Mától egy egészségkárosítóval kevesebb

Keddtől, azaz február 18-tól hatályos az élelmiszerekben található, a szakemberek szerint komoly egészségkárosító hatású, úgynevezett transzzsírsav mennyiségére vonatkozó rendelet. Ennek értelmében tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.

Kikerülnek a transzzsírsavak – Kép: Pixabay

Az Európai Unióban Magyarország a harmadik olyan ország, ahol szabályozzák az élelmiszerek transzzsírsav-mennyiségét. A téma miatt margarinárkörképpel is jelentkező Mindenár.hu arra kereste a választ, hogy mik azok a transzzsírsavak, miért is veszélyesek az egészségre, és miben változnak a jövőben az élelmiszerek.

A Magyar Közlönyben már novemberben megjelent rendelet szerint a jogszabály azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra vonatkozik, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként a fogyasztónak szánnak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra azonban nem vonatkozik a szabályozás.

A rendelet 12 hónapos türelmi időt enged meg azoknál az előre csomagolt élelmiszereknél, amelyeket a jogszabály életbelépésekor már legyártottak, a gyártóknak és forgalmazóknak tehát egy évük van arra, hogy eladják a raktárkészletüket. (Az egészség fontos hívószó a fogyasztóknak!)

Mik is azok a transzzsírsavak?

"Az élelmiszerekben lévő zsírtartalom nem egyféle anyag, hanem sok zsírsav keveréke. Ez mindig az alapanyag függvénye, és az adott növényre vagy állatra jellemző" – mondta Bakos Mária, a Wessling élelmiszer-biztonsági üzletága szakértői csoportjának vezetője. Ezek a zsírsavak tehát többfélék is lehetnek, ha például megnézünk egy részletesebb tápértéktáblázatot, a zsírérték alatt több adat is szerepelhet. Ez szabályosan úgy néz ki, hogy a zsírtartalom megjelölés alatt szerepel a telített, az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya.

A transzzsírsavak ez utóbbi kategóriába, vagyis a többszörösen telítetlen zsírsavak közé tartoznak. Nagy részük az élelmiszerek feldolgozása következtében keletkezik úgy, hogy a szobahőmérsékleten hígan folyó növényi olajat hidrogénezéssel szilárd halmazállapotúvá alakítják. Így az ipar könnyebben fel tudja használni különféle élelmiszerek összetevőjeként. (Arról, hogy miként kerülnek ételeinkbe a transzzsírsavak, itt olvashat!) Ezek a zsírsavak feldolgozás után már nem távolíthatóak el az élelmiszerből, értékük csökkenését csak a technológia átalakításával vagy az alapanyag cseréjével lehet elérni. (A transzzsírsavak természetéről, viselkedéséről, a részletes jogi szabályozásról részletesen itt olvashat.)

Milyen veszélyt jelentenek a transzzsírsavak az emberi szervezetre?

Általános szakértői vélekedés, hogy a transzzsírsav minden más zsírnál komolyabb veszélyt jelent az egészségre, meszesedést , szív- és érrendszeri betegségeket okoz.

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány még 2008-ban kiadott közleménye szerint emeli az érelmeszesedést fokozó LDL-koleszterint, a trigliceridszintet, és csökkenti a védő HDL-t. A koleszterin káros befolyásolásán túl emeli az érelmeszesedést szintén fokozó gyulladásos fehérjék szintjét (TNF, CRP, interleukin–6), destabilizálja a szívizomsejtek membránját, ezáltal ritmuszavarokat, hirtelen szívhalált okoz.

Megdöbbentő adat, hogy a transzzsírsav-fogyasztás 2 százalékos emelkedése a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát 23 százalékkal emeli. Az alapítvány munkatársai szerint Magyarországon évente legalább 1000 ember halálát lehetne elkerülni, ha az ipari feldolgozás folyamán keletkezett transzzsírsavakat teljesen száműzni lehetne. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató-főorvosa a rendelettel kapcsolatos tavalyi, december 20-i sajtótájékoztatón elmondta, az intézet 2009 óta vizsgálja az élelmiszerek transzzsírsav-tartalmát.

Nyolcszázhúsz élelmiszerben vizsgálták a szóban forgó zsír mennyiségét, és a vizsgált termékek egyötödénél jóval magasabb volt a transzzsírsav a megengedettnél. Jellemzően a csokibevonóval készült termékek, a szaloncukrok és a cukrászsüteményeknél volt magas ez az érték – írta akkor az MTI.

Mi változik a rendelet értelmében? Mostantól már nem kell tartanunk a transzzsírsavaktól?

A termékek megjelenítése tekintetében – címkén, jelölésen – nem változik semmi, hiszen eddig sem kellett feltüntetni a transzzsírsavak arányát. Arra sem kell számítani, hogy a forgalmazók a jobb eladhatóság céljából ráírják a termékükre, hogy az már transzzsírsav-mentes, a törvény ezt ugyanis nem teszi számukra lehetővé – mondta Bakos Mária, aki a Wessling jelölési, címke-ellenőrzési területének hazai és nemzetközi szakértője is.

Ha a címkén szerepel, hogy a termék hidrogénezett vagy részben hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaz, és ez az összetevők felsorolásában elöl szerepel – ami azt jelenti, hogy az élelmiszerben abból van a legtöbb –, nagy valószínűséggel számíthatunk rá, hogy tartalmaz transzzsírsavakat – tette hozzá a szakember. Az élelmiszerek összetétele, tartalma azonban jócskán megváltozik, hiszen a transzzsírsavak mostantól nem lehetnek a megengedett szint felett.

„A boltok és kereskedők polcairól lassan eltűnnek a rendeletnek nem megfelelő termékek, így a kapcsolódó szolgáltatásokban is átgyűrűződik a kedvező hatás. Gondoljunk a vendéglátó és közétkeztető helyekre, ahol nagy mennyiségben használtak fel transzzsírsavat tartalmazó termékeket, rengeteg fogyasztóhoz közvetítve azokat. Így hamarosan remélhetőleg azok is biztonságban érezhetik magukat, akik ugyan tudatosan és odafigyelve vásárolnak, ám napközben nem az otthonról hozott ételeket fogyasztják” – mondta Bakos Mária, kiemelve, hogy a fogyasztók maximális biztonsága érdekében a hatóság rendszeresen végez ellenőrzéseket, viszont a gyártóknak, forgalmazóknak is elemi érdekük, hogy folyamatosan vizsgáltassák termékeiket.

Az Orbán-kormány kiütötte a chipspiacot
A két évvel ezelőtt bevezetett népegészségügyi termékadó, közismertebb nevén chipsadó a sóspálcikák, chipsek, mogyorók és egyéb sós nassolnivalók piacát drasztikusan csökkentette. A fogyasztás visszaesése a mai napi tart, de jelentős egészségügyi javulás ennek köszönhetően nem tapasztalható – véli a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma.

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo