A júliusban nyújtotta be a Parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt a törvénytervezetet, amelyben az energiaitalokat is bevonnák a népegészségügyi termékdíj körébe. Az energiaitalok cukortartalmuk alapján már korábban is a „chipsadóként" emlegetett adó hatálya alá tartoztak, azonban a gyártók a receptek megváltoztatásával kikerülték a díjtétel megfizetését.
„Most azokat vonjuk be a termékdíj hatálya alá, akik kitrükközték a díjtétel megfizetését, ilyenek az energiaitalok" - mondta el Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a HírTV Rájátszás című műsorában korábban. „Az egyik összetevőt úgy változtatták meg (taurint), hogy kikerüljenek az adó hatálya alól. Megyünk utána" - fejtette ki az államtitkár, aki azt is elárulta, hogy rövidesen nyilvánosságra kerül az új termékek köre, amelyekkel kibővítenék a chipsadót. "Próbálunk olyan, egészségteherrel járó termékeket bevonni a körbe, ahol a termék fogyasztása és a betegség kialakulása közötti kapcsolat egyértelmű" - nyilatkozta. A kormány az idei költségvetésben 20 milliárd forintos bevételt remél a népegészségügyi termékadóból. Május végéig 7,4 milliárd forint folyt be chipsadóból a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint.
A sajtóban megjelent találgatások szerint olyan termékek is a chipsadó hatálya alá kerülhetnek, mint bizonyos margarinok, illetve az olyan növényi olajakat, zsírokat tartalmazó készítmények, amelyek transzzsírsav-tartalma meghaladja az egy százalékot. A magas transzzsírsav-tartalmat a gyártáshoz felhasznált részlegesen hidrogénezett növényi olajok okozzák. Az ipari gyártásban a növényi olajok részleges hidrogénezése során keletkeznek transzzsírsavak nagyobb mennyiségben. Ma már Magyarországon is kötelező feltüntetni az élelmiszerek címkéin az összetevő listában, hogy tartalmaznak-e részlegesen vagy teljesen hidrogénezett növényi olajat. Olyan javaslat is elhangzott a chipsadó kiterjesztésére, hogy azokra az élelmiszerekre is kivethetnék, amelyek zsírtartalma (húsfélék, húskészítmények) magasabb egy, a kormány által meghatározott értéknél.
Az új adótétel még nehezebb helyzetbe hozhatja a magyar élelmiszeriparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat, pedig már az idei évre vonatkozó adótörvények kihirdetésénél sokan figyelmeztették a kormányzatot, hogy a gazdasági fellendülés motorját adó kkv-szektor rendkívül nehéz helyzetbe kerülhet.
Többek között ez a felismerés vezethette a kormányt annak a „munkahelyvédelmi akciótervként" emlegetett gazdaságélénkítő csomagnak a meghirdetésére, amelyet július elején jelentett be Orbán Viktor kormányfő.