A gazdaság „felpörgetésének” egyik eszköze lehet, ha képes a kormány növelni a nettó béreket. Ennek alapvető eszköze a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az adórendszeren keresztül az SZJA csökkentése lehet. A munkaerőhiány is - amely mind területileg, mind ágazatilag megjelent a magyar gazdaságban - azt vetíti előre, hogy jelentős béremelések nélkül lefulladhat a gazdaság. Az elvándorlás, többek között az alacsony keresetek miatt már-már teljes szektorokat fenyeget.
A cégvezetők 9 százaléka szerint abban az ágazatban, ahol a vállalkozásuk működik, már jelentősen érződik a bérek növekedése. (Mindössze 2%-uk mondta azt, hogy a bérek csökkenését érzékeli.) A cégvezetők 31%-a kismértékű emelkedést érzékel. A többség számára (58%) azonban még nem érzékelhető a munkaerő-költségek változása. Az igazi béremelési hullám tehát még nem indult be – derült ki a Policy Agenda a kis- és középvállalkozások vezetőinek körében készített kutatásából.
Mi legyen, hogy más legyen?
A cégvezetők 67 százaléka - tehát a kétharmados többség - a foglalkoztatást terhelő adók csökkenését tartaná a legfontosabbnak, 25 százalékuk az áfa kulcsok csökkentését, és 8 százalékuk a vagyoni jellegű adók mérséklését.
Más oldalról vizsgálva pedig: a kormányfő is többször beszélt arról, hogy egyszámjegyű személyi jövedelemadót tartana kívánatosnak. Igaz ennek időtávja még nem tisztázott. A cégvezetők 64% azt mondta, hogy vár valamekkora SZJA csökkentést még ebbe a kormányzati ciklusban. 100-ból 8 vállalkozás akár 10 százalék alatti SZJA kulcsot is elképzelhetőnek tart, de a relatív többség (az összes válaszadó 41%-a) inkább 13-14 százalékos adókulcsban gondolkodik.
