Az újabb Széll Kálmán Terv érdekes eleme az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) helyébe lépő pénzforgalmi szemléletű adózás a mikro- és kisvállalkozások körében. Ennek lényege az lenne, hogy az adóalapot nem „bonyolult" eredmény-kimutatással, hanem csupán a bevételek és kiadások nyilvántartásával határoznák meg; e körben megszűnne a tőke- és a munkajövedelmek elkülönítése, a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatása is. (Az eva hatálya alá tartozóknak idén már lényegesen többet kellett fizetniük.)
"Az e havi bevételem egymillió forint. Összes kiadásom, benne a vállalkozás fejlesztésére vett új géppel hatszázezer forint. Az adóalapom tehát négyszázezer forint. Pont. Ha minden jól megy, a jövőben akár így is kiszámolhatják a magyar mikro- és kisvállalkozások a rájuk háruló közterheket", írja blogbejegyzésében Kalocsai Zsolt, aki szerint nem vitás, hogy a kis cégek drukkolnak e tervek megvalósulásáért, hiszen gazdálkodásuk sokkalta egyszerűbbé válna a jelenleginél.
Az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint ugyanakkor a megoldás számos dilemmát vet fel, ezek között elsőként emelendő ki az érintett vállalkozói kör meghatározása. Korábban olyan felvetéseket lehetett hallani, hogy az igénybe vételt térségekhez, iparágakhoz vagy éppen adott munkavállalói létszámhoz kötnék, ezek azonban súlyos igazságtalanságok lehetőségét hordoznák magukban. A tervezet alapján a mikro- és kisvállalkozások élhetnek majd az új adónem választásával, amely igen széles vállalkozói kört jelenthet, azonban a részletszabályozást meg kell várni - szögezi le Kalocsai Zsolt.
Az új rendszer lényege az lesz, hogy a gazdálkodást és az adókötelezettségek keletkezését nem a számlák, bizonylatok beérkezése szabná meg, hanem a tényleges be- és kifizetések megtörténte. „E felvetés annyiból kifejezetten üdvözlendő, hogy a pénzforgalom szerinti adófizetés a forrásszűkében lévő vállalkozások részére jelenthet könnyítést, valamint a tervezet lehetőséget teremt a beruházások, fejlesztések adóalapból történő levonására is. Jelenleg a fejlesztési tartalék tölti be a társasági adóalanyoknál azt a szerepet, hogy a cégek nyereségük egy részét 'félretehessék' négy éven belüli fejlesztésekre. A pénzforgalmi szemlélettel ez automatikusan lehetővé válik, hiszen a beruházásokra fordított kiadások azonnal csökkentik az adóalapot az ismertetett tervek szerint" - magyarázza Kalocsai Zsolt.
Az eva helyébe lépő új adó minden bizonnyal kiváltaná a nyereség- és osztalékadót, az áfát azonban - szemben a mostani evával - biztosan nem. A kormány ugyanakkor - szintén bizonyos vállalati körben - a pénzforgalom szerinti elszámolást az általános forgalmi adóban is lehetővé tenné. „Ez egyfelől nagyban javítaná a kisebb cégek pénzügyi helyzetét, hiszen nem kellene meghitelezniük az áfa összegét. Maga a kormányprogram is hangsúlyozza, hogy a pénzforgalom szerinti adófizetés a súlyos lánctartozások csökkentését is elősegítené, hiszen a jogszerűtlenül ki nem fizetett számlák után sem terhelné adófizetési kötelezettség a számlát kibocsátót. Másfelől azonban ez a megoldás azzal jár együtt, hogy a levonási jog is akkorra halasztódik, amikor az értékesített terméket vagy nyújtott szolgáltatást a szállítók számára kifizetik. Ez utóbbi az uniós áfadirektíva szemszögéből aggályos lehet" - véli Kalocsai Zsolt.
Mint ismeretes hazánkat éppen ezért marasztalta el az Európai Bíróság tavaly: a kormány meg is változtatta a vonatkozó szabályokat, és sor került mintegy 250 milliárd forintnyi, „bennragadt” adó visszatérítésére. Nem véletlenül jegyzi meg maga a kormányzati dokumentum is, hogy „a pénzforgalmi nyereségadózást a 2006/112/EK irányelv adta keretek között és meghatározott adóalanyi körben ki kell egészíteni pénzforgalmi áfa elszámolással".
