Fokozódik a munkaerőhiány a magyar gazdaságban. A hazai gyártó vállalatok évek óta munkaerőhiánnyal küzdenek ez az állapot tavaly azonban már a szolgáltatási szektort is elérte. Már a szakképzettséget nem igénylő pozíciókat is csak nehezen sikerül feltölteni. A képzett mérnökökre is lasszóval kell vadászni, mert nincs elegendő munkaerő, aki van, az pedig nem kell a cégeknek.

A Központi Statisztikai Hivatal múlt év utolsó negyedévére vonatkozó adatai szerint az iparban közel 13 ezer üres álláshelyet tartottak nyilván, ezen belül a feldolgozóiparban több mint 12 ezer munkavállalót kerestek a vállalkozások, a humán egészségügyben és a szociális ellátásban összesen közel 7 ezer állást kínáltak, a kereskedelem és gépjárműjavítás területéről több mint 3 ezer dolgozó hiányzott, az információs és kommunikációs ágazatban pedig több mint 2 ezer állás volt betöltetlenül. Összességében több mint hatvanezer munkahelyre kerestek embert tavaly. Ez a szám a vasárnapi boltzár eltörlésével várhatóan még tovább fog nőni.

Tű a szénakazalban

A cégeknek tehát újabb és újabb eszközöket kell bevetnie a megfelelő jelöltek megtalálása érdekében. Egyértelműen nő a közösségi média szerepe és a passzív jelöltek megszólításának fontossága a toborzásban és a kiválasztásban, a vállalkozások 37 százaléka a közösségi médiát tekinti a munkaerő-keresés elsődleges terepének – derült ki a munkaerő-toborzók képzésével foglalkozó Social Talent felméréséből. A SnapChat (ami ágyékmutogató platformból lett a világ nagyjainak szócsöve) és a YouTube mellett most a közvetlen üzenetküldési szolgáltatás, a „messaging” került felívelő szakaszba.

Az ezer megkérdezett szakember szerint az első körben beazonosított jelöltek alig 28 százalékát keresik meg végül a cégek, közel háromnegyedük esetében nem az adott pozícióhoz illő jelölteket dobnak ki a kereső rendszerek. A megszólított 28 százaléknyi jelölt kétharmada viszont nem válaszol, vagyis újból csak alig negyedüknek van esélye a rövidített listára kerülésre. Ez azt jelenti, hogy közel 300 embert kell első körben beazonosítani és megszólítani ahhoz, hogy a végén legyen 1 sikeres jelölt, akit felvehet a vállalat. Mindez hatalmas felesleges erőfeszítést és többletmunkaidőt igényel a munkaerő-toborzóktól.

Kép: Fotolia

Miért nem sikerül elérni a jelölteket?

„Érdekes azt látni, hogy a magyarországi folyamatok mennyire szervesen illeszkednek a nemzetközi trendekbe – mondja Toldi Gábor, a Social Talent magyarországi partnere. – Növekszik az átlagos keresési idő, egyre több jelöltet kell megtalálni ahhoz, hogy a végén valamelyikük sikeresen betöltse az állást, bizonyos szakmákban pedig a jelöltek felszívódtak. A képzett munkaerő hiánya szakmánként eltérő módon és mértékben, de mindenhol gondként jelentkezik” – véli a szakember.

„A munkatárs-keresési idő megnövekedése annál is furcsább, mert ma már szinte mindenki elérhető – mondja Toldi Gábor. – Nemcsak hogy mindenkinek van mobilja, de a munkavállaló-korúak jelentős része állandóan telefon- és internetközelben, vagyis a nap szinte bármely pillanatában »vonalvégen« van. Ma az a sikeres, aki közvetlenül el tudja érni és meg tudja szólítani azokat, akik ha nem is feltétlenül tekintik magukat aktív álláskeresőnek, de megfelelő üzenettel mégis fel lehet kelteni az érdeklődésüket és megmozdíthatóak.”

Fel sem veszik

„Egyre inkább jellemző, hogy a megkeresett potenciális munkavállalók a keresett szakmákban már nem is reagálnak egy-egy megkeresésre, akár a vállalat toborzójától, akár egy ügynökség fejvadászától érkezzen is az“ – jegyzi meg Toldi Gábor. Ahhoz, hogy ezek a cég számára megfelelő, nem aktív álláskeresők érdeklődővé váljanak, a cégeknek sok a teendője.

„A cégeknek sokkal világosabban kell tudniuk megfogalmazni, kik is ők, mit képviselnek, milyen a személyiségük, és erre alapozva, pontosan mit is kínálnak, másrészt sokkal pontosabb, célzott keresést kell végezniük. Végeredményben tisztán kell látniuk, hogy kit és milyen üzenettel akarnak megszólítani és bevonni“ – mondja a szakember, aki szerint a jövőben változatlanul a közösségi média marad a jelöltek megtalálásának első számú terepe, különösen azok esetében, akik aktívan állást keresnek.

Bár a fizetős állásoldalak a jövőben is fontos szerepet játszanak, a Social Talent kutatása szerint azonban a hirdetések jelentős része nincs a keresőmotorokra optimalizálva, vagyis rákeresésnél az adott álláslehetőséget a keresőprogramok nem dobják ki találatként. A szöveges hirdetések mellett gyorsan felívelő ágban van a videós álláshirdetések száma, és erre itthon is egyre több jó példa van.

„Az új eszközöknek köszönhetően a jelöltekért vívott harc új platformokon folytatódik. Már rövidtávon is versenyelőnyre tehetnek szert azok a vállalatok, amelyek megértik ezt a változást, fejlesztik saját tudásukat, értik az új környezetet. és így befolyásolni tudják a megváltozott jelöltek által vezérelt munkaerő-piaci trendeket” – mondta Toldi Gábor.