A vállalkozás 2000 óta tevékenykedik a szerencsejáték-iparban, játékadó-bevallási és -fizetési kötelezettségeinek 2011 októberéig eleget is tett. 2011 novembertől azonban sorozatos tulajdonosváltások történtek a cégnél, a játékadó-bevallások és -befizetések pedig elmaradtak. Az állandóan változó tulajdonosi kör igyekezett kibújni a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása következtében játékhelyenként 100 ezerről 500 ezer forintra emelkedő játékadó-fizetés alól - közölte a sajtóreferens.

Mivel azonban a pénznyerő-automatákra és játékhelyekre érvényes engedéllyel rendelkezett a kft., az engedélyeket pedig nem vonták vissza, a törvény által előírt játékadót minden megkezdett hónap után be kellett volna vallania, és meg kellett volna fizetnie.

A tájékoztatás szerint az ellenőrzést követően bírsággal és késedelmi pótlékkal is számolnia kell a társaságnak az adóhiány összege után. Az adóhatóság folytatólagosan, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt büntetőfeljelentést kezdeményezett. A törvény e bűncselekmény esetében akár nyolc év szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi - tudatta a sajtóreferens.

A magyar GDP tízszerese tűnik el évente

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.

Mint azt a Piac & Profit Online is megírta, Algirdas Šemeta az EU adóügyi biztosa a következő lépéseket emelte ki az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös uniós politika célkitűzései közül: az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítése, az EU-s adóazonosító jel bevezetése, automatikus információcsere, közös adózói karta és erőteljesebb fellépés az adóparadicsomi adótervezéssel szemben.