Kép: Pixabay

A munkaerő-piaci adatok az utóbbi években fokozatosan javultak, 2013-ban még 10 százalék felett járt a munkanélküliségi ráta, 2014-ben már 7,7 százalékra csökkent, a múlt évben pedig 6,8 százalékra mérséklődött. A javulásban szerepet játszott a közfoglalkoztatás, de az úgynevezett elsődleges munkaerőpiacon is kedvezőbbé vált a helyzet: tavaly november és idén január vége között a foglalkoztatottak száma ezen a piacon 57,3 ezer fővel több volt, mint egy évvel korábban, így meghaladta a 3,9 millió főt.

A Magyar Outsourcing Szövetség (HOA) kedvezőnek látja az elsődleges munkaerőpiacon bekövetkezett javulást. Ugyanakkor a szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy ezzel párhuzamosan egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány szinte minden gazdasági szektorban. A Központi Statisztikai Hivatal múlt év utolsó negyedévére vonatkozó adatai szerint az iparban közel 13 ezer üres álláshelyet tartottak nyilván, ezen belül a feldolgozóiparban több mint 12 ezer munkavállalót kerestek a vállalkozások, a humán egészségügyben és a szociális ellátásban összesen közel 7 ezer állást kínáltak, a kereskedelem és gépjárműjavítás területéről több mint 3 ezer dolgozó hiányzott, az információs és kommunikációs ágazatban pedig több mint 2 ezer állás volt betöltetlenül.

Mivel a szakemberhiány gyakorlatilag világjelenség, a képzett munkavállalók válogathatnak az ajánlatok közül, és nyilvánvalóan azokat választják, amelyek a legjobb munkakörülményeket és a legmagasabb béreket biztosítják. Az alacsony munkabérek így akadályozzák a magyar munkaadókat, hogy képzett munkavállalót találjanak, és csökkentik a vállalkozások versenyképességet.

(Ezt más kutatási adatok is alátámasztják!)

Suhajda Attila, a HOA elnöke szerint sokszor kedvező tényezőként tűnik fel a munkaerőhiányt, mivel ez a jelenség jellemzően gazdasági fejlődésre utal. Ugyanakkor világos, hogy a betöltetlen állások nagyon komoly gondot jelentenek a foglalkoztatóknak. "Az adott vállalat, vállalkozás nem tudja kihasználni a kapacitásait, ennek eredményeként a tervezettnél lassabban képes csak fejlődni” - vélekedett a szakértő, aki szerint az elkövetkező években a gazdasági fejlődés miatt tovább bővül a foglalkoztatás és tovább javulhat a munkanélküliségi ráta. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan lesznek olyan szektorok, amelyekben a munkaerőhiány tartósan megmarad. Márpedig ennek kezelése kulcsfontosságú azért, hogy a gazdasági növekedést ne a munkaerőhiány fogja vissza.

A képzett szakemberek hiányából adódó kapacitás problémák miatt egyre inkább előtérbe kerül az a megoldás, amellyel a különböző tevékenységeket külső partner bevonásával végeztetik el a vállalkozások. (Ez a megoldás már a kisvállalkozások körében is egyre népszerűbb.) A szakemberhiány által érintett munkák, feladatok kiszervezése megoldás lehet a kapacitáshiányok kezelésében. “Ennek eredményeként az adott vállalkozás a fő profiljára koncentrálhat, az ahhoz szorosan nem kötődő tevékenységeket pedig külsős cégekre bízhatja, ez pedig költséghatékony megoldást biztosít” - fogalmazott Suhajda Attila. Az elnök szerint a munkaerőhiány leginkább a könnyűiparban és a szolgáltató szektorban jelentkezik, jellemzően Budapesten és Pest megyében, valamint a nyugati országrészben.

(Habár általában költségcsökkentő tényező egyes folyamatok kiszervezése, nem mindenkinek éri meg! Mutatjuk miért.)

Hogyan számoljuk ki, mit érdemes kiszervezni?

Ennek eldöntéséhez tudnunk kell, mennyibe kerül, ha az adott tevékenységet házon belül tartjuk. Számolnunk kell bérköltséggel, az adott tevékenység ellátásához szükséges eszközök költségeivel: azok vételára, fenntartási, üzemeltetési, karbantartási költségei. Ha ezeket az eszközöket hitelből vásároltuk, vagy lízingeljük, számolnunk kell a hiteltörlesztéssel, illetve lízingdíjakkal is. Ne feledjük, vállalkozásunk tárgyi eszközeinek beszerzésével fizetendő áfánkat csökkenthetjük és értékcsökkenést számolhatunk el utánuk, amivel csökkenthetjük társasági adónk alapját. Végül becsüljük meg, hogy ez a cégen belül tartott „erőforrás” naponta, vagy havonta milyen arányban, hány órában van kihasználva.