Ne dőljenek be neki!

A bűnbaknak kikiáltott csipsz és a valóság.

A hústermelés óriási tempóban nő világszerte, ökolábnyoma pedig nem csekély. Az állattenyésztés externáliái, kedvezőtlen környezeti hatásai azonban nincsenek beárazva a kész húsipari termékbe. Ezen változtatnának a zöldek.

Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert a népegészségügyi termékadót kiterjesztették a kommersz szeszes italokra is.

Keddtől, azaz február 18-tól hatályos az élelmiszerekben található, a szakemberek szerint komoly egészségkárosító hatású, úgynevezett transzzsírsav mennyiségére vonatkozó rendelet. Ennek értelmében tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.

A két évvel ezelőtt bevezetett népegészségügyi termékadó, közismertebb nevén chipsadó a sóspálcikák, chips-ek, mogyorók és egyéb sós nassolnivalók piacát drasztikusan csökkentette. A fogyasztás visszaesése a mai napi tart, de jelentős egészségügyi javulás ennek köszönhetően nem tapasztalható - véli a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma.

Ha ropogtatásról van szó, a magyarok leginkább a tejfölös ízeket kedvelik, a németek viszont a magyar paprikára voksolnak. A franciák és az angolok sósan szeretik a chipset, míg a lengyelek igazi ínyencek, ha burgonyaszeletekről van szó. A kontinensünkön Norvégiában fogy a legtöbb chips, míg mi magyarok igazán mértéktartóak vagyunk.

A magyarok fele szívesen kínálja vendégeit chipsszel, egyharmaduk pedig baráti összejövetelekre is burgonyás ropogtatnivalót visz. A tavasz és a jó idő miatt több programot szervezünk, több időt töltünk barátainkkal, ilyenkor szívesebben fogyasztunk sós snackeket is. A magyarok fogyasztását nem fogta vissza a chipsadó.

Az alkoholmentes hideg üdítőitalok szegmensének tavalyi nyertese – az ásványvíz mellett – a kiadós és kedvező áron elérhető szörp volt. A drágább üdítőitalok piaca megérezte a vásárlók kényszertudatosságát.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint nem változott érdemben a magyar lakosság só- és cukorfogyasztása a népegészségügyi termékadó hatására, míg az érintett ágazatok vesztesége jelentősen emelkedett.

Tíz százalékkal esett vissza tavaly a magyarországi üdítőital- és gyümölcsléfogyasztás - közölte a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége, amely szerint ezzel 2012-ben is folytatódott az alkoholmentes italgyártó ágazat mélyrepülése.

Újabb kkv-k kerülhetnek nehéz helyzetbe, mivel várhatóan nem csak az energiaitalok gyártói szembesülnek majd azzal, hogy újabb díjat vet ki rájuk a kormány. Szócska Miklós államtitkár korábbi nyilatkozata alapján ugyanis más élelmiszeripari termékeket is bevonhatnak a chipsadó hatálya alá.

A nagy sportesemények kapcsán a sör és a sós ropogtatnivalók forgalmának emelkedésére számítanak a gyártók, kereskedők. Az elmúlt hat év adatainak vizsgálata alapján azonban nem mutatható ki egyértelmű összefüggés a rendezvények és a vásárlások között.

A figurás édességekből már a valódi csokoládét, szaloncukorból egyre-inkább az ismert márkát választjuk. A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben azonban- bár a gyártók továbbra is odafigyelnek a minőségre, - fennáll a veszélye, hogy a fogyasztók az olcsóbb termékek felé fognak fordulni.

Október 20 a népegészségügyi termékadóról szóló törvény által meghatározott adófizetési kötelezettség bevallási határideje a havi, illetve a negyedéves áfa-bevallók részére - írja közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A megemelt áfakulcs és az önkormányzatok által kivethető települési adó is szerepel abban az adótörvényeket módosító javaslatban, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyújtott be péntek délután az országgyűlésnek. Nő az önkormányzatok által beszedhető ingatlanadó alapja. A népegészségügyi termékadót szabályozó törvénybe bekerült a cukrot tartalmazó sör is, a korábbi termékek közül csak az energiaital adója nem változik, az üdítőitalé, a süteményé, a sós snacké és az ételízesítő emelkedik.

Mától éles a chipsadó, a népegészségügyi termékdíj gyakorlati hatását azonban még csak találgatni lehet. Az ÉFOSZ szerint félő, hogy az újabb adóteher ellehetetleníti a kis- és középvállalkozásokat, és munkahelyeket szüntet meg. Emellett inflációs nyomást gerjeszthet, csökkentheti az ÁFA bevételeket, erősítheti az ágazatban tevékenykedő vállalakozások versenyképességét jelenleg is erősen veszélyeztető feketekereskedelmet, így összességében a társadalomra és a gazdaságra is kártékony hatást gyakorolhat.

Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után szeptember 1-től népegészségügyi termékadót - a köznyelvben chipsadót - kell fizetni.

Bár a lakosság kétharmada támogatja az új népegészségügyi termékdíj bevezetését, az úgynevezett chipsadót, a megkérdezettek többsége mégis szkeptikus a társadalmi hatást illetően - derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. kutatásából.