A hétvégi családi és baráti összejövetelek fontos kelléke a sós ropogtatnivaló, ezek közül is a legnépszerűbb választás a burgonyachips: a kutatás során az 1400 megkérdezett fogyasztó közel negyede hetente, közel harmada pedig havonta fogyasztja. A heti gyakoriságú chipsfogyasztás főleg a fiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztályra jellemző. A kutatásból az is kiderül, hogy válaszadók nagyobb része mindenevő, azaz szívesen ropogtat a burgonyaszirmokon kívül magvakat, pereceket és puffasztott termékeket is. 17 százalékuk azonban kizárólag a mogyorófélékhez ragaszkodik.
A magyarok fele leginkább tévénézés közben eszik chipset, így teremtve meg otthon is a valódi moziélményt. Akkor is szívesen veszünk chipset, ha vendégeket várunk, illetve akkor is, amikor mi magunk megyünk vendégségbe. Egy izgalmas társasozáshoz az emberek harmada választja a burgonyaszeleteket, de utazáshoz is szívesen viszünk magunkkal chipset. A ropogtatás évszakonként is változik.
„Érdekes, hogy míg a mogyorófélék fogyasztása csak a téli időszakban ugrik meg, addig a burgonyachips az év során a november-december hónapok mellett nyáron is csúcsra tör. Igaz, míg mogyoróból egyes években akár másfélszeresére is nőhet télen az elfogyasztott mennyiség, a burgonyachips nyári és téli „csúcsfogyasztása” csak 15-20 százalékkal haladja meg szezonon kívülit.” – mondta el Szabó Gábor, a Chio termékeket gyártó Intersnack Magyarország piackutatója.
Sokan gondolják, hogy bűnös élvezet a sós snack fogyasztása, szakértők szerint azonban a kiegyensúlyozott étrendbe bőven belefér egy kis nassolás. „A józan mértéket nem meghaladó mennyiségű és gyakoriságú rágcsálnivaló fogyasztása nem ítélhető károsnak. Az egészséges táplálkozás mérsékelt és változatos étrendet jelent, ez nem zárja ki esetenkénti – akár heti néhány alkalommal történő – chipsfogyasztást sem. Ügyeljünk viszont arra, hogy hogy egyszerre csak 30-50 grammot fogyasszunk.” - tette hozzá Szabó S. András, egyetemi tanár, az Élelmiszerfizika Közhasznú Alapítványának kuratóriumi elnöke.
Nem jött be a chipsadó
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint nem változott érdemben a magyar lakosság só- és cukorfogyasztása a népegészségügyi termékadó hatására, míg az érintett ágazatok vesztesége jelentősen emelkedett. Az ÉFOSZ azt állítja, hogy “az élelmiszereket sújtó különadó hatására” a költségvetés áfa-, nyereség- és iparűzési adóbevétele jelentősen csökkent, a feketegazdaság megerősödött, míg az adó beszedésének költségei az államkasszát terhelték. Az intézkedés miatt több milliárd forint értékű tervezett beruházás hiúsult meg az ágazatban, az európai uniós támogatásokat visszamondták, megszűnt mintegy 1000 munkahely, különösen a hazai kis- és középvállalatoknál. A különadó ráadásul igazságtalan, hiszen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, ezért élelmiszerekre a jövedelmük arányában többet fordító társadalmi rétegeket fokozottabban sújtja – vélekedik a szövetség.
