A német és más külföldi befektetők helyzetértékelése 2012 elején jóval kevésbé derűlátó, mint egy évvel korábban. Ez egyaránt érvényes a gazdasági helyzetre és várakozásokra valamint az általános befektetési és üzleti környezet megítélésére is. Ez derül ki a Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idei konjunktúra-felméréséből.
A romló gazdasági kilátások fő oka a világgazdaság lassulásában rejlik, amely súlyosan érinti az erősen exportra utalt magyar gazdaságot. A vállalatok két harmada rossznak ítéli az ország gazdasági helyzetét, 2012-re pedig a cégek több mint a fele romló gazdasági helyzetre számít.
A saját üzleti helyzetet és az arra vonatkozó idei kilátásokat is rosszabbnak tekintik, mint a tavalyi felmérésben: a cégek csupán 27 százaléka számol az idén javuló üzletekkel, miközben 24 százalékuk romló helyzettől tart. A magyar dolgozók képzettsége, motivációja és termelékenysége a korábbi évekhez hasonlóan jó minősítést kapott az idén is, a munkaköltségek tekintetében kiegyensúlyozott az értékelés. Több más, fontos területen azonban romlott az általános befektető környezettel való elégedettség. Az idei válaszok alapján a gazdaságpolitika hiányzó kiszámíthatósága és a jogbiztonságba vetett bizalom erodálása jelentik a legnagyobb gondot a cégek számára. (Nőhetnek a bruttó, de csökkennek a reálkeresetek és a cégek jelentős része trükközni kényszerül majd idén.)
A kiszámíthatósággal a megkérdezettek két harmada „nagyon elégedetlen”, további 23 százalék „elégedetlen” – gyakorlatilag senki nem volt „elégedett”. Hasonló mértékű elégedetlenség mutatkozik a jogbiztonság, a közbeszerzések átláthatósága és a korrupció visszaszorítása tekintetében is. A felmérés szerint eddig nem hozott kielégítő eredményeket a kormány adópolitikája. A cégek csaknem két harmada elégedetlen az adóterhek mértékével – ezen belül minden második cég nagyon elégedetlen. Ez jelentős romlást jelent a tavalyi válaszokhoz képest. A leggyakrabban kifogásolt tényezők tekintetében egyébként alig tapasztalható különbség az egyes ágazatok között.
A befektetők kitartanak
Sefer Stevan, a DUIHK elnöke szerint eddig csak kis mértékben teljesültek a gazdasági szerepelők várakozásai egy új, beruházásbarát gazdaságpolitikára vonatkozóan.
– Ez a csalódottság tükröződik a befektetési feltételek idei minősítésében is – mondta a tanulmány bemutatása alkalmából. Szerinte több kérdésben a hirdetett – és a vállalatok által is támogatott – célkitűzéseknek ellentmondó intézkedések születtek, ez viszont közép- és hosszú távon veszélyezteti az ország versenyképességét és a munkahelyteremtést.
A gyengülő gazdasági kilátások, de az üzleti környezettel való elégedettség csökkenése is kedvezőtlenül érinti a beruházási és foglalkoztatási terveket. Csaknem minden harmadik cég a fejlesztési kiadások csökkentését tervezi, csak egy negyedük akar többet beruházni, mint tavaly. A létszámalakulás tekintetében a válaszok még enyhén pozitív foglalkoztatási trendet jeleznek, hiszen minden negyedik vállalat létszámnövelést tervez, miközben a cégek 20 százaléka elbocsátásokra készül. (A 2005-ben bevezetett, eredetileg pályakezdőknek szánt Start programcsalád korra vagy élethelyzetre való tekintettel segít bizonyos rétegek elhelyezkedésében.)
Kedvező, hogy a befektetők nagy többsége ma is kitart Magyarország mellett. A megkérdezettek 71 százaléka ma is Magyarországra hozná beruházását – ez az arány azonban jóval alacsonyabb, mint a korábbi években. A régió más országai lényegesen kedvezőbb értékelést kaptak, Magyarország relatív pozíciója számottevően romlott a tavalyi felméréshez képest. A legvonzóbb befektetési célpont a vállalatvezetők szerint Lengyelország, amelyet Csehország és Szlovákia követ. „Ez egy komoly jelzés a gazdaságpolitika felé, hogy több erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország ismét a régió egyik legversenyképesebb gazdasága legyen", mutatott rá a DUIHK elnöke.