forintot - írta az Origo hírportál minisztériumi forrásokra hivatkozva pénteken.

A régió más államaihoz viszonyítva érezhetően gyengült Magyarország megítélése a befektetők körében, bár többségük továbbra is elkötelezett Magyarország mellett, derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara konjunktúrajelentéséből. A gazdaságpolitika hiányzó kiszámíthatósága és a jogbiztonságba vetett bizalom erodálása jelentik a legnagyobb gondot a cégek számára.

Az egyszerűsített vállalkozói adókörbe (eva) tartozóknak csütörtökig, április 12-ig kell befizetniük az első negyedév utáni adóelőleget, bevételük 37 százalékát.

Rendkívül nehéz év lesz 2012 a vállalkozások számára. Az adók a GDP arányában két százalékponttal nőnek, miközben a piacok szűkülnek. Az összes közterheket figyelembe véve az állami költségvetés a nemzeti össztermék 38,5 százalékát központosítja, és osztja el újra. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint válságban indokolt az adóemelés, de a technikáján lehet vitatkozni.

A megemelt járulék és adminisztrációs terhek, illetve az állami megrendelések kifizetésének csúszása súlyos, a foglalkoztatásban is megjelenő válságot okozhat.

A pénzügyi tranzakciókat terhelő különadó közösségi szintű bevezetését sürgeti az Európai Unió (EU) kilenc tagországa, a pénzügyminiszterek levélben fordultak a soros uniós elnökséget ellátó Dániához az új adóteherről szóló tárgyalások felgyorsítását kérve - írta a Der Spiegel vasárnap.

A Kaposvár vállalkozóiból spontán módon szerveződött Kaposvári Cégszövetség csütörtökön benyújtotta a város vezetésének a kompromisszumos javaslatát a drasztikusan megemelt helyi építmény- és telekadó módosításáról, kezdeményezve egy rendkívüli közgyűlés összehívását az ügyben.

A gazdasági válság által egyik leginkább érintett terület a vendéglátás. A 2012. évi szabályozóváltozások - a jövedéki adó és az áfa emelése, a cafeteriaelemek változtatása és más egyebek - nagymértékben rontják az ágazat jövedelmezőségét. Az amúgy is csekély forgalom mellett a vállalati megrendelések, rendezvények száma is várhatóan drasztikusan csökken, ami további bevételkiesést jelent a vendéglátás szereplői számára. Tehetnek-e valamit a szektor vállalkozásai, hogy bevételeiket, illetve költségeiket optimalizálják, és ne lehetetlenüljenek el?

Balog Ádám adóügyekért felelős államtitkár szerint jövőre csökkentik a kkv-k terheit, ami azért is fontos lenne, mert a tapasztalatok szerint azok idénre is tovább növekedtek. Egyszerűsítésről is szó van, de ez sem látszik egyelőre.

Március elsején kezdheti meg az adóhatóság a személyijövedelemadó-bevallások alapján a magánszemélyeknek visszatérítendő jövedelemadó kiutalását. E bevallások közel negyede már elektronikus platformra került át tavaly, miközben az egy százalék sorsáról még mindig papíron, aláírással nyilatkozik az adózók többsége. 

Ezermilliárd forinttal többet, összesen 10 500 milliárd forintot kell beszednie idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Az áfa 2 százalékpontos növekedéséből származó többlet mellett pluszbevételt várnak a jövedéki adó, a termékdíj és a népegészségügyi termékadó változásától, valamint attól is, hogy módosul az illetékbevételek megoszlása a központi és a helyi költségvetések között.