Kép: PP Archív

A tehetséges munkavállalók kivándorlása, a társadalom elöregedése, valamint a szakképzések és a munkáltatói igények ellentmondásainak eredményeként egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány Magyarországon. „A helyzet kritikusságát jól mutatja, hogy 2030-ra hazánk öreg társadalommá válik, vagyis minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét” – mondta el Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A friss diplomások és az idősek aktivizálása megoldást jelenthetne, a vállalat kutatása alapján azonban a magyarok borúlátóak. Mindössze a megkérdezettek fele bízik abban, hogy a következő öt évben nőhetnek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, és csupán minden negyedik válaszadó számít az idősebbek foglalkoztatásának javulására.  „Ezzel sajnos világszinten a legpesszimistább országok között vagyunk, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az említett korosztályok bevonzására irányuló céges programok tekintetében is le vagyunk maradva” – emelte ki Baja Sándor. A megkérdezett magyar dolgozók 60 százaléka mondta, hogy a munkahelyén gondoskodnak a friss diplomások bevonását célzó programokról, és mindössze feleannyian számoltak be az 55 év felettiek foglalkoztatása érdekében életre hívott kezdeményezésről.

A szakember a Brexit lehetséges munkaerő-piaci hatásai kapcsán megjegyezte, hogy bár egyes elemzések szerint a hazaköltözőknek, illetve itthon maradóknak köszönhetően is csökkenhetne a hazai munkaerőhiány, addig, amíg nem ismertek a britek lépései, korai bármit mondani.

A továbbképzésekre kellene koncentrálni

Eközben minden második megkérdezett vallja, hogy a vállalatok sikeres hosszú távú működéséhez elengedhetetlen lenne az idősebbek megtartása. „Korábbi kutatásunkból kiderült, hogy a magyarok többsége úgy véli, az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak – mondta Baja Sándor. –  Ráadásul a 45–65 éveseknek a legmagasabb a túlórázási hajlandósága, hiszen nekik önmaguk mellett családjukról és a nyugdíjas éveikről is gondoskodniuk kell.”

A legnagyobb problémát ebben a korosztályban a friss tudás elsajátítása okozza. A megkérdezettek kétharmada egyetért abban, hogy az 55 év felettieknek már nehezükre esik új ismereteket szerezni, ami befolyásolhatja a munkavégzésüket is. Különösen igaz ez azokon a területeken, amelyekre a digitalizáció térnyerése nagy hatást gyakorol. „Ahhoz, hogy ez a korcsoport is hatékonyan dolgozhasson, továbbképzésekre van szükség, melyekkel az eredményesség javítása mellett a vállalat általános megítélése is pozitívan befolyásolható” – mondta el az ügyvezető igazgató.

Nem csak az időseket kell képezni

A társadalom elöregedése mellett a migrációs mérleg felborulása is feszültséget okoz a hazai munkaerőpiacon. „A külföldön karriert építő magyarok többsége jól képzett, diplomás szakember: 25 százalékuk 30 év alatti, 63 százalékuk még nincs 40 éves, 32 százalékuk diplomás, míg az itthon maradóknak csupán 18 százaléka rendelkezik valamilyen diplomával” – ismertette Baja Sándor. Többek között ez vezet ahhoz, hogy az itthon elhelyezkedni vágyók tudása nem felel meg a cégek elvárásainak. A kutatásban részt vevők közül minden hetedik megkérdezett úgy látja, hogy ez komoly problémát jelent a vállalatánál, és tízből hatan számoltak be arról, hogy a munkáltatójuk elsődleges feladatának tekinti a szakadék csökkentését. A képzések, tréningek mellett Sonja A. Sackmann szervezetpszichológus további tanácsokat is ad, hogy profitálhat az Ön vállalata is az idősebb munkavállalók foglalkoztatásából.