A munkatárs lett a hiányzó nyersanyag

Egyre több cégvezető véleménye szerint a munkaerő hiány ma már a fejlődést akadályozza. Új beruházások mérlegelése során egyre gyakrabban merül fel a dilemma: vajon lesz-e elég ember a gyártósorokra, az üzembe, vagy a fejlesztési feladatok elvégzésére.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/pakorn

Ma már egy cég működésének alapját nem az alapanyagok időben történő érkezése adja, hanem hogy működik-e az új munkaerő felvételét jelentő „ellátási lánc”. A működés akadozásához, a fejlesztések leállításához vezet, ha nincs elegendő számú és végzettségű munkatárs. „A HR vezetők sokáig magányos harcosként küzdöttek” – állítja Hadi László, a munkáltatói márkaépítéssel foglalkozó BrandJob ügyvezető igazgatója. „Egyik ügyfelünk megfogalmazása szerint „csatába küldtek minket, miközben nem volt nálunk fegyver. A HR-st hibáztatták, ha akadozott az „ellátási lánc”, és a fennakadást csak múló problémának tekintették. Mára azonban a cégek vezetői kezdik felismerni, hogy a korábbi mozgástérrel és lehetőségekkel az emberi erőforrás részlegek nem tudnak megbirkózni ezzel a kihívással.  A korábbi eseti teamek helyett számos cégnél állandó munkacsoport jött létre a munkaerő utánpótlás biztosítására. Megnőtt a HR részlegek mozgástere, jobban figyelembe veszik a javaslataikat. A helyzet ugyanakkor nem lett könnyebb, a cégek vezetői egyszerre várnak stratégiai szemléletű gondolkodást és azonnal mérhető eredményeket.” – mondja Hadi László.

Irodába vágynak a fiatalok
A pályakezdők több mint fele érdeklődik az adminisztratív és különösebb szaktudást nem igénylő irodai munkák iránt, de különösen népszerűek az értékesítéshez és a marketinghez kapcsolódó pozíciók is. A legkevésbé a mezőgazdasághoz, az építőiparhoz és joghoz kötődő szakmák iránt nyitottak.
A HR részéről is több szempontból hozzáállás változtatásra van szükség. Míg az emberi erőforrás részleg nem kapta meg a cégvezetéstől a kellő segítséget, addig gyakran a kommunikáció felelőseire mutogattak avval, hogy biztos az álláshirdetésekkel nincs rendben valami. A mostani helyzet annak a felismerésére is elvezetett, hogy tudatos munkáltatói márka építés és kommunikáció nélkül nem lehet munkatársakat találni, ez a terület pedig a HR és a kommunikáció szoros együttműködését igényli. Már 2012-ben a toborzási szakemberek 83%-a vélte úgy, hogy a munkáltatói márka döntő fontosságú abból a szempontból, hogy valahova szívesen jelentkeznek-e a jelöltek. Ugyaneszerint a kutatás szerint az erős márkával rendelkező cégeknél 28%-kal alacsonyabb a fluktuáció.  A jó jelöltekért történő verseny éleződésével ez a trend azóta világszerte erősödött

Mindenki, mindenki ellen

„Alapvetően megváltozott ma már az is, kit tekintenek a cégek toborzás szempontjából egymás versenytársainak. Megszűnt a szektorok elkülönülése, ehelyett az a versenytárs cég, amelyik a fontos munkaerőt el tudja csábítani. Ez ellen csakis a HR további térnyerésével lehet felvenni a versenyt. Ők már pontosan látják, hogy az „Y generáció” körében döntő fontosságú, hogy a cég mennyire tűnik profinak, „menőnek”. Oda akarnak ők is tartozni, ami a barátaik szemében is menő hely – természetesen annak feltételezésével, hogy a juttatások versenyképesek, és van lehetőség a szakmai előmenetelre” – véli Hadi László.

A toborzási folyamatban nem kis részben a már a cégnél dolgozó munkatársakra is építeni lehet. A TMP Worldwide 2015-ös kutatása szerint egyre nő azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a toborzásban, a munkáltatói márka alakításánál beépítik saját munkatársaik videóit, blogjait, beszámolóit a cégnél végzett munkáról, a közösségről, a hangulatról. Egy 3000 meghirdetett állást felölő kutatás szerint a legalább 5 év munkatapasztalatot igénylő állások esetében 2-szeresére, a legalább 10 év munkatapasztalatot igénylő állások esetében pedig 4-szeresére nőtt a jelentkezési arány, ha az érdeklődők a cég honlapján a munkatársak által létrehozott tartalmat találtak. A jelentkezők egyre inkább az ott dolgozóktól első kézből származó információt tekintik hitelesnek.

„Meglátásunk szerint a HR stratégiai szerepe tovább nő, egyre több „pénzhez, paripához és fegyverhez” fognak jutni, hónapról hónapra jobban támaszkodnak a munkavállalók által létrehozott tartalmakra és mindez együtt építhet majd hitelesebb és vonzóbb munkáltatói márkát.” – összegzi Hadi László, a JobGroup részét alkotó BrandJob ügyvezető igazgatója.

Ki süti a lángost? Pánik a szezon előtt a Balatonnál
Tarthatatlan a munkaerőhiány a Balatonon. A vendéglátósok szerint lehetetlen kitermelni azokat a béreket, amennyiért hazajönnének, egymás embereire vadásznak, cukrászt, szakácsot lehetetlen elcsábítani a szezonra.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo