Mostanra minden fronton egyértelmű: 2016 a cégek számára a munkaerőhiányról fog szólni. A vállalatok közötti küzdelem ráadásul európai szintre emelkedik, hiszen a magyar bérszínvonal most már nemcsak a magyar terméket teszi vonzóvá – valójában csak eladhatóvá –, hanem a munkaerőt is elvándorlásra ösztönzi. A béremelés egy ponton túl kigazdálkodhatatlan. Mi az, ami segíthet?

Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint ugyan a vendéglátásban munkaerőhiány van, de a szakácsok már keresnek annyit, amennyit Nyugat-Európában, a szakácsképzésen azonban javítani kell.

A hazai vállalkozások túlnyomó részének nem áll szándékában munkavállalót felvenni, így nem várható a szektorban a foglalkoztatás látványos javulása. Fizetésemelésre a kkv-k durván harmada készül, az ipari szektorban azonban ez közel minden második cégre igaz – derül ki a K&H kkv bizalmi index adataiból.

Ha túl vagyunk az első nagy lépéseken és beindul az üzlet,. akkor jön a következő nagy akadály: meg kell találni azokat az embereket, akik segítenek, hogy továbblépjünk, tovább növekedjünk. Csakhogy ezeknek a tehetségeknek a kiválasztása nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk, ezért a Yahoo igazgatóságána elnöke tanácsainak segítségével megmutatjuk, mit kell figyelembe venni a toborzásnál.

A munkát terhelő adók és járulékok csökkentését várják a kis- és középvállalkozások vezetői a magyar kormánytól – derült ki egy friss kutatásból. Szerintük ugyanis egyedül így lehet megoldani a most már a gazdaság növekedését fenyegető munkaerőhiányt.

A foglalkoztatási ráta növelése megoldást jelenthetne a munkaerőhiányra, mégis sok vállalatnál nincs a friss diplomások és az idősebbek bevonzására, illetve megtartására irányuló program. A Randstad Workmonitor felmérése szerint a magyar munkavállalók a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyek javulásával kapcsolatban.

Célzottan keresni kellene a "kulturálisan beilleszthető", külföldről érkező munkaerő bevonásának lehetőségeit az MGYOSZ munkaerőhiány orvoslására vonatkozó javaslata szerint. A szervezet emellett hatékonyságnövelést, aktív munkaerőpiaci eszközök bevetését és az elvándorlás megállítását szorgalmazza többek között.

A motivációhiány a céges növekedés nagy kerékkötője. És a munkaerőhiány. A magyar gazdaság versenyelőnye, hogy itt olcsóbb a munkaerő, nem lesz tartható, 21. századi leadership módszerekre kell váltanunk mielőbb - mondták szakértők a Piac & Profit által szervezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján.

A magyar diákok – nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók – 45 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a budapesti diákok között pedig 60 százalék az arányuk. Az aktív keresők mindössze 29 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén.

Hiába van meg már számos fiatalnál a diploma, nyelvtudás, ez még kevés ahhoz, hogy megfeleljenek a cégeknek. A cégek a gyakorlat-orinentált tudást, a kommunikációs és problémamegoldó képességeket és a céltudatosságot hiányolják.

Durva visszaesés figyelhető meg a balatoni településeken működő vendéglátó-ipari egységek kínálati árában. Egy év alatt 9 százalékkal csökkent az eladásra meghirdetett ingatlanok átlagos négyzetméterára. - derül ki az ingatlan.com adataiból. Bár a belföldi turizmus élénkült tavaly, az árcsökkenésben szerepet játszhat a vendéglátásban kialakult munkaerőhiány.

A magyar mikro- és kisvállalkozások 27-27 százaléka tervez létszámbővítést fél éven belül, és leginkább szakmunkásokra lenne szükségük. A mikrovállalkozások 15 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a harmada középvezetőknek is tudna munkát adni – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. friss kutatásából, amely szerint az érintett vállalkozások kétharmada szerint az átlagnak megfelelő fizetést kapnak az alkalmazottaik.

Egyre több cégvezető véleménye szerint a munkaerő hiány ma már a fejlődést akadályozza. Új beruházások mérlegelése során egyre gyakrabban merül fel a dilemma: vajon lesz-e elég ember a gyártósorokra, az üzembe, vagy a fejlesztési feladatok elvégzésére.

A cégek háromnegyedénél van betöltetlen állás – derült ki egy friss felmérésből, az állandó munkaerőhiány pedig 7-8 százalékkal, a fluktuáció további öt százalékkal csökkenti az árbevételt. Ennek ellenére a cégek még mindig nem foglalkoznak munkáltatói márkájuk kiépítésével, pedig csak alig tizedük tartja magát vonzónak a munkaerőpiacon.

Tarthatatlan a munkaerőhiány a Balatonon. A vendéglátósok szerint lehetetlen kitermelni azokat a béreket, amennyiért hazajönnének, egymás embereire vadásznak, cukrászt, szakácsot lehetetlen elcsábítani a szezonra – írta a Népszabadság.

A magyar vállalatok versenyképessége messze elmarad a kívánatostól Pitti Zoltán volt APEH-elnök szerint. Az okokat a szabályozók és ösztönzők területén kell keresni a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara Gazdaságpolitikai Tanszékének tudományos kutatója szerint.

A következő hónapokban is folytatódhat a bérnövekedés az elemzők szerint, a munkaerőhiánnyal párhuzamosan a cégek nagyobb fizetéssel csábítják a jelentkezőket, és próbálják megtartani dolgozóikat.

Külföldi vendégmunkások, diákok, szakképzetlen, kisegítő családtagok szolgálhatják ki a hazai nyaralóhelyeken a turistákat idén, mivel súlyos a munkaerőhiány az idegenforgalmi főszezon előtt, írja a Magyar Idők.

2016 a munkaerőhiány éve lesz a magyar gazdaságban, egyre több jel mutat erre. A számos ok és lehetséges kezelési megoldás közül úgy tűnik, a cégek részéről még mindig a bérek emelése lenne a leghatékonyabb megoldás – ha lenne miből.

Kevés a jelentkező, hosszú ideig tart a toborzás, a jó jelöltek felszívódtak. Átlagosan háromszáz jelentkezőt kell meghallgatni egy álláshely betöltéséért. A megváltozott viszonyok új toborzási módszereket követelnek meg a cégektől, hogy csökkentsék a kiválasztás költségeit.

A magyar munkavállalók jó fizetésre és kreatív feladatokra vágynak elvileg, valójában viszont már azzal is elégedettek, ha be vannak jelentve és nem kell sokat utazni. Valójában a cégeknek sem jó, hogy a dolgozók kompromisszumot kötnek.

Számtalan vállalkozást ellehetetlenítene a több szervezet által szorgalmazott 100 százalékos vasárnapi pótlék bevezetése – vélekedik az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A munkaadók egy része ugyanakkor támogatná, hogy jelentősen emeljék meg a pótlékot.

Több mint 1400 cég szűnt meg 2016 első negyedévében a magyar építőiparban, ez 20 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben, és 12 százalékkal elmarad a tavalyi azonos negyedévi adattól is. Az ágazatnak azonban még mindig nincs oka arra, hogy fellélegezzen. Látják ezt a vállalkozók is, az új cégek alapítása ugyanis csak szerény növekedést mutat.

A KSH adatai szerint 6 százalék közelébe csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon az első negyedévben. A Takarékbank és az Erste makroelemzői munkanélküliség további csökkenésére, éves szinten akár 6 százalék alatti munkanélküliségi rátára számítanak.

Még szövetkezetként indult a negyvenes években az UNIFERRO Kft., mára viszont már exportra is termelő vállalattá nőtte ki magát, amely a folyamatos innovációnak és etikus működésének köszönhetően hamarosan egész Európába szállít.

Egyre fokozódik a szakemberhiány a magyar gazdaságban és ezzel párhuzamosan a bérek is emelkedésnek indultak. Megmutatjuk, hogy a munkaerőhiánytól leginkább érintett ágazatokban idén kiknek áll a zászló.

Megduplázódott a szakmunkára és fizikai munkára jelentkezők száma a tavalyi évhez képest. De van is rájuk kereslet: több cég hirdet meg pozíciókat és csaknem 30 százalékkal nőtt a meghirdetett állások száma is - derül ki a Profession negyedéves jelentéséből.

A munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok javulásával párhuzamosan több szektorban is munkaerőhiány alakult ki az elmúlt hónapokban. A hivatalos adatok szerint a betöltetlen álláshelyek száma országszerte közel 60 ezer volt az idei év elején. A Magyar Outsourcing Szövetség szerint azonban a munkaerőhiány rugalmasan kezelhető, például a munkáltatók számára költséghatékony kiszervezési módszerekkel.

A fejlődő vállalatok körében egyre nagyobb az igény a a gyorsan bevezethető és egyszerűen használható üzleti megoldások iránt. De ki hozza létre a hatékonyságot növelő alkalmazásokat, ha már most égető az informatikai szakemberhiány?

Tombol a panelreneszánsz a kormányzati intézkedések és az uniós források hatására: az ingatlan a legnépszerűbb befektetés, az állami és banki lehetőségekkel tízmillió spórolható a vásárláson, és a CSOK erősen érezteti a hatását. Az áfacsökkentést nem érzik a vásárlók.

Az informatikai szakemberhiány egyre komolyabb méreteket ölt Magyarországon, a munkaadók egy része viszont el van tévedve, mit kéne ajánlani, hogy vonzó legyen.

Megszavazta az Országgyűlés a vasárnapi nyitva tartási tilalom eltörlését, így elméletileg már most vasárnap kinyithatnak az üzletek - és ennek nem mindenki örül. A boltzár végével ugyanis lépéskényszerbe hozta a kormányzat a vállalkozásokat, a boltoknak most a súlyos szakemberhiánnyal kell szembenézniük.

Továbbra is az Audi Hungaria és a Mercedes a legvonzóbb munkáltató a Randstad Award márkakutatás magyar eredményei szerint . Bár a hazai vállalatok az erős vezetés, pénzügyi stabilitás és képzési lehetőségek tekintetében jól szerepelnek a munkavállalók megítélése szerint, a dolgozók számára kiemelten fontos területeken, így a fizetés és a hosszú távú biztos állás terén erősíteniük kell.

Tovább erősítené a külföldi kamarákkal való együttműködést a duális képzésekben a kormány. A szakemberhiány legjobb orvosságának tűnő duális képzés egyszerűbbé is vált.

A kapitalizmus legvadabb időszaka tér vissza egyesek szerint – erről is szó esik az áprilisi Piac & Profitban. Emellett bemutatjuk a Fornettit alapító Palásti József új bizniszét, megnézzük, mi lett az egykor szárnyaló hazai élelmiszeriparból mára és felvillantjuk a befektetési alapok és állampapírok között folyó egyenlőtlen küzdelem kimenetelét.

A felsőoktatásba jelentkezők alig fele szerez diplomát, ennek oka csak részben az, hogy itthon nem megfelelő a kompetenciák felmérése. Nagyobb baj, hogy a hazai oktatásból teljesen hiányzik azoknak a készségeknek a fejlesztése, amelyekre a munkaerőpiacon egyre nagyobb az igény.

Idén újra erős, 5 százalékot meghaladó nettó bérnövekedésre számítanak az elemzők, akik szerint a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Az egyre súlyosbodó szakemberhiány a vártnál jobban is megdobhatja a kereseteket.

A munkatársat kereső cégek rendre abba ütköznek, hogy egy-egy állásra nem találnak alkalmas jelölteket. A jelenség nem új keletű, különösen a meghirdetett IT és mérnöki állások esetében már évek óta jellemző. Az egyre több szakmában jellemző helyzet azonban kezd általánossá válni, és emiatt drámai következményekkel fenyeget. Szakemberek szerint a megváltozott munkaerőpiaci viszonyok újfajta stratégiát igényelnek mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről.

Úgy tűnik, elhúzódó szakemberhiánnyal kell szembenéznie a cégeknek, ezért egyes ágazatokban már a bérek emelésével csábítják a dolgozókat a munkaadók – derült ki a Manpower felméréséből.

Növekedésben gondolkodnak a cégek, a magyar vezetők pedig még a globális hangulatnál is optimistábbak a PwC legújabb Magyarországi Vezérigazgató Felmérése szerint. Gátat leginkább a szakemberhiány vethet a nagy terveknek.

A foglalkoztatás bővülésére és a munkanélküliek számának további csökkenésére számítanak elemzők, akik szerint nem lehetetlen, hogy idén hat százalék alá is „benéz” a munkanélküliségi arány. A növekedést a szakemberhiány fenyegeti.

Abban állapodott meg a kormány a munkaadókkal, hogy idén nem lesz kötelező bérajánlás. Az indoklás szerint mivel a munkaerőpiac egyes területein komoly szakemberhiány jelentkezik, ezért a bérek emelkedése várhatóan jelentősebben szóródik majd ágazatonként.

Sztrájkkészültségben a Tesco alkalmazottai. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete elküldte a cégnek a béremelésre vonatkozó javaslatait. Ha két héten belül a bértárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor lehetséges, hogy a dolgozók sztrájkolni fognak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 19-én közzétett adatai szerint decemberben 5,7, a tavalyi év átlagában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva decemberben 6,0, az egész évben pedig 4,5 százalékos volt az emelkedés.

Míg néhány éve a magyarországi vállalatok arra panaszkodtak, hogy a magyar munkaerő röghöz kötött, és még egyik városból a másikba sem könnyű elcsábítani, mára kifejezetten mobilakká váltak a magyarok. Szakképzettek és friss diplomások egyaránt tőlünk nyugatabbra keresik a boldogulást. Anélkül, hogy kísérletet tennénk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a KSH adata – amely szerint 2013-ban 350 ezer körül voltak az országot elhagyók – súlyosan alulbecsüli a kivándorlók valós nagyságát, a magyarországi kisebb és nagyobb cégek egybehangzó véleménye alapján kijelenthetjük: egyre nagyobb a gond a hazai munkaerőpiacon. A jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja.

A ma működő félmillió kis- és középvállalat adja a magyar gazdaság gerincét. Állandó problémákkal küzdenek, mint a munkaerőhiány, vagy az egyre élesebb árverseny. Mégsem vesznek igénybe szakértői segítséget, több mint felüknek még weboldala sincs és harmaduk egy fillért sem fordít marketingre.

A vártnál kedvezőbb lett a tavaly október-decemberi munkanélküliségi ráta - hívták fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közölt adatait kommentálva az elemzők, akik szerint várhatóan tovább csökken a munkanélküliség Magyarországon, a foglalkoztatás további növekedését már csak a szakemberhiány fékezheti.

Tavaly az álláskeresők kétharmada három hónapon belül elhelyezkedett - derül ki a Workania állásportál felmérésből. A válaszadók 36 százaléka már az első hónapban, 18 százalékuk 1-2 hónapon belül, míg 13 százalékuk a harmadik hónapban talált új állást.