A 2011. szeptemberben bevezetett Népegészségügyi Termékadó (NETA) drámai fordulatot hozott a korábban kb. évi 27 ezer tonnás sós snack piacon: az addig lassan, de biztosan emelkedő fogyasztás az adó hatására mostanra 16 százalékkal esett vissza. A Magyarországon gyártó cégek közül többeket drámaian érintett a NETA: egyikük már beszüntette termelését, mások pedig a 2011 előtti mennyiség 40-60%-át tudják csak értékesíteni.

A NETA befizetések nagy része édességek, szénsavas üdítőitalok és sós snackek értékesítéséből származik. Az érintett szektorok közül azonban a sós snack szakma járt a legrosszabbul, legyen szó akár az előállított késztermékről, a felhasznált alapanyag mennyiségről, vagy a foglalkoztatottak számáról.

A sós snackeket egyfelől ugyanis dupla akkora adó (250 Ft/kg) terheli, mint az édességeket vagy az üdítőitalokat. De a NETA nemcsak az adó mértékén keresztül érinti kirívóan kedvezőtlenül a sós snack szakmát: az édesipari és üdítőipari termékek nagy része ugyanis olyan nemzetközi gyártóktól származik, amelyek árbevétele részben más, NETA-mentes termékkörök értékesítéséből, vagy NETA-köteles termékek exportra történő gyártásából származik, így az adóterhet a legtöbb esetben egy nagyobb, vállalati összárbevétel viseli. A sós szakma azonban jellemzően családi tulajdonú, csak snacket és csak a hazai piacra gyártó vállalatokból áll, amelyek semmilyen más tevékenységgel nem tudják kompenzálni az aránytalanul magas adót és a piac zsugorodását.

Mindezek mellett kérdéses az is, hogy a sós snack piac csökkenése közelebb vitt-e a Népegészségügyi Termékadó eredeti céljához, azaz a lakosság egészségesebb táplálkozásához. A magyarok ugyanis egyfelől már a törvény életbelépése előtt is a legkevesebb snacket elropogtató európaiak közé tartoztak (2,6 kg/fő/év), így a sóbevitelünk mindössze 1,3 százaléka származott a ropi, mogyoró, chips formájában elfogyasztott sóból. Az értékesítés csökkenése így eleve csak nagyon korlátozott hatást gyakorolhatott a táplálkozásunkra. A Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma más szakmai szervezetekkel közösen végzett számításai szerint sóbevitelünk végül csupán 0,14 százalékkal csökkent a sós snackek fogyasztásának visszaszorulása révén.

Az egy főre eső éves sós snack fogyasztás és az egyes országok testtömeg indexének összehasonlítása egyébként is azt támasztja alá, hogy az egészséges táplálkozás és a snackfogyasztás mértéke között valószínűleg semmilyen összefüggés sincs. Magyarország pl. magas indexet és alacsony fogyasztást mutat fel, Románia viszont az EU legalacsonyabb BMI indexét és szintén alacsony fogyasztást. Ugyanakkor az európai csúcsfogyasztó norvégoknál nagyon alacsony a testtömeg index, míg a szintén sok snacket ropogtató britek elhízottnak számítanak.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) tavasszal kiadott közleménye szintén rávilágított, hogy nem változott érdemben a magyar lakosság só- és cukorfogyasztása a népegészségügyi termékadó hatására, míg az érintett ágazatok vesztesége jelentősen emelkedett.