A jelenlegi kormány egyik legfontosabb választási ígérete volt, hogy adómentessé tegye az otthoni élelmiszertermelésből, illetve pálinkafőzésből származó jövedelmeket. A 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány első intézkedései között volt, hogy a gyümölcspárlatok készítését ötven literes mennyiségig kivonta az illetékfizetés hatálya alól.

A GazdaságTV riportja szerint azonban Brüsszel nem rajong az ötletért, mivel az intézkedés - a szeszes italok jövedéki adójának csökkenése miatt -  az európai büdzsét is negatívan érinti. Pontos számok ugyan nincsenek azzal kapcsolatban, hogy a magyar befizetésekben ezzel mekkora hiány keletkezett.

„Az Európai Unió sérelmezte, hogy Magyarország egyoldalúan változtatott a házi-, illetve bérfőzésben készült ötven literes mennyiség alatti pálinka jövedéki adó vonzatán" - mondta a GazdaságTV-nek Szirmai S. Péter a Figyelő újságírója. „Nagyon érzékeny pont ez a jövedéki adó változás, hiszen ez az EU egyik legfontosabb bevételi forrása az ÁFA mellett" - mondta a gazdasági újságíró.

Több olyan európai (elsősorban balkáni) ország van, ahol engedélyezett a „feketefőzés", Magyarországon azonban ezt a második világháború után betiltották. A Gazdaság TV szerint az adómentes pálinka a feketegazdaság szereplőinek is felkeltette a figyelmét, akik jelentős haszonhoz juthatnak az így főzött szeszesital forgalmazásával. „Arról van szó, hogy ha véletlenül több pálinkát főznek, mint a megengedett mennyiség, ami után már tényleg kéne ÁFÁ-t és jövedéki adót is fizetni, akkor sokszor ezek után sem kerül be a pénzösszeg a költségvetésbe, hanem feketepiaci csatornákon kereskedelmi forgalomba kerül. Az ok egyszerű, mivel nem lehet zárjegyet nyomtatni a pálinkára, üvegballonokban szállított pálinkamennyiségről van számlája a kocsmárosnak, így annak pótlás illegálisan kerülhet oda" - indokolta Szirmai.

A feketepiaci árelőnnyel nem tudják felvenni a legális szeszipari cégek felvenni a versenyt, ráadásul így a magyar, - és az uniós - büdzsé jelentős bevételtől esik el.