Nem csak energiaitalokra – Kiterjesztené a kormány a chipsadót

Újabb kkv-k kerülhetnek nehéz helyzetbe, mivel várhatóan nem csak az energiaitalok gyártói szembesülnek majd azzal, hogy újabb díjat vet ki rájuk a kormány. Szócska Miklós államtitkár korábbi nyilatkozata alapján ugyanis más élelmiszeripari termékeket is bevonhatnak a chipsadó hatálya alá.

2012. július 24.

A júliusban nyújtotta be a Parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt a törvénytervezetet, amelyben az energiaitalokat is bevonnák a népegészségügyi termékdíj körébe. Az energiaitalok cukortartalmuk alapján már korábban is a „chipsadóként" emlegetett adó hatálya alá tartoztak, azonban a gyártók a receptek megváltoztatásával kikerülték a díjtétel megfizetését.

„Most azokat vonjuk be a termékdíj hatálya alá, akik kitrükközték a díjtétel megfizetését, ilyenek az energiaitalok" - mondta el Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a HírTV Rájátszás című műsorában korábban. „Az egyik összetevőt úgy változtatták meg (taurint), hogy kikerüljenek az adó hatálya alól. Megyünk utána" - fejtette ki az államtitkár, aki azt is elárulta, hogy rövidesen nyilvánosságra kerül az új termékek köre, amelyekkel kibővítenék a chipsadót. "Próbálunk olyan, egészségteherrel járó termékeket bevonni a körbe, ahol a termék fogyasztása és a betegség kialakulása közötti kapcsolat egyértelmű" - nyilatkozta. A kormány az idei költségvetésben 20 milliárd forintos bevételt remél a népegészségügyi termékadóból. Május végéig 7,4 milliárd forint folyt be chipsadóból a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint.

Chipsadó: Kinek kell fizetnie?

Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. Az adót - akár az áfát - az eladó szedi be, majd az adóhivatal felé önadózással számol el. Nem kell adót fizetnie a kereskedőnek, ha évente 50 liternél, illetve 50 kilogrammnál kevesebb adóköteles terméket ad el. Az üdítőitalok adója literenként 5 forint, az energiaitaloké literenként 250 forint, a süteményeké kilogrammonként 100 forint, a snacké és az ételízesítőké pedig kilogrammonként 200 forint. Az adóból becslések szerint mintegy 20 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.

A sajtóban megjelent találgatások szerint olyan termékek is a chipsadó hatálya alá kerülhetnek, mint bizonyos margarinok, illetve az olyan növényi olajakat, zsírokat tartalmazó készítmények, amelyek transzzsírsav-tartalma meghaladja az egy százalékot. A magas transzzsírsav-tartalmat a gyártáshoz felhasznált részlegesen hidrogénezett növényi olajok okozzák. Az ipari gyártásban a növényi olajok részleges hidrogénezése során keletkeznek transzzsírsavak nagyobb mennyiségben. Ma már Magyarországon is kötelező feltüntetni az élelmiszerek címkéin az összetevő listában, hogy tartalmaznak-e részlegesen vagy teljesen hidrogénezett növényi olajat. Olyan javaslat is elhangzott a chipsadó kiterjesztésére, hogy azokra az élelmiszerekre is kivethetnék, amelyek zsírtartalma (húsfélék, húskészítmények) magasabb egy, a kormány által meghatározott értéknél.

Az új adótétel még nehezebb helyzetbe hozhatja a magyar élelmiszeriparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat, pedig már az idei évre vonatkozó adótörvények kihirdetésénél sokan figyelmeztették a kormányzatot, hogy a gazdasági fellendülés motorját adó kkv-szektor rendkívül nehéz helyzetbe kerülhet.

Többek között ez a felismerés vezethette a kormányt annak a „munkahelyvédelmi akciótervként" emlegetett gazdaságélénkítő csomagnak a meghirdetésére, amelyet július elején jelentett be Orbán Viktor kormányfő.

Milyen termékekre vonatkozik a (most még) a chipsadó

Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után 2011 szeptember 1-től népegészségügyi termékadót - a köznyelvben chipsadót - kell fizetni. Az üdítőitalok esetében a 25 százaléknál kisebb gyümölcstartalmú és deciliterenként 8 grammnál több cukrot tartalmazó terméket terheli az adó, az energiaitalokat pedig akkor, ha koffeintartalmuk deciliterenként meghaladja a10 milligrammot. nAz előrecsomagolt sütemények akkor adókötelesek, ha 10 dekagrammonként 4 dekánál több cukrot tartalmaznak. A sós snack után akkor fizetendő adó, ha 10 dekagrammonként 1 grammnál több sót tartalmaz. Az ételízesítőknél 10 dekagrammonként 5 gramm só az adózási határ. Az energiaitalokra vonatkozó szabályozás úgy módosulna, hogy nem elég, ha a taurint hagyják ki a gyártók a folyadékból, a viszonylag magas metil-xantin-tartalmú italok után is kell majd adót fizetni.