A kormányzat jelentős költségvetési bevételre számít az új adóból: a Széll Kálmán tervben 20-40 milliárdról szólnak, amiből többek között az orvosi rezidensek itthon tartását támogatnák. A törvény megálmodói szerint a különadó lépés az egészségesebb társadalom irányába is. (Bár a magyarok többsége nem hisz a chipsadó egészségügyi hatásában.)
Az iparágak szereplői viszont versenyhátrányról beszélnek: azok a hazai gyártók, amelyek csak itthon tevékenykednek, kénytelenek elszenvedni a plusz terhet, míg a multinacionális cégek adózásukat a telephelyeik között akár optimalizálni tudják.
Kérdés, hogy a gyártók, hogyan reagálnak az új teherre. Amennyiben a vevőkre terhelik, jelentősen nőhet a termékek ára. Ha a gyártási folyamatnál alkalmazkodnak a megszorításokhoz, a megszokott ízeket veszítjük el. De vajon mennyivel egészségesebb az aszpartammal édesített termék, miközben az édesítőszer esetleges káros hatásairól Európa-szerte folynak kutatások, vagy a margarin, amelyről szintén megoszlanak a vélemények.
Az Élelmiszer-feldogozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint félő, hogy a különadó miatti esetleges áremelés különösen hátrányosan érintené az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat.
Fizess, ha édes vagy, ha sós!
Szeptember 1-jétől bűnhődnek a cukros és sós termékeket gyártók, valamint a magas koffeintartalmú valamint az alacsony gyümölcstartalmú cukros italokat előállítók. A határ a 25 százaléknál kisebb gyümölcs- és deciliterenként 8 grammnál több cukortartalom, a decinként 10 milligrammnál magasabb koffein, a 10 dekagrammonként 4 dekánál több cukor az előrecsomagolt sütiknél, a sós rágcsálnivalók után pedig akkor fizet a gyártó (vagy a hazai piacon a terméket először forgalomba hozó cég) ha az 10 dekagrammonként 1 grammnál több sót tartalmaz. Az ételízesítők sem képeznek kivételt: 10 dekagrammonként 5 gramm só a határ.
Az üdítőitalok adója literenként 5 forint, az energiaitaloké literenként 250 forint, a süteményeké kilogrammonként 100 forint, a snacké és az ételízesítőké pedig kilogrammonként 200 forint, írja a Pénzcentrum.
Az (ÉFOSZ) már korábban tiltakozott a népegészségügyi termékadó bevezetése ellen. Elhibázottnak és elhamarkodottnak tartják az élelmiszer különadó bevezetését, amely veszélyezteti az ágazat jövőjét. Szerintük valódi szakmai vita és hatásvizsgálat nélkül született meg a ma hatályba lépő döntés. Az évek óta zsugorodó hazai élelmiszeripar érdekeit képviselő ÉFOSZ szerint a különadó nem fogja biztosítani az elvárt bevételt a központi költségvetés számára, ugyanakkor az élelmiszerek fogyasztói árának további növekedéséhez és hazai munkahelyek megszűnéséhez vezet.
Már így is drága
2007 óta csökken az élelmiszer termékek eladása és 2010 májusa és 2011 májusa között az élelmiszer árak 8,6 százalékkal emelkedtek – a cukor ára például 66 százalékkal nőtt. Míg Magyarországon az uniós tagállamokban alkalmazható maximális mértékű, 25 százalékos áfa terheli az élelmiszereket, számos országban 0 vagy 5 százalékos kulcsot alkalmaznak, az árak mérséklése érdekében.
