Személyre szabott röghöz kötés

Mostanra minden fronton egyértelmű: 2016 a cégek számára a munkaerőhiányról fog szólni. A vállalatok közötti küzdelem ráadásul európai szintre emelkedik, hiszen a magyar bérszínvonal most már nemcsak a magyar terméket teszi vonzóvá – valójában csak eladhatóvá –, hanem a munkaerőt is elvándorlásra ösztönzi. A béremelés egy ponton túl kigazdálkodhatatlan. Mi az, ami segíthet?

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Tavaly év végén 9,3 százalék volt a munkanélküliek aránya az unióban, ami 2009 óta a legkedvezőbb arány, és itthon is egyre szebbek az adatok – egy év alatt 14,9 százalékkal csökkent az álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint –, még ha ebben a közfoglalkoztatás „kozmetikája” is benne van. Vagyis kontinensszerte csökken a munkakeresők száma, ami örvendetes volta mellett azt is jelenti, hogy még súlyosabb problémává válik a szakemberhiány.

Már kockázati tényező

Magasan a szakemberkérdést tartják a cégek a legsúlyosabb kockázatnak – derül ki a PwC 2016-os Vezérigazgató felméréséből. A globális kutatás szerint 23 százalékkal nőtt a probléma említése a tavalyi évhez képest, és a hazai cégvezetők 85 százaléka számára fenyegető a szakemberhiány. Rekordot döntött a Manpower Group 2015-ös felmérésében is a szakemberhiány említése: a megkérdezettek 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehezen talál megfelelő munkaerőt.

Mára nemcsak magasan képzett, nyelveket beszélő munkaerőből van hiány, hanem számos területen szakmunkásból is. A tehetséghiányra panaszkodó magyar munkaadók több mint fele úgy érzi, veszélyben a versenyképesség, termelékenység. Már nem is egy-két érintett területről van szó.

Kép: Fotolia

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke márciusban azt nyilatkozta, ma már ott tartanak, hogy az ország szinte minden részében, valamennyi építőipari alapszakmában a szükségesnél kevesebb a megfelelő képzettségű munkaerő. De komoly gond lesz például az informatikában is: egy a kormányzat részére készített friss tanulmány szerint 22 ezer informatikust tudnának felvenni a hazai cégek, és az IT-iparág fejlődése miatt ez a szám csak nőni fog. Egyre gyakrabban hallani az autóipari vállalkozások hasonló jellegű problémáiról is. A kőművesek, ácsok és vasszerelők, illetve a hegesztők, karbantartók, fényezők mellett a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, így a HR, a pénzügy, a termelés, a logisztika, a beszerzés, a minőségbiztosítás és a különböző mérnöki területek esetében is hasonló a helyzet. Olyannyira, hogy az állásközvetítők ma már nemegyszer fejvadásztechnikákat vetnek be, egyedi keresést folytatnak olyan állások esetében is, amelyek hirdetésére korábban tömegesen jelentkeztek az érdeklődők.

Ha a trend folytatódik, 2016 kritikus év lehet a magyar munkaerőpiacon. Eltűnhetnek azok az álláskeresők, akiknek mindegy, hogy hol, csak legyen bejelentett állásuk, illetve azok is, akik tapasztalataik és képességeik, képzettségük alapján próbálnak elhelyezkedni. A pályamódosítás irányát egyre inkább a külföldi sikertörténetek befolyásolhatják, így arra sem lehet számítani, hogy egy új karrier felkínálásával helyben tartható a munkaerő – olvasható Szólás T. Miklós HR-szakértő blogbejegyzésében –, így az, hogy a munkavállalók egy jelentős része válogathat az ajánlatok között, akár fehérítheti is a munkaerőpiacot. Ők ugyanis nincsenek rákényszerítve, hogy feketén vagy szürkén dolgozzanak. Mivel viszont a fizetéseket a cégek nem tudják a végtelenségig emelni – a kkv-szektorban legalábbis biztosan nem –, a szakértő szerint előtérbe kerülhetnek a béren kívüli juttatások. Vagyis kerülhetnének, ha nem éppen most terveznék kivezetni őket a magyar rendszerből.

Munkaerőt a börtönből
Az 1989-ben hat állami vállalat és két magánszemély által alapított Csomiép Kft. ma négy magyar szakmai befektető tulajdonában van. A több mint kétmilliárd forint árbevételű, betonelemek gyártásával foglalkozó építőipari cég jelenleg 123 alkalmazottat foglalkoztat. Bár az építőipar az elmúlt években jelentős visszaeséseket szenvedett el, a Csomiép árbevétele gyakorlatilag nem csökkent. Az Üzleti Etikai Díjjal is kitüntetett cég saját dolgozói mellett időszakosan plusz 60 főt foglalkoztat bérmunkában, többek között több mint húsz éve a szegedi Csillagbörtönből. A büntetés-végrehajtási intézettel közösen kiemelkedő eredményeket értek el az elítéltek társadalomba történő visszavezetése területén. A közeljövőben a vállalat a jelenlegi tevékenységétől teljesen eltérő, nanotechnológiával kapcsolatos területen tervezi, hogy piacra lép, ami magával hozza a gyártási kapacitás és a létszám növelését is.
Egyenlőtlen verseny

A munkaerőhiány egyik oka a hazai képzési struktúrában van – ennek az általunk megkérdezett cégvezetők szerint szinte már „történelme” van –, és legalább ekkora probléma a kellően vonzó bérek kitermelhetetlensége is. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi bérek mellett nem lesz több munkaerő, a béremelés viszont rontja a versenyképességet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint elengedhetetlen a bérterhek mérséklése – jelenleg egy munkavállaló a ráfordított összes bérköltség felét kapja kézhez – még akkor is, ha a munkáltatói terhek csökkentése veszteség a költségvetésnek. A béremelések és a munkaerőpiac tisztulása azonban ellensúlyozza a bevételkiesést idővel.

– A cég érdeke, hogy rendesen megfizesse az alkalmazottakat – mondja Mészáros Antal, a Csomiép Kft. ügyvezetője. – Ha nem elég a pénz, a kollégák másod- és harmadállásokat vállalnak, aki pedig tizenhat órát dolgozik egy nap, az másnap nem fog jól teljesíteni nálunk – hangsúlyozza a vállalkozó.

Az általunk megkérdezett cégvezetők abban is egyetértenek, hogy etikátlan és veszélyes versenytárs a feketén dolgoztató cég.

– A magasabb kézhez kapott összeg csábító, ezt csak jóval a piaci átlag feletti fehér fizetéssel lehetne ellensúlyozni. A kisgazdaságok támogatása pedig a tisztességesen dolgozó, de korábban kisebb erejű versenytársak munkaerő-elszívó erejét is megnövelte – mondja Szabó Lajos, a HÓDAGRO Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A magyar cégek nemcsak egymással versenyeznek, hanem a külföldiekkel is a képzett munkaerőért. A határokon túl viszont jelentősen magasabb bérrel kecsegtetik a munkavállalókat, még a képzettség nélkülieket is.

– A jó bér még a szakmai előmenetelnél is vonzóbb lehet – meséli Czank Géza, az Sz+C Stúdió Kft. ügyvezetője, akinek például volt olyan sikeres értékesítője, aki jobb kereseti lehetőségért inkább a londoni mosogatást választotta.

Kinek kell orvosolni?

A szakemberhiányra a cégek többsége úgy tekint, mint egy körülményre, amelyre nincsen hatásuk. Ezért inkább a folyamataikat egyszerűsítik, vagy éppen alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat vállalnak – derül ki a ManpowerGroup felméréséből. A PwC azt mondja: az elvándorlás csökkentésében van szerepük a cégeknek, de fontos teendője van a kormányzatnak is, mert az üzleti szereplők saját hatáskörükben nem tudják teljes mértékben megoldani a problémát. Mekler Anita, a PwC cégtársa szerint fontos, hogy a cégen kívül is jól érezzék magukat a munkavállalók, és ne akarják elhagyni az országot.

Példát mutatnak
Délkelet-Magyarország jelentős nagyüzemét, a Hódmezővásárhely térségében meghatározó HÓDAGRO Mezőgazdasági Zrt.-t a Hódcsillag Szövetkezet alapította 1999-ben, de a társaság a jogelődjei révén 1950 óta folytat mezőgazdasági tevékenységet. A szántóföldi növénytermesztésre, állattenyésztésre és kiegészítő mezőgazdasági szolgáltatások nyújtására szakosodott, 135 főt foglalkoztató, másfélmilliárd forint árbevételű vállalat elkötelezett a környezettudatos gazdálkodás és felelős foglalkoztatás iránt, amit 2012-ben Üzleti Etikai Díjjal is elismertek. A cég célja – és ebben dolgozóiknak és partnereiknek is példát mutatnak –, hogy képesek legyenek mindent visszaadni környezetüknek, amit szükségből elvettek a gazdag készletekből.
Az ÉVOSZ elnöke szerint az is egy lehetőség, hogy a kormány megnyitja a munkaerőpiacot a hiányszakmában dolgozó külföldiek előtt, ez azonban a mostani finoman szólva is bevándorlásellenes kormányzati hangulatban visszásnak tűnne. Amúgy vonzóak sem vagyunk: a magasan képzett, harmadik országból érkezett munkavállalók foglalkoztatására létrejött úgynevezett kék kártyákból évente még tíz darabot sem adnak ki.

A duális képzésektől sokat várnak a cégek. Szabó Lajos cége például jövőre a Szegedi Tudományegyetem hódmezővásárhelyi karán két fiatal szakember képzését támogatja a munkájukért cserébe. Tapasztalataik szerint azonban a fiatal mérnökök négy-öt évet töltenek nálunk, aztán inkább a könnyebb munkát és nagyobb rivaldafényt jelentő tanácsadói területre váltanak.

Gyorsabban, okosabban

A tehetségekkel kapcsolatos cégstratégiák még mindig a fizetésemelésre fókuszálnak, de a vállalatok már dolgoznak egy összetettebb HR-stratégián, hogy a betöltetlen pozícióikat vonzóbbá tegyék: számít a munkahelyi kultúra, a biztos karrierkép, a tehetséggondozás.

– Azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyeket az éppen jobb ajánlatra váró passzív álláskeresők, illetve az őket meggyőző közösségek is vonzónak tartanak. Ilyen az a munkahely, amely teret ad az önmegvalósításnak, enged a bérnyomásnak, és tevékenységét a már megszerzett dolgozók teljesítményét növelő motivációs tényezőkre, valamint a munkatársak egyéni teljesítményére építi – mondja Dobár Attila, a JobGroup ügyvezető igazgatója.

Hogy az ismertség és a jó hírnév számít a munkaerő-toborzásban, azt Czank Géza a mindennapi gyakorlatban is pontosan látja. Szerinte ennek köszönhető, hogy vannak jelentkezők a kft. által meghirdetett állásokra. Ők sok pályakezdőt vesznek fel, akiket a cég igényeinek megfelelően képeznek, bejáratott mentorálási rendszerrel támogatnak.

Bővítenék a létszámot, de
Az SZ + C Kft. 1997 decemberében alakult családi vállalkozás, fő profilja az építőanyag-kereskedelem, valamint az országszerte végzett szakkivitelezés. Az Üzleti Etikai Díjjal kitüntetett vállalkozás jelenleg 42 főt foglalkoztat. Létszámbővítést elsősorban a raktározás és logisztika területén tervez a cégvezetés, ahol beruházásban is gondolkodnak. Szeretnének egy állandó kivitelező szakembergárdát is kialakítani, ez azonban a cégvezető elmondása szerint az általános munkaerőhiány miatt nem megy könnyen.
– Két vezetőnk van, aki így került hozzánk, végigjárta a ranglétrát, és ma tulajdonostársak – meséli az SZ + C ügyvezetője, aki szerint a tulajdonrész remek eszköz a legjobb emberek céghez kötésére.

Szabó Lajos szerint is az egyéni elképzeléseket kell támogatni.

– Mindenkit abban segítek, ami számára problémát okoz. Személyesen beszélek a munkavállalókkal a terveikről, hogy növeljem az elkötelezettségüket – mondja, és hozzáteszi: – Hosszú távon csak az a megoldás, ha a cég maga mellé neveli a fiatalokat.

Az egyéni igényekre figyelő és a továbbtanulást erősen támogató stratégia Mészáros Antaléknál is bevált.

– Éreztetni kell az emberekkel, hogy szükség van rájuk. Ha önbecsülést adsz, az már fél siker.

A mi érdekünk is, hogy tanuljanak az embereink. Ha felveszek egy fiatal mérnököt, minden esetben egy tapasztalt kolléga mellett kezd el dolgozni, majd egy idő után – ismerős cégvezetőktől kért szívességként – máshol is dolgozik pár hetet, hogy megismerjen más munkákat is. Természetesen a fizetését ekkor is én állom, de megéri a plusz ráfordítás. Így hamarabb tud önállóan dolgozni.

Az biztos, hogy a munkáltatók mára újfajta munkaerőpiacon találták magukat. Felesleges azon gondolkodni, hogy ez jobb vagy rosszabb, mint a korábbi volt, a lényeg, hogy más. Más, amihez muszáj alkalmazkodni a túléléshez. Minél előbb felismeri egy cég az új helyzet szabályait, annál valószínűbb, hogy sikeresen helytáll a munkavállalóért folyó versenyben.

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo