Bár a hagymás-tejfölös chips 1997-es bevezetésekor parázs vita alakult ki a szakemberek körében arról, mennyire tetszik majd a magyaroknak egy erős, hagymás illatú termék, hamar élre tört hazánkban a hagymás-tejfölös íz. Ma ez az abszolút favorit, hiszen a fogyasztók 30 százaléka választja a balatoni nyarak lángosaira emlékeztető ropogtatnivalót.
A második helyen a sós ízesítés áll, ezt a vásárlók negyede választja. A paprikás íz kicsit lemaradt a népszerűségi listán hazánkban, csak a dobogó harmadik helyét foglalja el. Nem úgy Németországban, ahol a paprikás chips az elfogyasztott mennyiség 60 százalékát adja ki. A német piac abszolút kedvence az „Ungarisch”, a magyar paprikával készült burgonyaszelet, amely az ország teljes fogyasztásának közel 20 százalékát teszi ki. Svájc és Horvátország is nagy paprikarajongók, itt a vásárlók fele választja a magyaros ízvilágot idéző chipseket. Anglia és Franciaország a sós-chips rajongók táborát erősíti.
Meghökkentő ízek
Európa íztérképe igen tarka, gyakran a szomszédos országok ízlése is merőben eltér egymástól. Romániában a sült csirkés a második legkedveltebb íz, a magyar fogyasztók viszont erre a variációra nemet mondtak. A lengyelek bátor kísérletezetőkként színesítik a térképet, népszerűek náluk az olyan ízesítések is, mint például a kebabos, gombás, natúr sertéssültes, de jamaikai ízvilágot idéző chipset is találhatunk náluk a polcokon. A csípős paprika ízesítésű termékek sem mindenhol népszerűek, hazánkban például a fogyasztók kevesebb, mint 5 százaléka választja ezt az ízt, igaz, a dél-alföldi régióban ez az arány sokkal magasabb. „Bár a magyarok is szívesen próbálnak ki izgalmasabb ízesítésű chipseket, minta a kapros, kolbászos, tormás és sonkás, egy idő után visszatérnek az abszolút kedvencekhez” – mondta el Szabó Gábor, az Intersnack Magyarország piackutatója.
Nem a chipstől hízunk
Az éves chipsfogyasztás Európa északi és észak-nyugati részén a legmagasabb, a dobogó első helyén a norvégok állnak 2,9 kg-mal. A chipfogyasztás Európában a második legalacsonyabb hazánkban, évente csupán 300 gramm. A magyarok tehát igazán visszafogott chipsfogyasztók az európai 1100 gramm/fő/év átlaghoz képest: egy főre átlagosan napi 0,9 g chips jut, ami sóbevitelünknek csak a 0,1%-át adja. Meglepő adat, hogy a chipsek sótartalma körülbelül fele a kolbászénak. A hazai piacvezető termékek nem tartalmaznak mesterséges ízfokozót, színezéket vagy tartósítószereket sem. Bár sokan összefüggést latnak a chipsfogyasztás és az elhízás között, az egyes országok egy főre eső fogyasztása és átlagos BMI (testtömeg) indexének összehasonlítása ellentmond ennek.
